Január, a legkomorabb hónap

Egy elmélet szerint január harmadik hétfője, a „blue monday”, vagyis a „szomorú hétfő” az év legnyomasztóbb napja. A teóriát – amelyet azóta sokan kritizáltak – 2005-ben egy brit pszichológus, Cliff Arnall alkotta meg. Mi áll az elmélet hátterében és mennyi a valóságalapja?

631791934 Fotó: Getty Images/Tim P. Whitby

Dr. Jon Van Niekerk pszichiáter a Daily Mailnek nyilatkozva szintén a levertség és a depresszió közötti különbségre hívta fel a figyelmet. Megerősítette, hogy néhány ember tényleg rossz hangulattal és szorongással küzd ősszel és télen, amikor kevesebb a napfény. Ezt a betegséget, amelyet a köznyelv téli depresszióként emleget, szezonális affektív zavarnak (SAD) nevezik, és nem egyetlen napra koncentrálódik. 

Pontos oka nem ismert, de úgy gondolják, hogy a napfény hiánya akadályozza működésében a hipotalamusznak azt a részét, amely az alvást szabályozza és a hangulatingadozást kontrollálja. Ez a jelenség a lakosság három százalékát érinti. Tünetei a tartós rossz hangulat, ingerlékenység és súlygyarapodás, leküzdéséhez pedig elengedhetetlen a napfény pótlása és a rendszeres, szabad levegőn történő mozgás.

A gyakori testmozgás az endorfin és a szerotonin felszabadulását is segíti, ezzel természetes módon javítva a hangulatot. A klinikai depresszió azonban a többi mentális betegséghez hasonlóan nemcsak télen, de az év bármely szakaszában letaglózhatja a betegeket, és hónapokig vagy akár évekig is eltarthat. A gyógyuláshoz segítségre van szükség, különben súlyosabbá válva akár fizikai tüneteket, köztük hirtelen fogyást vagy súlygyarapodást, alvási nehézségeket, állandó szorongást és indokolatlan fáradtságérzetet is okozhat. Ne habozzunk hát felkeresni egy szakembert, amennyiben úgy érezzük, hogy a levertségünk sokkal több átmeneti, ideiglenes rosszkedvnél.

Mit tehetünk az átmeneti lehangoltság ellen? Ha csak ideiglenes kedvetlenségről van szó, néhány egyszerű módszerrel mi magunk is túllendülhetünk a nehézségeken. A már említett testmozgáshoz hasonlóan a mosolygás is endorfint, boldogsághormont termel, ezért a szakemberek szerint naponta legalább 20-30 percet kellene nevetnünk vagy legalább mosolyognunk. A jókedv, a kacagás ragadós. Tegyünk be egy jó vígjátékot, nézzünk meg egy részt a kedvenc szitkomunkból vagy mosolyogjunk rá a tükörképünkre. Ha kezdetben csak erőltetni tudjuk a mosolyt, az agyunk idővel átvált, és őszinte érzéssé válhat a jókedv. Érdemes kipróbálni.

Egy másik boldogságot adó érzés a hála. Érdemes listát vezetni mindarról, ami a miénk, amiért hálásak lehetünk. Vegyük észre az apró örömöket, örüljünk a kis sikereknek is. Legyen szó egy finom ételről vagy illatról, egy őszinte bókról, egy apró, kedves gesztusról. Akár mi magunk is megtehetjük az első lépést. Sokszor nem is gondolnánk, mennyien fogják viszonozni. 

Ha úgy érezzük, nem elég színes az élet, töltsük meg mi magunk színekkel. Viseljünk élénk színű ruhákat, kiegészítőket. Iktassunk be a napi teendők közé egy-egy rövid szünetet, amikor megajándékozzuk magunkat egy finom kávéval vagy ebéddel. Illetve bármilyen aprósággal, ami jó érzéssel tölt el, és energiát ad a folytatáshoz.

Borítókép: Tőlünk is függ, mennyire hatalmasodik el rajtunk a januári lehangoltság (Fotó: Getty Images/Tim P. Whitby)