Felnőttpelenkában lehet átvészelni a New York-i szilvesztert

Magyarországon sokan gondolják az amerikai filmek nyomán, hogy a tengerentúlon a karácsony inkább a fogyasztást állítja középpontba, és a hálaadás a fontosabb családi ünnep. A valóság az, hogy bár vannak karácsonyi partik és persze ajándékozás is, de az ünnep a családról, a barátokról, a rászorulók segítéséről és a vallási hagyományok ápolásáról szól. A diaszpórában élő magyarok néhány szokást átvettek ugyan, a karácsonyuk mégis inkább az otthonihoz hasonlít.

NEW YORK, USA - DECEMBER 23 : A family poses for a photo in front of the shining christmas tree at Rockefeller Center in New York, USA on December 23, 2016. (Photo by Volkan Furuncu/Anadolu Agency/Getty Images) Fotó: Anadolu

Bár az Egyesült Államokban sokféle kultúra keveredik, a Pew Research Center idei kutatása szerint a lakosság több mint kilencven százalékának még mindig nagyon fontos a család, függetlenül attól, hogy ténylegesen mennyi időt töltenek körükben. A kultúrák keveredésével sokféle ünneplés él egymás mellett, és mivel az ország egyre kevésbé keresztény, a kereskedelem és a média hatására elterjedt külsőségek épülnek be a szokásokba. Hálaadás után azonnal kezdődik a karácsonyi dekoráció- és ajándékvásárlási szezon, a köztereken és legtöbbször a lakásokban is felállítják a fákat, az üzletek rogyadoznak a karácsonyi termékektől, mindenhol meghosszabbítják a nyitvatartást, sőt van üzlet, amely be sem zár az utolsó három napban, miközben mindenhol szirupos karácsonyi popdalokat lehet hallgatni. Érdekesség, hogy a statisztikák szerint az ünnepi bevásárlás még januárban is tart: nagy kedvezmények vehetők igénybe ruházati, lakberendezési és egyéb cikkekre. Egy 2019-es felmérés szerint az emberek 68 százaléka vásárol karácsony után, közel felük az ünnepek utáni akció­kat, 27 százalékuk a kapott ajándékkártyákat kívánja felhasználni. A megkérdezettek többsége egy hónapon belül visszaviszi vagy kicseréli az ajándékokat.

New York leghíresebb karácsonyfája. Fotó: Bloomberg

Minden városnak, sőt a nagyvárosok kerületeinek is megvan a saját karácsonyfája, a leghíresebb a New York-i Rockefeller Központ előtt álló, amelyet évente félmillióan látogatnak meg. Párhuzamosan a hanukát is megünneplik, a köztereken felállítják a menórát is. Az ünnep közös főszereplője Jézus helyett a Mikulás, aki december 25-én reggel hozza az ajándékokat. Karácsony másnapja már munkanap, de aki megteheti, akár újévig is szabadságot vesz ki.

Az adakozás fontos karácsony idején

Az ötgyermekes Jessica Tar szerint a legtöbb dal nem véletlenül szól a karácsonyról: mutatja, milyen fontos ünnep ez az amerikaiaknak. Római katolikusként ilyenkor még jelentősebbnek tartja a helyi cserkészet és a plébánia számára végzett önkéntes munkát. Idén a városi szociális intézményekkel együtt ünnepi étkezést és ajándékokat ad a rászorulóknak, emellett a veteránok előtti tisztelgésképp koszorúkat helyez el a temetőkben, és idősotthonokat is látogat, hogy ünnepi dalokat énekeljen.

Az adakozás egy másik ismerőse számára – aki a zsidó férjével együtt elsősorban hanukát ünnepel – is elsődleges. Együtt eszik a tágabb család hagyományos ételeit, meggyújtják a menórát, és a karácsonyt is megünneplik, csak nem mint Jézus születését, hanem a rászorulóknak szóló adakozás időszakát. A szociális szolgálaton keresztül örökbe fogadnak egy családot, kabátokat és játékokat adományoznak, és karamellt készítenek a szomszédoknak, akikkel ­24-én este találkoznak, mivel együtt várják a tűzoltóautón érkező városi Mikulást. Házuk díszítése a kétféle ünnep ötvözését tükrözi: a karácsonyfa mellett több menóra is áll.

A hagyományok elegye a Skóciában, Angliában és Virginiában felnövő Laura Arbogast DiMarcantonio számára sem ismeretlen. Olasz származású férje miatt angol és olasz karácsonyi szokások köré szerveződik az ünnep. Szenteste olasz szokás szerint hétféle halból álló tál kerül az asztalra, az éjféli misét episzkopális (az anglikán amerikai megfelelője) templomban látogatják, 25-én az angol szokásoknak köszönhetően rengeteg karácsonyi süteményt esznek, és főleg a gyerekeknek jár sok ajándék. A rászoruló családoknak listáról vesznek szükséges darabokat. 26-án pedig, angol szokás szerint, az ajándékaik közül néhányat eladományoznak.

A rászorulókon való segítés automatizált formában is elérhető, New Yorkban például úgynevezett adakozógépek működnek. Összesen hét ország 61 városában találhatók meg a piros auto­maták, amelyek az idén ezerkétszáz jótékonysági cikket kínálnak, az ételektől kezdve a ruháktól át az orvosi vizsgálatokig. Tavaly még csak 28 gép volt, de már azzal is hatmillió dollár gyűlt össze. Az adományokat tucatnyi globális jótékonysági szervezet (például a UNICEF), illetve mintegy kétszáznegyven helyi nonprofit szervezet kapja.

Hangsúlyosak a magyar hagyományok

A diaszpóra magyarjainak – függetlenül attól, hány éve élnek vagy hányadik generációsként születtek Amerikában – az otthoni készülődésben és a közösségi ünneplésben is hangsúlyosak az anyaországi hagyományok. A sok éve érkezett első generációsok többsége alig vagy egyáltalán nem vett át amerikai szokásokat. Az elmúlt húsz évben az országba vándoroltak közül sokan igazodnak a helyi viszonyokhoz, de vannak, akik kipróbálták azokat, majd inkább visszatértek a magyar hagyományokhoz.

Az erdélyi–amerikai családban született Dorogi Anna a helyi szokásokkal főleg a fia programjain keresztül találkozik. A decemberi iskolai előadásokban a karácsony mellett a hanuka és a diváli (hindu fényünnep) is helyet kap. Fiuk osztálytársai másképpen ünnepelnek, ők a filmekből ismert, rénszarvasokkal közlekedő lappföldi Mikulást ismerik, Dorogi Anna viszont a Myrában élt Szent Miklós püspököt várja minden évben. A harmadik generációs magyar Kelemen Bíborékhoz is Szent Miklós, nem pedig az amerikai fehér szakállas ajándékhozó jön. Náluk december 24-én angyalkák dolgoznak a nappali bejáratát takaró lepedő mögött. A vacsora végén csengetés jelzi, hogy megjött a Jézuska – vagyis a szokásaik szinte teljesen megegyeznek a magyar hagyományokkal.

A nyolc éve Amerikában élő Tóth Anna Rózáék is a magyar szokásoknak megfelelően, ­24-én díszítenek. Egyszer próbálták amerikai módon már advent második hetében felállítani a fát, ám mire eljött a karácsony, a varázs is elveszett. A dekoráción általában nincs akkora hangsúly a diaszpóra tagjai között, mint az amerikai családoknál, a menüsort viszont többnyire átveszik. A Magyarországon jellemző halászlét vagy rántott halat kevesen fogyasztják, bor- vagy húsleves, illetve sültek (főként szárnyas, esetleg sertéskaraj) kerül az asztalra. A töltött káposzta (néha székelykáposzta) ugyanakkor megmaradt, szinte mindenhol része az ünnepi ételeknek, különösen az erdélyi származású magyaroknál. A húsz éve New Yorkban élő erdélyi Fodor Krisztina számára töltött káposzta nélkül nincs karácsony. Az első amerikai évében sokkolta a tudat, hogy nem esznek körülötte töltött káposztát. – Én őszintén azt hittem, az egész világon ez van karácsonykor. Ugyanúgy, mint a pulyka hálaadáskor – meséli.

A magyar közösség számos hazai hagyományt szeretettel ápol. December 6-án Szent Miklósként, püspöki ruhában, angyalokkal és krampuszokkal érkezik a Mikulás, aki nemcsak a magyar családokhoz látogat el. Sokan sütnek mézeskalácsot és készítenek szaloncukrot, látogatnak el a helyi kézművesvásárokba, betlehemeznek vagy adnak elő regösénekeket. New Brunswick-i sajátosság az éjféli mise utáni, hajnalig tartó közös ünneplés, ugyanis Juhász Imre atya születésnapja épp karácsony napjára esik. A pap készíti a vacsorát, mindenki hoz süteményt, és van születésnapi torta is, de a hangsúly az együttléten van. A programok szerepe túlmutat a népi hagyományőrzésen: a többség rokonai távol élnek, így a nagy családi együttléteket is így pótolják. Ugyanezért rendeznek a két ünnep között baráti összejöveteleket és közösségi szilveszteri bulikat is. A New Brunswick-i Magyar Klub például elegáns mulatságot szervez december 31-én, de jó ideig volt néptáncos évzárás is a cserkészházban.

A szilveszter nem éri meg

A többség egyetért abban, hogy Amerikában a szilveszter szerepe jelentősen túlértékelt. Az itt élők jó része fiatalkorában legalább egyszer részt vett a New York-i Times Square-en zajló hatalmas partin, izgatottan várva, hogy a gömb leereszkedjen, és éjfélkor a teret elöntse a konfettieső. Az élő közvetítést nézve százmillió amerikai hiheti, hogy ez a világ legizgalmasabb eseménye, de a résztvevők beszámolói bizonyítják, hogy a kemény próbatétel csak az igazán elhivatottaknak ajánlott. Érdemes számos nehézségre felkészülni. A hatalmas tömeg és a sokáig tartó biztonsági ellenőrzés csak egyike a problémáknak. Hideg van, így nagyon meleg, réteges, vízálló, sokzsebes ruházat ajánlott, előre kell csomagolni enni- és alkoholmentes innivalót, sok az ittas, így az ember testi épsége is veszélyben lehet, illetve nincs lehetőség mosdóba menni, így vagy kibír az ember fél napot megkönnyebbülés nélkül, vagy felnőttpelenkát vesz (állítólag sokan így tesznek). Így hiába van tele a tér 1907 óta minden évben sok százezer vagy akár milliónyi ünneplővel, a legtöbben a tömegre, a várakozásra és a hidegre emlékeznek. A családok ezért inkább otthon, barátokkal együtt a tévéből nézik az este hatkor kezdődő utcabálos visszaszámlálást.

Borítókép: Fényképezkedő család a Rockefeller Centernél lévő  karácsonyfa előtt (Fotó: Getty Images)