Nyolcvan éve halt meg az első Grand Prix magyar győztese

Szeghalmon született, de az autózás akkori központjában, Franciaországban ért fel a csúcsra. A nyolcvan éve elhunyt Szisz Ferencre az első modern nagydíj győzteseként tekint a történelem, ám elsősorban kiváló szerelő volt, aki versenyzői karrierje után a saját autójavító vállalkozását is sikerre vitte.

Statue of Ferenc Szisz near the entrance of the circuit ahead the Formula 1 Hungarian Grand Prix at Hungaroring in Budapest, Hungary on July 28, 2022. (Photo by Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images) Fotó: NurPhoto

Az első versenyek városok között zajlottak

Érdekes módon inkább versenyzőként lett híres. A korai autóversenyeket városok között rendezték idő vagy megbízhatóság alapján. Az első megbízhatósági verseny 1894-ben Párizs és Rouen között zajlott, egy évvel később Párizs és Bordeaux között már az idő számított. Franciaország és Olaszország mellett csakhamar nemzetközi szinten is elindultak a versenyek, például az 1902-ben Marcel Renault nyerte a Párizs és Bécs közötti futamot. A fejlődésben nagy szerepet játszottak az újságok, az első versenyek a francia Petite Journal bulvárlap sztoriéhségének voltak köszönhetők. Ekkor ajánlott fel James Gordon Bennett, az amerikai New York Herald tulajdonosa egy fogadás miatt díjat az amerikai és a francia autók tudásának összemérésére.

Az eredeti tervből végül nem lett semmi, de a francia autóklub megszervezte a versenyt. A Gordon Bennett-kupán minden országból három-három autó indulhatott. Ez 1900-ban még nem jelentett problémát, de ahogy sokasodtak a gyártók és a vállalkozó szellemű versenyzők, már akadtak gondok: 1903-ban előfutamokat kellett rendezni, 1905-re pedig végképp tarthatatlanná vált a létszámkorlát. Ráadásul ekkorra az autók sebessége úgy megnőtt, hogy a városok közötti versenyek túl veszélyessé váltak. Ennek szomorú példája volt az 1903-as Párizs–Madrid futam, amelyen többek között Marcel Renault is életét vesztette.

Szisz Ferenc behozhatatlan előnye

A Francia Autóklub mindezek után úgy döntött, hogy 1906. június 26–27-én zárt pályás versenyt szervez Párizs környékén, amelyen nem korlátozza az országonkénti nevezők számát. Ezt a viadalt tartják a modern autóversenyzés ősének, és ezt nyerte meg Szisz Ferenc a 3A rajtszámú Renault AK 90CV pilótájaként. Ugyanakkor a történeti hűséghez hozzátartozik, hogy nem ez volt az első, nagydíjnak hívott verseny, de ez volt az első elismert és sikeres Grand Prix. Szisz Ferenc annak ellenére vezette győzelemre a Renault-t, hogy nem az rendelkezett a legerősebb erőforrással.

– Jó időben volt jó helyen, a Renault-nak pedig volt két rendkívül előnyös tulajdonsága. Az egyik az állítható hidraulikus futómű, ami nagy segítség volt az egyébként borzasztó körülmények között – magyarázza Négyesi Pál.

A verseny ugyanis még nem épített pályán zajlott, hanem lezárt útszakaszokon, amelyeket néhol fapallókkal, másutt kátránnyal igyekeztek járhatóbbá tenni a szervezők − csakhogy az iszonyatos hőségben a kátrány megolvadt. Az elrajtolt 32 autó fele már az első napot sem bírta ki, másnap pedig újabb öt jármű búcsúzott a küzdelemtől.
A Renault másik előnye a Michelin újítása, a levehető gumiabroncs volt, ami jelentősen meggyorsította a kerékcseréket, és az akkori körülmények között szinte behozhatatlan előnyt hozott. Szisz Ferenc 32 perccel nyert, az 1238 kilométeres távot 12 óra 14 perc 7 másodperc alatt teljesítette, ami akkor szinte felfoghatatlan, valamivel száz kilométer/óra feletti átlagsebességet jelentett. A győzelem után megkapta a francia állampolgárságot és a 45 ezer frankos díjat. Az összes korabeli francia újság foglalkozott vele, és máshol is írtak róla. Magyarországon ugyanakkor jóval kisebb visszhangja volt a sikernek, mivel hazánkban az autózás akkor (és még sokáig) gyerekcipőben járt.
Szisz az 1907-es nagydíjon a második helyet szerezte meg, 1908-ban nem ért célba. 1909-ben otthagyta a Renault-t, ami a versenyzői pályafutása végét jelentette. Saját vállalkozást alapított, ez volt a Grand Garage de Neuilly (Neuilly-i Nagy Garázs). A kifejezés egy olyan komplexumot jelentett, ahol javították és tárolták az autókat, sőt sofőrszolgálatot is biztosítottak. A versenyzéshez még kétszer tért vissza, 1914-ben és 1923-ban, de utóbb már nem ő vezetett, csupán segítette a csapatát.
Magyarországon élő rokonságával haláláig tartotta a kapcsolatot, és bár nem született gyermeke, testvérei leszármazottai itt élnek. Szisz Ferenc 1944. február 21-én, tüdőgyulladásban hunyt el a Párizs közelében található Auffargis-ban. Fekete márvány síremlékét máig a Francia Autóklub és a Renault gondozza.

– Túlzás lenne állítani, hogy kultusza van Franciaországban, hiszen az ország autós múltja nagyon gazdag, amelyben Szisz Ferenc nem túl hosszú epizód. Nem maradt sokáig reflektorfényben, de a Renault ma is nagyon büszke rá – teszi hozzá Négyesi Pál.

Szülővárosa, Szeghalom szintén, ahol a győzelme századik évfordulóján, 2006-ban szobrot állítottak neki. Az autósportban a megbecsülését jelzi, hogy róla nevezték el a Hungaroring egyik kanyarját, valamint 2003 óta a pálya főbejáratánál Szisz Ferenc szobra fogadja az érkezőket.

Példakép

Februárban egy másik évfordulóra is emlékezik a magyar autósport. 9-én lett volna 62 éves a formaautózás nagy ígérete, Kesjár Csaba. Nem tudjuk, mennyiben inspirálta Szisz Ferenc győzelme, de ő volt az első magyar, aki Formula–1-es autót vezetett, amikor az 1987-es Magyar Nagydíj hétvégéjén tesztelhetett a Zakspeed csapatban. Sok más autóversenyzőhöz hasonlóan a gokartban kezdte pályafutását, ahol sorra szerezte a bajnoki címeket. 1982-ben versenyzett először formulaautóval, 1986-ban már az osztrák Formula Ford bajnokságban lett bajnok. Egy évvel később a német Formula–3-as bajnokságban a legjobb eredménye egy negyedik helyezés volt. Egyre többen látták úgy, hogy reális esélye lenne bekerülni a Formula–1 mezőnyébe, azonban 1988. június 24-én egy németországi edzésén műszaki hiba miatt kétszáz kilométer/órás sebességgel a falba vágódott, és életét a gyors orvosi segítség ellenére sem sikerült megmenteni. Halála óriási megdöbbenést váltott ki nem csupán Magyarországon, de a világ autó­sportjában is. Mészáros Sándor, a Formula.hu szakírója szerint Franz Tost egykori autóversenyző, csapatfőnök is úgy vélte, hogy Kesjár Csaba eljuthatott volna a királykategóriába. 1992 óta Budaörsön általános iskola viseli a nevét, mivel az intézmény szerint példaképe lehet azoknak a fiataloknak, akik szorgalommal és kitartással érik el azokat a kimagasló eredményeket, melyeket mások tehetségüknél fogva eredendően megkaptak.

Borítókép: Szisz Ferenc szobra a Hungaroringen (Fotó: Getty Images)