Egyre romlik a fiatalok mentális egészsége

A húszas éveik elején járó fiatal felnőttek nagyobb valószínűséggel nem dolgoznak lelki betegségek miatt, mint a kora negyvenesek – derült ki egy friss jelentésből. A brit huszonévesek öt százaléka munkanélküli, a mentális egészségügyi válság pedig törvényszerűen súlyos gazdasági következményekkel jár. A krízis egyik fő oka a közösségi média térhódítása.

Fotó: Getty Images

Minden huszadik brit huszonéves gazdaságilag inaktív volt 2023-ban, derül ki a Resolution Foundation három évet felölelő, a mentális egészség és a karrier összefüggéseit vizsgáló kutatásából, amiről a BBC írt. Az eredmény gyökeresen eltér a korábbi tapasztalattól: a múltban minél idősebb volt valaki, annál valószínűbb volt, hogy lelki betegség miatt nem dolgozik. Ezzel szemben most egyre növekszik a mentális problémák előfordulása a fiatalok körében, ami hátráltatja a tanulmányaikat, és rosszul fizető állásokhoz, illetve munkanélküliséghez vezethet. A huszonévesek lelki állapota jelenleg minden korosztály közül a legrosszabb, pedig két évtizede éppen fordítva volt, akkor náluk volt a legritkább a pszichés zavar.

A problémák egyik lehetséges okozója a közösségi médiától való függés Fotó: Getty Images

Mire van rossz hatással a fiatalok rossz mentális egészsége? 

2021–2022-ben a 18–24 év közötti fiatalok 34 százaléka számolt be mentális zavarok, például depresszió, szorongás vagy bipoláris zavar (más néven mániás depresszió) tüneteiről. Ez az arány 2000-ben még csak 24 százalékos volt. Ennek következményeként e két évben több mint félmillió 18–24 éves fiatalnak írtak fel antidepresszánst. 2018–2022 között a mentális problémákkal küzdő kora huszonévesek ötöde (21 százaléka) volt munkanélküli, míg az egészségesebbeknek csak a 13 százaléka volt állástalan. A felmérés szerint a nemek közül a nőknél rosszabb a helyzet: másfélszer gyakoribb náluk (41 százalékos arányú) a pszichés zavar, mint a férfiaknál (26 százalék).

A felsőoktatás a mentális betegségek melegágyának is tekinthető, legalábbis az ilyen zavarokkal küzdő egyetemisták száma rohamosan nő: a nappali tagozatos diákok 37 százaléka vallott elégtelen lelki életről, míg a dolgozó fiataloknak csak a 15 százaléka, a munkanélkülieknek pedig a 23 százaléka. 

Louise Murphy, a Resolution Foundation vezető közgazdásza szerint eddig a felsőoktatásban tanulók mentális jóléte kapta a legtöbb figyelmet, pedig az adja a legtöbb okot az aggodalomra, amikor a rossz pszichés állapot gyenge tanulmányi eredményekkel párosul. Mint mondta, a lelki zavarok gazdasági következményei azoknál a fiataloknál a legsúlyosabbak, akik nem folytatnak egyetemi tanulmányokat. A leggyakoribb mentális problémákkal küzdő, diplomával nem rendelkező brit fiatalok közül minden harmadik munkanélküli, míg az egészségesebb, hasonló végzettségű kortársaiknak csak a 19 százaléka; a diplomás, de lelki problémákról beszámoló fiataloknak pedig a 17 százaléka. A 18–24 éves, egészségügyi problémák miatt munka nélküli fiataloknak tetemes részének, 79 százalékának csak érettségije van vagy még annál is alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkeznek. (Összességében tehát a 18–24 éves korosztály 34 százaléka szenvedett rossz pszichés egészségtől.)

Miért romlik a fiatalok egészségi állapota? 

Az elemzés kitért arra is, hogy amennyiben a 11 és 14 év közötti gyerekek mentális problémáktól szenvednek, háromszor nagyobb valószínűséggel hagyják ott sikeres érettségi nélkül az iskolát, mint az egészséges kortársaik. A pszichésen problémás 11 és 16 év közötti fiataloknak a nyolcada, 12 százaléka hiányzott több mint tizenöt napot az iskolából a tavalyi év őszén, míg az egészségesebb tinédzsereknek csak a két százaléka.

A Resolution Foundation, amely az alacsony és a közepes jövedelműek életminőségének javításáért kampányol, a mentális egészség támogatására szólít fel az oktatásban abból a célból, hogy minél kevesebb fiatal hagyja el a középiskolát alacsony végzettséggel. A szervezetet finanszírozó Health Foundation igazgatója, Jo Bibby szerint a jó oktatás és a munkalehetőségek az egészség alapkövei. Szerinte 

Nagy-Britanniában jelenleg egy elveszett generáció kialakulása figyelhető meg a mentális egészség kormányzati elhanyagolása miatt.

Mint a tanulmány is fogalmaz, a felnőtté válás rendkívül stresszes és viharos időszak az ember életében: a fiatalok elhagyják az iskolát, kilépnek a munka világába, függetlenné válnak a származási családjuktól, és elkezdenek maguk gondoskodni a megélhetésükről. Az élet e kulcsfontosságú szakasza még komolyabb kihívás azoknak, akik pszichés problémák miatt boldogulnak nehezebben a felnőttek világában. A mentális egészség hiánya megmérgezheti az egyetemi éveket, rossz élménnyé változtatva a tanulást, majd megnehezíti a munkába állást, és jelentősen korlátozza a teljesítményt, valamint a későbbi előrelépés esélyét a munka versengő világában. A fiatal felnőttkori nehézségek nemcsak múló problémákat okozhatnak, de örökre megsebezhetik az embert.

A fiatalok kiugróan rossz mentális egészségének egyik fő oka a közösségi média térnyerése lehet, erről Gary Siva beszélt a BBC-nek, akinek Zumos nevű, mentális egészséggel foglalkozó online platformját számos iskolában használják a tudatos jelenlét (mindfulness) oktatására. Siva szerint a fiatalok a közösségi médiában aktív barátaiktól várják a megerősítést és a szeretetet, nem pedig a családjuktól. 

Egyre inkább a kortársaiknak akarnak megfelelni, nem saját maguknak. Így most már hazaviszik az iskolából az olyan problémákat, mint például a csordaszellem és a zaklatás.