Évtizedek óta az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat a turizmus, komplex világjelenség, amely a globalizáció mozgatórugójaként és haszonélvezőjeként felelős a gazdaságban, a társadalomban és a természeti környezetben bekövetkező kedvező és kedvezőtlen változásokért. Michalkó Gábor, a Pannon Egyetem professzora szerint az utazás létforma, és aki csak teheti, megy.
Totális turizmus
– Az összes generáció részese a turizmusiparnak. A nagyszülők generációja a hatvanas években nőtt fel, amikor már lehetett utazni, ma ők is találkoznak turistákkal. A második és harmadik nemzedék pedig a természetes utazási lehetőségekben szocializálódott, aminek szinte csak anyagi korlátai vannak. Ezt nevezzük szakmai nyelven totális turizmusnak – magyarázza a kutató.
A Covidot megelőző 2019-es rekordévben a nemzeti és globális adatok is kiválóak voltak, másfél milliárd turista utazott világszerte. A pandémia megtépázta a lehetőségeket, ám tavaly már alakultak a számok, és a szakértők szerint idén elérhetjük az öt évvel ezelőtti mérleget.
Michalkó Gábor szerint nagyon erős az elmúlt években az úgynevezett elhalasztott kereslet trendje. 2020 és 2022 között ugyanis a vírustól való félelem, a háború és az infláció miatt sokkal kevesebben utaztak.
Az úti cél megválasztása sok mindentől függ, fontos kérdés, mi él az emberek fejében ideális helyként. Ha valaki szeretne pihenni, nem feltétlenül a turisztikai marketing dönti el, hová induljon, hanem azt választja, amiről családi és baráti beszélgetésekben, ajánlásokban hallott, akár nemcsak rövid, de hosszú távú célpontként is. Ezért vásárolnak sokan a Balatonnál, fürdőhelyeken, zöldterületeken nyaralót, mert úgy érzik, ott le tudnák élni az életüket. Ezek a második otthonok később fő tartózkodási hellyé is válhatnak.
A magyar tenger és a főváros egyébként mind a bel-, mind a külföldi turizmus legfontosabb célpontjai.
Budapest vendégéjszakáinak kilencven százaléka az országhatáron kívülről érkező foglalás, és a Balatonnál is egyre több a külföldi. Az ország más turisztikai térségei minden promóció ellenére sem tudják felvenni a versenyt Budapesttel és a Balatonnal, amelyeket minden hazai és külföldi látogató fel akar keresni.
Michalkó Gábor szerint az északi féltekén lakók a nyarat szeretik a mediterrán térségben tölteni. A magyaroknak a közeli területek a legvonzóbbak, főként Horvátország. Probléma, ha a kiválasztott helyszínen a közép- és nyugat-európai piacnak megfelelő az árszínvonal, nem pedig a hazai pénztárcáknak, ilyenkor kerülnek elő az alternatívák, mint az olasz Adria, Török-, Görög- és Spanyolország. A legkedveltebb ország nehezen mérhető, mivel a saját ingatlannal rendelkezők, az Airbnb-n és hasonló oldalakon foglalók, illetve a szívességi szálláshelyeket igénybe vevők sokszor nem látszódnak az utazási irodák kimutatásaiban.
A turisztikai trendek változása az útikönyvek szerepére is hatással van. Az Utazás kiállítás tanulsága például, hogy a szakanyagok által bemutatott jó gyakorlatok rendkívül fontosak. Az internet megjelenéséig elsődlegesek volt a nyomtatott könyvek és térképek a tájékozódásban, illetve a desztinációk bemutatásában. Az információhiányt mára online információözön váltotta fel.
A digitalizáció sok mindent felülírt. Nem volt könnyű frissíteni a tudást, ami eddig az útikönyvekben szerepelt, most viszont applikációkra, digitális platformokra és honlapokra került át minden. Az a mennyiségű tudás, ami az egykori Panoráma útikönyvekben szerepelt, nem szükséges, de a történetekre és az ismeretekre szükség van. Nem elég látni valamiről, hogy szép, szeretnénk azt tér-idő kontextusba helyezni. Amikor elutazunk, felkészülünk. Nem gondolom, hogy vége a nyomtatott útikönyvek korának, de jelentős a visszaesés az okostelefonok adta lehetőség, nem pedig az érdektelenség miatt. Hiszen egyszerre tudjuk a térképet nézni és a vonatkozó információt megkapni, ráadásul éppen olyan mennyiségben, ami az attrakció élményszerűbbé tételéhez szükséges. Ugyanakkor jó érzés kézbe venni a szép borítójú, vékony, informatív könyveket is
– mondja Michalkó Gábor.
A klímaváltozás nyomán viszonylag új trend a felelősségteljes turizmus előtérbe kerülése. Ez tetten érhető a szolgáltatások árazásában, különösen azokban az országokban, ahol a légi forgalommal, a fapados légitársaságokkal versenyképes a kényelmes, gyors és megfizethető vasúti közlekedés. A digitalizáció terjedésével az utazások és a szállás egyéni szervezése is egyre terjed. A költségtudatos önálló tervezés árnyoldala, hogy egyre többen keresnek fel egy adott helyszínt. Sok város, például Athén szenved a túlturistásodás miatt, amely épp ezért vezette be nemrég az időhöz kötött látogatási zónákat. Velence az egynapos kirándulókat sarcolja meg: 2024 tavaszán és nyarán 29 napon át öt euróba kerül a városlátogatás. A pandémia előtt Budapest volt az ötödik leginkább túlturistásodott város Európában. A Covid fellélegzést hozott a VI. és VII. kerületi bulinegyed lakóinak, ám kérdés, hogy a várt újabb rekordadatok hogyan csapódnak majd le a helyi életminőségben.
