Az Egyesült Államok megnyomorítja az anyákat, de az amerikai magyarok kitartanak

A világ számos országában eltérő napokon ünneplik az édesanyákat. Míg Magyarországon május első vasárnapja, addig Nagy-Britanniában és Írországban a nagyböjt negyedik vasárnapja, Észak-Amerikában pedig május második vasárnapja a hivatalos ünnep. A tengerentúlon az időpont a virág- és ajándékkereskedőknek hatalmas bevételt hoz, már nem egyszerű tiszteletadásról van szó, hanem kötelező vásárlási-ajándékozási alkalomról.

Zsúfolt virágpiac anyák napján Fotó: Bloomberg

A napot megelőző időszak alatt bonyolítják a virágárusok a legnagyobb forgalmat. A több mint százéves, Cleveland egykori magyar negyedében működő Orban’s Flowers lengyel–magyar származású tulajdonosa, Edward Wrobbel szerint régebben a fehér és piros szegfű fogyott a leginkább: a vörös az élő, a fehér az elhunyt anyák tiszteletére. Mára a rózsa a legnépszerűbb, hiszen a férfiak többsége nem ismer más virágot, és sokan ilyenkor is a legdrágábbat veszik, ráadásul az utolsó pillanatban – állítja a szakértő. A hölgyek körében a színes tavaszi virágok és a napraforgó is kelendő, de tartóssága és legjobb ár-érték aránya miatt a szegfű is megtalálható a kínálatban. A virágok Dél-Amerikából érkeznek. A távol élő anyák online rendeléssel kaphatnak virágot, de sokkal népszerűbb a telefonos felköszöntés: ekkor több a hívás, mint az év bármely másik napján. Üdvözlőkártyát és óriáslufit is sokan vesznek, igaz, a hélium drágulása miatt a lufi népszerűsége kicsit kopott, de látványossága okán még mindig a legjobb ár-érték arányú ajándék. A parfüm- és az ékszergyártók forgalma is megnő.

Az Amerikában született, magyar származású Barbara Johnson, a Jewelry Art ékszerbolt tulajdonosa szerint az anyák napi ékszerek szimbolikus jelentőségűek, főleg a gyűrűk keresettek. Egyedi tervezéssel készülnek, például a gyerekek száma szerinti és/vagy a születési hónapoknak megfelelő színes kövekkel. Változó, hogy az édesanya az első vagy az utolsó gyermek születése kapcsán kap gyűrűt, gyakran előfordul, hogy az ékszerekhez utólag adnak hozzá további köveket. A gyűrűt később a gyerek(ek) egy fontos eseménykor (például esküvő) vagy az édesanya halála után kapják meg.

Az amerikai nők számára fontos az anyaság. A négygyermekes Nicole Rowland szerint ez a legnemesebb és legfontosabb felelősség, amit egy nő vállalhat, ugyanakkor tisztában van vele, hogy nem kell minden energiáját gyerekeire áldoznia, de meg kell mutatnia a tanulás, az önálló döntés és a hibák pozitívumát. A példaadás fontosságát emeli ki a háromgyermekes, másodgenerációs Marshall Olga is, aki ezt édesanyjától tanulta. Fontosnak tarja, hogy minden tevékenységben bizonyítsa a tanulás szerepét.

 

Rosszabb a helyzet a tengerentúlon

Az anyáknak elsősorban a nagyszülők segítenek, mivel az állami ellátórendszer jelentősen eltér az európaitól. Szülés után csak hat hét a fizetett szabadság, van, aki még ennyit sem kap, és még újabb hat hetet lehet a munkáltatótól kérni, amelyet azonban már csak részben vagy egyáltalán nem fizetnek. Ezért is számítanának sokan az idősebb generációra, azonban mivel a nagyszülők sokszor távol élnek, az édesanyák kénytelenek egyedül, férjük támogatásával vagy külső segítséggel boldogulni. Az apák – amennyire munkájuk engedi – a gyerekek kicsi korától kezdve kiveszik a részüket az otthoni teendőkből.

A kétgyermekes ingatlanügynök, Jennifer K. Taylor úgy véli, az országban nincs egyensúly a munka és a család között, és ez sok amerikai anyának gondot okoz. – Az a kultúránk, hogy dolgozunk, dolgozunk, dolgozunk. A munkáltatók nem nyitottak a rugalmas munkavégzésre. Nincs elég időnk arra, hogy a szülés után otthon maradjunk a babával. Sok munkavállaló nem tud egyszerre egy teljes hétre sem szabadságra menni – meséli Jennifer. A szintén kétgyermekes fotós, Kristin Petrucci inkább az anyagi helyzetben látja a kérdés origóját. Szerencsésnek tartja magát, hogy amikor szükséges, mindig akad egy segítő családtag. Sok anya kénytelen lemondani karrierjéről, hogy gyermekei mellett lehessen, Adrienne Villaninak például nem tudtak szülei segíteni, férje gyakran utazott, ezért ő nem építhetett karriert a gyerekek mellett. A negyedik gyermekével várandós Kelemen Bíbor viszont az utolsó pillanatig dolgozik, hiába maradna inkább otthon. Ápolóként éjszakai részmunkaidős műszakot vállal, hogy ki tudják fizetni a számlákat. – Se százszázalékos édesanya, se százszázalékos ápolónő nem tudok lenni. Megnyomorítják az anyaságot Amerikában, és a társadalom azért van rossz állapotban, mert sokszor az állam neveli a gyerekeket, és nem az egységes és erős család – véli Kelemen Bíbor.

Probléma, hogy nincsenek ingyenes állami óvodák, illetve a nagy fizikai távolságok miatt bonyolult lehet a családi logisztika. A több mint húsz éve Amerikában élő, háromgyermekes Krasznai Beáta szerint nagy kihívás összehangolni az újszülött programját egy négy-öt éves igényeivel. Magyarországon séta közben is bevásárolhatott, Amerikában azonban a bevásárlás, a banki és hivatali ügyintézés és a gyerekek játszótéri elfoglaltsága is külön program. Szüleihez képest így sokkal szorosabb időbeosztással kénytelen élni.

A diaszpóra édesanyái ráadásul extra feladatként a magyar hagyományok ápolását is ellátják. Az értékekben azonban nem annyira a származás, semmint a világi vagy a vallásos gondolkozás játszik szerepet. A hívők erkölcsös és figyelmes gyermeket szeretnének nevelni, akik a társadalom boldog és elégedett tagjai, a nem hívők főként az önállóságot és az önmegvalósítást tartják fontosnak. És mindannyian örülnek az anyák napi virágcsokroknak, amivel gyermekeik kifejezhetik szeretetüket.