Tündérmese a jurtában

Az épített kulturális örökség fontos a település imázsának megteremtésében, a lakosság identitásának megerősítésében. A turizmus vagy egy új funkció idomíthatja a történelmi helyszíneket a jelenkor elvárásaihoz. Az elmúlt évek megújulását számos magyar műemlék is őrzi.

20231016 Tura BOTANIQ Turai Kastély Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Még a hűvösre forduló időben is hangulatos látványt nyújt a cseresznye-, meggy-, füge- és diófa díszítette kert, ahol nyáron két-háromszáz ember is kényelmesen elfér, a gyerekeket kis házikó, játszótér és egy jurta is várja. – A pajták téliesítése központi kérdés, tervezzük a szigetelést, és a pajta mögött öltözőket szeretnénk kialakítani – avat be a terveikbe Pintér Zsolt.

A PajtaKult megálmodói 2021 szeptemberében indították el a projektet, hogy összehangolják a Kárpát-medencében fellelhető pajtákban, csűrökben vagy hasonlóan izgalmas ipari épületekben zajló törekvéseket. 

– Új funkciót kaptak a korábban mezőgazdasági vagy ipari termelésre szolgáló, üres épületek – mondja Tóth Zoltán, a PajtaKult program építésze.

Vidéken a pajtákban gyakran tartanak esküvőket is, ám Horváth László ötletgazda és kulturális igazgató kultúrát szeretett volna vinni a nagyrészt elhagyatott, felújításra szoruló terekbe. Tóth Zoltán szerint négy dolog elengedhetetlen a működéshez: a pajta, a kiszolgálóegységek, a szállás és egy megszállott gazda. Régen is ott laktak a pajta mellett, ma a működtetés a feladatuk.

Nagy vitát generált a műemlékvédők között, hogyan építsenek a régihez egy újat. – Turán ugyanolyan stílusú pajtával egészítették ki az épületet, mint a parasztház – jegyzi meg az építész. A két legszebb pajta az országban az őriszentpéteri Pajta étterem és Hosszúhetényben az Almalomb. Előbbihez modern táncpajtát, majd éttermet építettek, nemrég pedig szállásokat is. Utóbbihoz egy vízimalmot újítottak fel, ebben kapott helyet az étterem, azután újult meg a pajta. A tulajdonosok az utcában megvettek egy sor parasztházat, ezek kívülről autentikus, míg belül keveredik a modern és a klasszikus dizájn.

Tóth Zoltán szerint érdekes, ahogy egyes múltbéli építészeti megoldások átszivárognak a mai modern építészetbe, gondoljunk például a szénapadlásra vagy a nagy kapukra.

A Csűrdöngölő pajtából a Botaniq Turai Kastélyba vezet utunk, amelyet báró Schossberger Zsigmond termény-nagykereskedő mágnás építtetett feleségének, Mayer von Gunthof Teréznek 1883-ban. A család több mint fél évszázadon át használta a kastélyt, amelyben alkalmazták a kor minden építészeti bravúrját: a korszerű központi fűtés mellett volt étellift és villanyáram is, minden szintre építettek fürdőszobát, a természetes fény pedig tüköraknás fénycsapdákon jutott le az épület alsó helyiségeibe. 

A neoreneszánsz és neobarokk stílusjegyeket viselő kastély építésze Ybl Miklós tehetséges tanítványa, Bukovics Gyula volt. A 2016-ban elkezdett komplex helyreállítás mintegy harminc hónapig tartott.

Megpillantva az épületet, egyértelmű lesz, miért hasonlítják a Loire-menti kastélyokhoz. A külseje impozáns, mesebeli, romantikus, és ugyanerről győznek meg a belső terek is a pincétől a padlásig, amelyeket Somlyai Zoltánnal, a BDPST Group szállodai divíziójának vezetőjével járunk be. Csupa főúri elegancia, a hagyomány és a modernség különös találkozása, tisztelete köszön vissza a miliőn, a bútorokon és a kiegészítőkön.

A felújítás előtt a tetőszerkezet rendkívül rossz állapotban volt, a pincében pedig negyven centiméter magasan állt a talajvíz. Ezért az elsődleges cél az állagmegóvás volt, ami a pince víztelenítését, a tető szigetelését jelentette. A felújítási munkálatok során a tetőszerkezetet födémig visszabontották, majd egy úgynevezett koporsófödém felépítését követően új tetőt húztak az épület fölé, ahol húsz, összeomlás szélén álló kémény nehezítette a munkát. A kémények többsége mára csak díszítő funkciót lát el, ennek ellenére tégláról téglára újraépítették mindet.

A rekonstrukciót alapos kutatómunka és az épület digitalizálása előzte meg. Az üzemeltetőt már akkor bevonták a projektbe, amikor a tervek még csak az íróasztalon voltak. Ám hamar eldőlt, hogy új funkciót kap az épület, szállodaként üzemel a jövőben

– mondja Somlyai Zoltán, miközben beszállunk a liftbe, amely a pinceszintre visz.

Itt alakították ki a kiszolgálóhelyiségeket, a konyhát, a cukrászatot, a hűtőkamrákat, a személyzeti öltözőket és a gépészetet. Ugyanezen a szinten elegáns, az arab fürdők hangulatát idéző spa részleg kapott helyet.

A kastélyt Schossberger báróék az első emeletig használták, minden tér, amit visszaépítettek, az eredeti funkciónak megfelelően készült el. Az első emeleten kilenc, a második emeleten tíz tágas szoba várja a vendégeket egyedi tapétákkal, textilekkel, kiegészítőkkel és könyvekkel.

A szálloda legkülönlegesebb része a napfényben úszó pálmaház. – Az eredeti falfestmények visszaállítása elképesztően nagy munka, kutatás volt a restaurátoroknak – mutat fel a mennyezetre Somlyai Zoltán. Tizenkét restaurátor-szakterület munkatársai dolgoztak a kőelemek, gipszstukkók, falfreskók vagy éppen fa épületelemek helyreállításán. A kastélyban lépten-nyomon kőből faragott műremekekkel találkozhatunk, mindegyikük Kovács Attila kőrestaurátor vezetésével újult meg, aki korábban az Operaház, a Várkert Bazár, a Zeneakadémia, a Szépművészeti Múzeum és a Szent István-bazilika restaurálásán is dolgozott.

A Botaniq Turai Kastély legkülönlegesebb része a pálmaház. Fotó: Kurucz Árpád

A tetőteraszról gyönyörű panoráma tárul elénk a környező vidékre és a tízhektáros ősfás parkra, amelyet az eredeti kertépítészeti terveket figyelembe véve, kerttörténeti és kertrégészeti kutatási eredményekre támaszkodva újítottak fel Petz Ármin és Jámbor Vilmos tervezők hagyatékának megfelelően.

 Így Somlyai Zoltán szerint a kastély felújításával építészeti értékmentés és értékteremtés történt.

A Csűrdöngölő pajta és a Botaniq Turai Kastély mellett jól illeszkedik épített örökségeink sorába a Balaton-felvidék egyik legszebb birtoka a Szent György-hegyen, ahol Szászi Endre huszonkét hektáron borászkodik. Ebben a térségben a szőlőskertek beleolvadnak a színpompás tájba. A csend szinte tapintható, a levegő tiszta, a bor zamatos. Ennél többre nincs is szükség a feltöltődéshez. 

A Szászi-birtok kis pincéje helyett 2013-ban egy nagyobb pince épült, amelynek tetején vendéglátó egységet hoztak létre, s körülötte négy présházat alakítottak szállássá. 

A présházakat eredetileg gazdasági tevékenységre, a bor tárolására használták, homlokzatukat ma is a vidék jellegzetes dombornyomása díszíti.

Petrák Fanni, a Szászi-birtok marketingmenedzsere szerint a négy présház egyike, a Natura képviseli leginkább a Balaton-felvidék építészetét, egyszerűsége pedig azt a természetközeli életmódot tükrözi, amely a birtokon élőket is jellemzi. A ház alsó szintjén egyterű konyha és nappali, valamint egy fürdőszoba, az emeleten két hálószoba kapott helyet. Egy másik présházban két kényelmes szint is található, hatalmas udvarral. Miközben a környéket szemléljük és az épületek között sétálunk alkonyatkor, a didergős félhomályban, kezünkben egy pohár visszafogott illatú, de friss savakkal csábító fehérborral különös érzés fog el: ezt a tájat látva szeretnénk megöregedni.

Borítókép: A Botaniq Turai Kastély épülete (Fotó: Kurucz Árpád)