– Vaskúton nevelkedett, de már harminc éve Balatonfüreden él családjával. Miért itt telepedtek le?
– Egy nagy vargabetűvel kerültünk ide. A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem és ott ismerkedtem meg a feleségemmel, Krisztinával, aki putnoki. Először ott telepedtünk le, majd néhány év múlva megpályáztam a Városrendezési és Építészeti Osztály vezetésére kiírt állást Balatonfüreden, amit meg is kaptam. A munkakörről hamar kiderült, hogy nem egyszerű feladat. Az első munkanapomon egy háromórás, forró hangulatú lakossági fórumra ültem be, ahol minden második hozzászóló az építésüggyel foglalkozott és nagy részük szidta az ezzel foglalkozó stábot. Felhozták azt is, hogy itt az osztályvezetőket kétévente cserélik, és hogy ez menyire tűrhetetlen. Így leforrázva mentem haza az első munkanapom után, mondtam is a feleségemnek, hogy nem ilyen lovat akartunk. Végül nyolc év után léptem csak tovább. Az akkor létrejött Balatoni Főépítészi Irodánál, mint az északi part referense vállaltam el az új feladatkörömet 2001-ben. Az íróasztalom és a székem végig ugyanaz volt, de a cégtábla legalább nyolcszor átcserélődött a fejem felett a hosszú évek alatt. 2013 márciusában jöttem a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatalhoz, ahol tíz éve dolgozom irodavezetőként és megyei, majd vármegyei főépítészként. Nemcsak a vármegyei főépítészi feladatot látom el, hanem a Főépítészi, Területfejlesztési és Területrendezési Irodát is én irányítom.

– Főépítészként mi a véleménye arról, hogy a balatoni régióban sok helyen koncepció nélkül építkeztek?
– 2016-ban jött be az a változás az építésügyben, hogy az egyszerű bejelentési eljárással szinte engedély nélkül lehetett lakóházakat építeni, vagy legalábbis a hatósági kontrollja nagyon lecsökkent. Erre egy olyan ötletem volt, hogy nézzük meg, a térségnek milyen építészeti produktumai vannak és a jó példák, jó gyakorlatok elve alapján meghirdettük az Év Balatoni Háza építészeti díjpályázatot. Talán az unikális ebben, hogy a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége mellett, három balatoni vármegye építészeti kamaráját is sikerült megnyernem az ügynek, így az országos és a térségi szempontok egyaránt érvényesülhetnek. Sőt két civil szervezettel még a szélesebb társadalmi részvétel is biztosított, ezek a Nők a Balatonért Egyesület és a Balatoni Szövetség, a szakminisztérium pedig mindvégig anyagi és erkölcsi támogatást biztosított. Az így felálló szakmai zsűri értékeli, rangsorolja a pályázatra beérkezett épületeket. Már ötéves múltra tekint vissza ez a projekt, amiből megállapíthatjuk, hogy jellemző a sokszínűség, de a minőséget és a helyhez való igazodást értékeljük a leginkább. A díjazott épületek fotóját roll up plakáton is megjelenítjük és több helyen kiállítjuk, amivel az a célunk, hogy a Balaton térségében megismertessük ezeket a jó példákat és ezáltal az építkezni készülők ízlését is formáljuk.