Csoda Mályinkán

Rezeda Kázmér Mályinkára látogatott. Mályinka több dologról is híres. Ott van mindjárt a mályinkai pálinkafőzde. S annak koronaékköve, a málnapálinka.

Felkerekedtek hát, úgy tízen, és felkeresték Mályinka új éttermét. A hely neve: Iszkor. Abban az esetben, amikor Rezeda Kázmér egy általa soha nem hallott szóval találkozott, szenvedéllyel vetette bele magát az etimológiába. Most sem nyugodott, míg végére nem járt az iszkor eredetének és jelentésének. Feltúrt mindent, a világháló legeldugodtabb zugait is, de nem talált semmit az iszkor szó jelentéséről és eredetéről. Már közel állt az összeomláshoz, és azon töprengett, hogy elbujdosik, messzire, bejár hetedhét országot – a hét hetede az egy, vagyis egy országot, ugye –, és csak akkor kerül elő ismét, ha megismeri az iszkor szó jelentését és eredetét, s hazatérte után a feltehetőleg nem minden érdeklődés nélkül feléje forduló asszonyának büszkén mondja majd: Asszony! Megtaláltam! Nem éltem hiába!

– Hiába talán nem, de hogy eztán egyedül, az biztos – felelte volna erre Rezeda Kázmér gyönyörűséges, de eléggé határozott asszonya, de ne rohanjunk ennyire előre, ugyanis Rezeda Kázmér végül rálelt a magyarázatra: 

Pohner Ádám büszke somogyi kötődésére. Édesapja Kaposmérőben élt, ő a balatonszemesi Kistücsök étteremben dolgozott éveken át. Nagymamája és rokonsága Mályinkán élt, és két éve úgy döntött, hogy megveszi a helyi kocsmát párjával, Lucával. Tavaly október végén nyitották meg saját éttermüket befektetők és személyzet nélkül. Étterme az Iszkor nevet kapta. Mint mesélte, amikor régen kereszt­apjával gombászni jártak, ő mondogatta, hogy kimennek az iszkorfához, ezt a kifejezést csak falun belül használták a berkenyére.

Úgy érezte magát ebben a pillanatban Rezeda Kázmér, miként Szent-Györgyi Albert, amikor a tízóraira kapott zöldpaprikában felfedezte a C-vitamint, vagy Newton, amikor a fejére esett az alma, és rájött a gravitációra. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Rezeda Kázmér fejére egy egész vagon alma ráeshetett volna, abból soha nem lett volna gravitáció, legfeljebb istenkáromlás. De ez most talán mellékes. Most az a lényeg, hogy Rezeda Kázmér egy füst alatt megtudta, hogy az iszkor az a berkenye, de csak Mályinkán, továbbá azt is, miszerint a mályinkai éttermet mégis csak egy sztárséf nyitotta, nem a helyi Béla bácsi, aki felesége sajnálatos halála után megtanult lecsót és suhintott levest készíteni, s úgy érezte, ideje a tehetségét megosztani a betérő vendégekkel.

És akkor betértek. Az Iszkorba. És kaptak egy étlapot. Na most, ezen a ponton ismét meg kell állnunk egy pillanatra. Először is nézzük meg a koncepciót, ami oda vagyon írva az étlap tetejére, mintha kőbe vésve a séf hozta volna le a Bükk legmagasabb pontjáról, Istállós-kőről: 

Ha egy szóval kellene leírnunk magunkat, minden bizonnyal azt mondanánk: alapanyagkonyha. Hisszük, hogy az a fontos, hogy ami a tányérba és a poharakba kerül, az legyen tökéletes. Nem pedig az, milyen maga a tányér. A főszerepet a termelőink játsszák, és az általuk minden héten frissen szállított, magas minőségű alapanyagok, amit mi a legtisztábban, legőszintébben, legközvetlenebbül szeretnénk nektek továbbadni, hozzátéve saját magunkat és azt, amit nekünk ez a környék jelent.

Azért ha valami így kezdődik, az elég sokat ígér. Mert lélek van benne. Főzni pedig csak azzal lehet, lélekkel. Meg jó alapanyagokkal s némi sóval. Meg a nagymama receptkönyvével, amit kézzel írt, gyöngybetűkkel. S ha a konyhaajtóban ott az asszony, aki nem főz, viszont tele van jó tanáccsal, na az még sokat segít. Rezeda Kázmér legyűrte a kíváncsiságát, átugrotta az ételkínálatot, és megnézte azokat a bizonyos termelőket. Vagyis az Iszkor lelkét. Íme hát a termelők, akik segítik az Iszkor vendéglőt:

• Csirke, liba, pulyka, gyöngytyúk, tojás, S. O. S.-ben bármi (legutóbb például fagylaltos kanál) – Horhos-völgyi birtok, Tardona
• Pisztráng (és alkalomadtán harcsa, valamint ponty is) – Lillafüredi pisztrángtelep, Lillafüred
• Hentesáru – White Bull bbq–grillsteak műhely, Sajógalgóc; Dombhát Magyartarka Ranch, Izsófalva; helyi vadászok
• Tej, túró, tejföl – Jersey Miracle, Szuhafő
• Sajt, vaj – Bükki Sajt, Mónosbél
• Szabad tartású tojás – Vivien, Zádorfalva
• Zöldségek és gyümölcsök – Horváth Boldizsár – Farm2Fork, termelőktől, az ország különböző pontjairól; Tamás, Mályinka; Árpád és Fruzsina, Dédestapolcsány; Vadrózsa Organikus Kert, Dédestapolcsány; Vadnai Csakazértis, Vadna
• Gombák – Gombászbarátok, a közeli erdőkből
• Kenyér – G&D kézműves cukrászda és pékség, Salgótarján
• Ecet – Tokaji Borecet-manufaktúra, Bodrogkeresztúr

Egy ilyen listát böngészgetve újfent megmelegszik az ember lelke. Pusztán azért, mert egy ilyen lista kristálytisztán megmutatja s egyszersmind be is bizonyítja, hogy nincsen veszve semmi sem. Mert ameddig vannak gombászbarátok a közeli erdőkben, ameddig él Árpád, Fruzsina és Tamás, no meg a Vadnai Csakazértis meg az összes többiek, addig rendben vannak a dolgok. S akkor elérkezett a nagy pillanat, és Rezeda Kázmér átböngészte az ételkínálatot. És azonnal Szindbád-pózba vágta magát, mert hát hogyan másképpen is lehetne megrendelni mondjuk a vaddisznókrokettet sáfrányos aiolival, mintsem hogy „na most, Vendelin barátom, van itt ez a sáfrányos aioli”.

De el ne suhanjunk szó nélkül e mellett az aioli mellett, ne tegyünk úgy, mintha mindenki azonnal tudná, mi az. Provence, Katalónia, Dél-Olaszország csodája az aioli, s nem más, mint a fokhagyma és az olívaolaj egyesülése. Na, hát ezzel kedveskednek neked Mályinkán, az Iszkorban. Meg még olyasmikkel, hogy bükki camembert szarvasgombával, paradicsommal és kovászos kenyérrel, esetleg borjúmájpástétom, sütőtökmustár, sült birsalma, s ha valaki, aki Mályinkán járva úgy érezné, ez nem elég választék előételből, az még kérhet borjútatárt tojáskrémmel és szalmaburgonyával, de az ilyen ember egyszerre sznob és hülye, úgyhogy az ne jöjjön Mályinkára semmiképpen. 

Levesféléből van olyan, hogy húsleves szabad tartású csirkéből, és ez itt azon kevés helyek egyike, ahol elhiszed, hogy az a csirke szabad tartású volt. Mert itt, az Iszkorban, ha valaki azt mondaná, hogy a pisztráng kizárólag víziszonyos halakból készült, én azt is elhinném. Legfeljebb feladnám a leckét a nagyon zöldeknek és a jogvédőknek, miszerint minél előbb oldják meg a víziszonyos halak problémáit, mert mégsem élhetjük le úgy az életünket, hogy a víziszonyos halak szenvedése hidegen hagyja a világot. Aztán van még olyan is, hogy kókusztejes sütőtökleves pácolt rókagombával és füstölt pisztránggal, és az annyira, de annyira finom, hogy hangosan muszáj felzokogni legkésőbb a második kanál után.

Főételben is erős a felhozatal. Van nekik grillezett lillafüredi pisztrángjuk (víziszonyos), aztán olyan is, hogy vargányás házi tagliatelle vajtökmártással és bükki hegyi sajttal, na, az se rossz. Aki pedig a vasárnapi ebédek ízvilágát keresi nagyi módra, annak ott a rántott csirke újburgonyával. 

Rezeda Kázmér derekasan belakott ott, Mályinkán, az Iszkorban. És kóstolta Hajdú Roland (Bükk) olasz–furmint házasítását, és megelégedett vele. S kóstolta még Vadnai Csakazértis (Bükk) Borúraderűjét, ami egy sauvignon blanc, és azzal is meg volt elégedve, ráadásul közben mindvégig az járt a fejében, hogy a Vadnai Csakazértis minden bizonnyal a Fatia Negra egyik leszármazottja, mert annak kell lennie, és punktum.

S végezetül el ne menjünk szó nélkül Koncz Réka (Bükk) Eastern Accents 2021-es tétele mellett, ami egy hárslevelű és egy sauvignon blanc házasítása, és meglepően és felvidítóan remek bor, amiből az következik, hogy ideje felfedezni ezeket a bükki tételeket alaposabban. Ebből pedig az következik, hogy Rezeda Kázmér vissza kell térjen a vidékre, hódolni a Jókait el nem áruló tardonai emberek előtt, a mályinkai Iszkor csodája s a helyi borok előtt. Üdv, Fölső-Magyarország, üdv, ismeretlen, szép vidék, üdv, helyi termelők, és áldja Isten Pohner Ádám urat és a párját, Lucát, akiknek sok közük van ehhez a csodához!

Borítókép: Szerényi Gábor alkotása