Űrverseny újratöltve

Évtizedes kihagyás után az utóbbi időszakban egyre több ország vág bele az űrt meghódítani kívánó projektbe, jó részük sikerrel. Szeptember közepén új, a hosszú távú űrrepülés hatásait elemző küldetés indult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), illetve nemrég tért vissza az előző, egy évet fenn töltött csapat.

IN SPACE - JULY 16: In this handout image provided by the National Aeronautics and Space Administration (NASA), NASA astronaut Sandy Magnus mission specialist for space shuttle Atlantis STS-135, takes in the view while sitting in the Cupola addition of the International Space Station July 16, 2011 in space. Space shuttle Atlantis is on the last leg of a 12-day mission to the International Space Station where it delivered the Raffaello multi-purpose logistics module packed with supplies and spare parts. This was the final mission of the space shuttle program, which began on April 12, 1981 with the launch of Colombia. (Photo by NASA via Getty Images) Fotó: NASA

A hosszú távú űrutazás hatásai a Marsra tartó repülések tervezéséhez is szükségesek. A vörös bolygó elérése komoly tervező munkát igényel, rengeteg tényezőtől függ a küldetés sikeressége. Ezek egyike az időfaktort befolyásoló röppálya. Az űrhajósokat akkor kell elindítani, amikor a Mars a lehető legközelebb kerül a Földhöz, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson az út, amely a jelenlegi eszközök segítségével kilenc hónapot vesz igénybe. A NASA egy korábbi beszámolója szerint a szervezet nukleáris hajtóműveket tesztel, amely felgyorsítja az utazás sebességét, így új távlatokat nyit a kutatás előtt, hiszen a fosszilis tüzelőanyagokkal működő rakéták hatótávolsága erősen korlátozott. Az amerikai kutatók számításai szerint ezzel a technológiával akár négy hónap alatt el lehetne jutni a Marsra. Az űrhajósoknak nem kellene annyi ellátmányt magukkal vinniük, kevesebb ideig lennének kitéve az egészségkárosító kozmikus sugárzásnak, illetve a rövidebb út a hosszú bezártság miatt romló ítélőképességüknek is jót tenne.

Újraindul az űrverseny?

A régi motorosnak számító országok mellett számos nemzet szeretne helyet kapni az űrkutatásban. India, Kína, Pakisztán vagy az európai országok egy része például. Az elmúlt időszakban India került a reflektorfénybe, ugyanis kéthetes tudományos küldetését sikeresen hajtotta végre. A 26 kilogramm súlyú Pragján (Bölcsesség) elsőként érte el a Hold déli pólusát, ott méréseket végzett, majd küldetése végeztével alvó üzemmódba kapcsolták. India az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína után a negyedik ország, amely egy sikeresen landolt a Hold felszínén. A holdjáró le is körözte elődeit, amikor elérte az égitest erősen szabdalt, egyenetlen déli pólusát, nem sokkal azután, hogy az orosz Luna–25 egy hasonló manőver közben a Holdba csapódott és megsemmisült. Indiának nem ez volt az első próbálkozása: a Csandraján–2 2019-ben az orosz leszállóegységhez hasonlóan járt. A mostani landolást általános örömünnep kísérte az országban, a helyi média az eddigi legnagyobb indiai tudományos teljesítményeként értékelte a Csandraján–3 sikerét.

Az indiai egység előtt néhány nappal kellett volna a Luna–25-nek leszállnia, azonban az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz azonban elvesztette a kapcsolatot a szondával, amely a Holdba zuhant. Az eset okait egy külön erre a célra létrehozott tárcaközi bizottság vizsgálja.

Az űrkutatásban a nagyok mellett az olyan kis nemzetek is részt tudnak venni, mint hazánk, amely a 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként nemsokára magyar űrhajóst küldhet az űrbe. A jelölt útját 2024-re tervezik, de sok szempont befolyásolhatja az indulást. A kiképzés részeként a négy jelölt az elmúlt hetekben szárazföldi és vízi oktatást kapott, emellett rendkívül komoly egészségügyi ellenőrzéseken és felkészítésen kell átesniük, hogy megfeleljenek az utazási követelményeknek, az ISS-en pedig megfelelően tudják teljesíteni feladatukat. Ferencz Orsolya űrkutató nemrég úgy nyilatkozott, hogy az év végére kiderül, a négy jelölt közül ki utazik az Egyesült Államokba, ám azt csak a program vége felé közlik, hogy ki repülhet.

Magyar űrhajós eddig mindössze egyszer jutott fel. Farkas Bertalan 1980-ban Valerij Kubaszov társaságában utazott a Szojuz–36 fedélzetén, amellyel Magyarország lett a hetedik nemzet a világűrben. A Szojuz kabinja május 28-án kapcsolódott össze az űrállomással és június 3-án tért vissza Kazahsztánba.

Borítókép: Sandy Magnus az ISS-ben