Logikusabb beosztást nyertek a terek, megnyitják például a látogatók előtt korábban lezárt pincét, ahol a fegyvertár és kőtár kap helyet. A terek aránya így körülbelül 25 százalékkal nő. A múzeumkertben amfiteátrum épült színpaddal, kopjafákkal, rendszeres szabadtéri előadásokat terveznek. A kert újraértelmezése Herczeg Ágnes budapesti tájépítész elképzeléseit tükrözi, ezek alapján ültették be a Székelyföldre jellemző flóra ezerötszázféle növényének mintegy háromezer példányával. Az új terek lehetővé teszik, hogy egy időben akár háromszázan is látogathassák a múzeumot.
A kiállítás különlegességei
Az október 26-i megnyitására a Gábor Áronhoz kötődő, Géniusz a hősök mögött című nagyszabású kiállítással készült az intézmény. A múzeum mindenkori látványossága az 1848-as forradalom háromszéki szabadságharcának egyetlen fennmaradt tüzérségi fegyvere. A legendás ágyúk egyike 2010 márciusában került vissza a bukaresti történeti múzeum pincéjéből kölcsön formájában. Egy 2014-es kormányhatározat véglegesítette az áthelyezést. Most a kiállítás több elemével együtt a hadtörténeti múzeumban restaurálták, és hosszas magyarországi turnéról tért vissza. Az ágyúról és alkotójáról a jövőben érintőképernyőkön animációs filmek mesélnek. Fontos, milyen társadalmi-gazdasági környezet segítette a megvalósítást és hogyan készült a híres ágyú. A látogatók emellett megismerkedhetnek a szabadságharcosok szabadidejével, illetve láthatnak imitált csatajelenetet is. Vargha Mihály szerint a tudásátadás során igyekeznek kielégíti a mai tizenévesek kommunikációs igényeit és szokásait.
A gyűjtemény másik, felmérhetetlen értékű műtárgya a negyedik legrégebbi magyar nyelvemléknek számító Apor-kódex, amely többek között a Zsoltárok könyvét tartalmazza a legrégibb, fennmaradt magyar bibliafordításnak számító úgynevezett huszita bibliából. A kötetet 1877-ben adományozta a múzeumnak báró Apor Zsuzsanna, Budapesten vészelte át a második világháborút, 1953-ban került vissza Sepsiszentgyörgyre. A XVI. századi műtárgy állaga sokat romlott, restaurálását 2009-ben a budapesti Balassi Intézet végezte. Az eredmény Érdi Marianne, az intézet restaurációs osztályának vezetője, valamint Tóth Zsuzsanna főrestaurátor több hónapos, Sepsiszentgyörgyön végzett munkáját dicséri. Az Apor-kódexről készült nemesmásolat és a kiállítási anyagok azóta több hazai kiállításon is megtekinthetők voltak.
Borítókép: Kép az épületről (Forrás: Székely Nemzeti Múzeum)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!