Körülbelül száz olyan magyar iskola van Kárpátalján, ahol vannak magyar nyelvű osztályok is, a felükben kétnyelvű a tanítás. A 2017-ben elfogadott oktatási törvény mélypont a kisebbségek életében. A 7. cikkely szerint a kisebbségek csak az alsó négy osztályban tanulhatnak anyanyelvükön, az általános iskola felső tagozatában, illetve a középoktatásban visszaszorul a kisebbségi nyelvek, köztük a magyar használata. Az ukrán tantárgyakon kívül csak néhány tanítható kisebbségi nyelven. A cikkelyt eddig nem alkalmazták, hatályba lépését 2024 szeptemberéig elhalasztották. Bevezetése rendkívül súlyosan érinti a magyarság identitásmegőrző képességét és érvényesülési lehetőségeit. Az ukrán szabályozás visszatérő érve, hogy a magyarok nem tudnak elég jól ukránul, ezért kell ukránosítani a képzést. A jelentős részben falvakban élő kárpátaljai magyarság nyelvtudása valóban sokszor gyenge a társadalmi státus, a határ közelsége, az elmúlt években erősödő Budapest felé fordulás és az iskolai ukránnyelv-oktatás színvonala miatt. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy 1991 előtt az iskolákban oroszoktatás folyt.
A ZeneVarázslat Kárpátalján
A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2011-ben hozta létre tehetséggondozási és kutatási, fejlesztési céllal a Genius Jótékonysági Alapítványt. Kárpátalja magyar anyanyelvű iskolásainak, egyetemi és főiskolai hallgatóinak, fiatal kutatóinak különféle tehetséggondozó programok érhetők el, a zeneművészet terén a ZeneVarázslat. A program a klasszikus zene értékeit igyekszik közvetíteni a megálmodó Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész irányítása alatt. Évente mintegy százötven alkalommal találkozhat a közönség Kárpát-medence-szerte a rendezvényekkel. A misszió foglalkozik a zene megszerettetésével, ösztönzi a gyerekek fejlődését és felkarolja a tehetséges zongoristákat. Tavaly novemberben már ötödik alkalommal hirdették meg a ZeneVarázslat Képzést és Hangversenyt Beregszászon, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti tehetség program támogatásával, amely december 22-én gálahangversennyel és az ösztöndíjak átadásával zárult.
Amikor első alkalommal koncerteztem Kárpátalján, megérintett az a nyitottság és szeretet, ahogy az ottani emberek fogadtak. Bár nincsenek kárpátaljai gyökereim, azóta is olyan, mintha hazamennék. Évek óta otthont ad a ZeneVarázslat koncertjeinek, kurzusainak és zenei táborainak, ahol a zene által által lebonthatjuk a határokat
– mondja Várnagy Andrea.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szervezésében öt évvel ezelőtt kezdődött program sikerének alapja a folytonosság, hiszen a rendszeres találkozások során követhető a növendékek fejlődése, és Várnagy Andrea tanácsokkal láthatja el az őket oktató zongoratanárokat. Olyan közösség épült, amely képes átformálni a szorongást a zene segítségével reménnyé és örömmé. Erre előbb a Covid, majd a háború kitörése miatt volt szükség, mivel az mindenkit megrázott.
Művészként úgy érzem, hogy a zenével reményt és hitet adhatunk mindazoknak, akik a körülmények miatt, önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek. A hangokkal, dallamokkal közösen imádkozhatunk a békéért
– teszi hozzá Várnagy Andrea, aki a háború kitörésekor az elsők között ajánlotta fel a segítségét, és 77 magyarországi zeneiskola bevonásával szervezett jótékonysági koncertet. – Soha nem fogom elfelejteni, ahogy jöttek az ünneplőbe öltözött kis zongoristák, megöleltek, és elmondták, hogy a háború kitörése óta bezárkózva élnek a négy fal között, nem találkoznak az osztálytársaikkal és barátaikkal. A nehéz helyzet ellenére maradtak, és mindennél jobban vágynak a régi hétköznapjaik valóságára. Ezen a koncerten a zene elnyomta a háború zaját. A gyerekek azóta is ebbe kapaszkodnak, várják a találkozásokat, a következő kurzusokat és a nyári táborokat.
Háborús mindennapok
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke szerint a kárpátaljai férfiak egy része már a háború előtt is külföldön dolgozott, mert helyben nem volt munkalehetőség, az asszonyok pedig többnyire utánuk mentek. A folyamat az orosz támadás nyomán felgyorsult. Az otthon maradottak élete más, mint a nyolcszáz kilométerre húzódó fontvonal mindennapjai, az országos légiriadó viszont mindenkit érint. Támadáskor nem tudni, az mit fog elérni, ezért el kell hagyni az épületeket, meg kell keresni a legközelebbi óvóhelyet. Ez különösen nehéz a gyermekintézmények esetén, például amikor a kis óvodásokat már lefektették az óvónők, majd fel kell őket ébreszteniük, hogy lemenjenek az óvóhelyre. A Covid is megviselte a gyerekeket, a pandémia okozta távolságtartás után csak egy fél évet tanulhattak az iskolában, majd jött a háború. A jelenléti oktatás, a közösségi nevelés azonban az egészséges fizikai és pszichikai fejlődés miatt nagyon fontos.
Azon voltunk, hogy minél hamarabb elkezdődjön az oktatás. Magyarország nagy segítséget adott az óvóhelyek kialakításában, így a 2022–23-as tanév teljesen jelenléti oktatásban zajlott. A gyerekek életritmusát természetesen zavarják az események, a családokban állandó a változás. Sok gyerek a nagyszülőkkel maradt, mert a szülők külföldön dolgoznak. A nappali tagozatos főiskolai hallgatók felmentést kapnak a katonai szolgálat alól, de életük eltér a korábbi generációkétól, akik részképzésen vehettek részt, elutazhattak az országból. Így a főiskolának még nagyobb felelőssége van az életszervezésben és a megfelelő programok kínálatában. Nyáron ezért tehetséggondozó táborokat, illetve a főiskolásoknak terepgyakorlatokat tartunk, mert ezek oldják a háború okozta feszültséget. A ZeneVarázslat program is ezt segíti Kárpátalján
– magyarázza Orosz Ildikó.
Váradi Natália, a Genius alapítvány elnöke és a főiskola tanára is úgy véli, a program a kárpátaljai gyerekeknek biztonságos és örömteli légkört teremt. Várnagy Andrea összesen 51 gyermek zenei tehetséggondozásához és 18 zongoratanár szakmai előmeneteléhez járult hozzá. A zongoraművész nagy hangsúlyt fektet a zenei értés fejlesztésére, a zongoraművek érzelmi töltetének átélésére, a hangok mögötti üzenet megértésére, és segítséget nyújt a színpadi drukk legyőzésében is.
– Tizenegy éves voltam, amikor Beregszászon elindult a ZeneVarázslat Mozgalom. A szüleim és a zongoratanárom is biztattak, hogy jelentkezzek. Már az első foglalkozások nagyon izgalmasak voltak, azóta szinte minden képzésen részt veszek. Szeretném, ha a tanulmányi sikerek mellett a zenében is tudnék előrelépni, mindehhez segítene, ha végre béke lenne, és visszatérnének a barátaim, osztálytársaim – meséli az egyik tanítvány, a hatéves kora óta zenét tanuló Bobály Samu.
Samu édesapja, Bobály István, a beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola igazgatója azt teszi hozzá, hogy a háború rányomja mindenre a bélyegét, az emberek feszültek, sok család szétszakítva él. Ez nem könnyű időszak, hiszen a gyerekek nehezen élik meg a háborús helyzetet, fiai is a mai napig összerezzennek a légiriadó hangjára. Tanárként sokszor szembesül korábban nem tapasztalt helyzetekkel, problémát jelent, hogy nincs folytonosság az oktatásban, és ha a szülőben bizonytalanság, félelem van, azt megérzik a gyerekek is. Minden nehézség ellenére azonban hiszi, hogy az Istenbe vetett hit átsegít a nehézségen.
Az iskolánkban sok olyan gyerek van, akik háborús övezetből menekültek, édesapjuk, rokonuk harcol a fronton. Igyekszünk kellő odafigyeléssel megélni ezeket a pillanatokat, és ha a zenetanulás alatt el tudják felejteni az átélt traumákat, akkor már segítettünk
– teszi hozzá Bobály István.
Kárpátalja egy másik településén, Péterfalván a Művészeti Iskolában már a Covid alatt megtapasztalták azt a bénult állapotot, amelyet az online térbe való szorultság okozott. Engi Erika, a zeneiskola Bonis Bona-díjas zongoratanára szerint azt hitték, rosszabb már nem lehet. Ám alig kapták vissza a régi életüket, kitört a háború, és ma Kárpátalján nincs olyan család, amely ne szenvedné meg a konfliktust. Az iskolák, a pedagógusok próbálják megóvni a gyerekeket a további sérüléstől, és a zene még a szirénák zajában is segít ünnepnappá varázsolni a hétköznapokat.
Borítókép: Várnagy Andrea zongoraművész (Fotó: Bakó Krisztina)
