Megvan a hangulatuk a késő őszi sétáknak, amikor a színes falevelek ropognak a lépteink alatt, de ugyanilyen élményt nyújt, amikor a téli napsütésben kacskaringós utakon autózunk, miközben a tájat és az utcákat figyeljük a különböző településeken áthaladva. Turához közeledve az épületek között néhány parasztház tűnik fel: a Csűrdöngölő Alkotó- és Rendezvényház messziről kiemelkedik az utcaképből. Pest vármegyében, Budapesttől ötven kilométerre járunk, az Alföld és a Mátra találkozásától nem messze, a Galga-völgyében.

– Megkínálhatom egy kávéval vagy teával? – kérdezi Pintér Zsolt, a Csűrdöngölő Alkotó- és Rendezvényház vezetője, aki belépéskor azonnal hellyel kínál a háromosztatú parasztház egykori tisztaszobájában, amit jelenleg kézműves műhelyként használnak. A következő pillanatban forr a víz a mögöttünk lévő konyhában, kifejezetten jólesik a kissé csípős időben forró gyümölcsteát kortyolgatni. A hátsó szobában különféle foglalkozásokat tartanak, a pajta mai célja, hogy a népi kultúrára érzékeny Galga mentén autentikus környezetben kézműves rendezvényeket szervezzenek. Emellett a néphagyományhoz és az év jeles, keresztény ünnepeihez is kapcsolódnak programok. Januárban disznót vágnak, februárban farsangolnak, húsvétkor locsolóbált, májusban mesemondó találkozót tartanak. Hasonlót a hatvani Grassalkovich-kastélyban is rendeznek. – A régióban több mint tíz mesemondónk van. És az is előfordult már, hogy egy tetovált rocker ámulattal hallgatta a tündérmesét a jurtában – emlékszik vissza Pintér Zsolt, aki nyáron népzenei, népművészeti és hagyományőrző táborokkal várja a gyerekeket. Októberben szüreti mulatságot, novemberben Márton-napot tartanak, míg decemberben, az adventi időszakban a kézművességre helyezik a hangsúlyt.
A PajtaKult programnak köszönhetően vidékre, köztük Turára is eljuthatnak olyan ismert előadók, mint például Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Dresch Mihály vagy a Besh o droM zenekar. A projekttel az álmunk vált valóra, hiszen minőségi programokat kínálunk a környékbelieknek
– meséli Pintér Zsolt, hozzátéve, hogy a parasztház régen az útkaparóé volt. 2014-ben, a felújításkor igyekeztek az épületet az eredeti állapotába visszaállítani, de mivel a parasztház új funkciót kapott, néhány helyiségen változtattak, például a konyha egy részéből fürdőszobát alakítottak ki. A hátsó szoba falán egy busó maszk néz velünk farkasszemet, néhány autentikus bútor, cimbalom és a sarokban álló fogason egy saját készítésű suba idézi a régi időket. A parasztházhoz később keresztpajtát építettek. Belépve azonnal feltűnik a nagy vályog, holdmintás kemence, ami egy beremendi mester munkája. A pajta másik végében tavasztól őszig koncerteket, táncházakat rendeznek, a szabadba pedig még egy kisebb színpadot is építettek.