Szőcs László: Tárgyalásra zárt Trump

Donald Trumpot letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Ezt – egyelőre legalábbis – nem kell szó szerint érteni. Most csak arra kötelezték, hogy ideje és energiája jelentős részét egy manhattani tárgyalóteremben kösse le. Így Joe Biden elnök várható republikánus kihívójaként jelenleg nem kampányolhat teljes erővel a novemberi elnökválasztás előtt.

2024. 05. 16. 5:50
TRUMP, Donald
Donald Trump volt amerikai elnök a manhattani büntetõbíróság tárgyalótermében. Fotó: Jeenah Moon
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vérbeli New York-i történet ez. Afféle kötelező elemként hírességek viszik a prímet – kezdve magával Trumppal –, sok pénzről is szó van, meg talán szexről is, de ebben már eltérnek a vélemények. Az Amerika címlapjait az elmúlt hetekben bejáró peres ügy apropója, hogy Stormy Daniels felnőttfilmes színésznő – polgári nevén Stephanie Gregory – korábban azt állította, 2006-ban szexuális viszonyba került Trumppal, ami önmagában sokak szemében nem jelentene erkölcsi problémát, sőt még a pénztárcájukba is nyúlnának a dúskeblű celebért. Ám Trump – kétszer már elvált férfiként – akkoriban már jelenlegi házastársa, Melania férje volt, amikor pedig Stormy Daniels előállt a sztorival, éppen a 2016-os elnökválasztáson készült legyőzni Hillary Clintont. Ezt sikerrel tette. A bájaiból élő „színésznő” követelését zsarolásnak is nevezhetjük. Trump – aki tagadja, hogy lett volna köztük bármi is a Sierra Nevadában fekvő Tahoe-tó partján – mindenesetre megbízta ügyvédjét és „fixerét”, Michael Cohent, hogy simítsa el a dolgot. Cohen végül fizetett is 130 ezer dollárt a nőnek, hogy hallgasson. 

BRAGG, Alvin; TRUMP, Donald
 Trump is kirakatpert kiállt. Fotó: Steven Hirsch

A hallgatási pénz az amerikai tömegkultúrának is toposza, vándortémája, és általában (mint Trump esetében) megengedett, ha nem hátráltatja az igazságszolgáltatást. A Hush Money („csittpénz”) például több mint százéves amerikai némafilm: cselekménye szerint egy New York-i mágnás dollárkötegekkel akarja elsikálni lánya cserbenhagyásos gázolási ügyét. Üzleti vagy politikai érdekek ma is indokolhatják, hogy valakinek ily módon fogják be a száját, független attól, hogy ténylegesen igaza van-e. Trump meg akarta nyerni a 2016-os elnökválasztást, ahogyan majd a mostanit is. Most általában durcás ábrázattal, unottan ül a tárgyalóteremben az egy hónapja kezdődött perben, és eddig legalábbis a vád tanúit volt kénytelen hallgatni. Felvonul ott a teljes színpadi kínálat. Mint ő, aki – mint minden karácsonykor látjuk – a Reszkessetek, betörők! második részében saját magát alakítja. Vagy Michael Cohen, ez a New York-i szleng szerint slimazel, azaz lúzer, börtönviselt zugügyvéd, akiből Trump Magyar Pétereként nagy hirtelen kibukott az őszinte, és szembefordult kenyéradó gazdájával, épp akkor, amikor beütött a córesz. A bánatos képű Cohennek bírósági papírja is van róla, hogy hazudott a washingtoni kongresszusnak, miközben az amerikai közvélekedés szerint az eskü alatt tett hamis vallomás a főbenjáró bűnök egyike. Ezt a lúzert a tévében mégis Ben Stiller, az egyik legismertebb amerikai színész alakítja, ami nem csoda: a producereknek szemük van a jó nyersanyagra. Stormy Daniels filmszerepeit pedig inkább fedje jótékony homály…

Az egész ügy politika, sőt mostanában főleg az. 

Trump is kirakatpert kiállt. A tárgyalást demokrata párti vezetésű államban tartják, ahol egyébként a volt amerikai elnöknek nem sok esélye van a novemberi győzelemre, de ettől még a pernek lehet döntő országos hatása. A Stormy Daniels-ügyet Alvin Bragg, demokrata párti manhattani kerületi ügyész vitte bíróság elé. Amerikában a pártszínekben induló ügyészeket a polgárok választják. Magyar vonatkozású mellékszál: Bragg 2021-es választási kampányát közvetve Soros György is finanszírozta.

Az ügy egyelőre nem ártott Trumpnak a felmérések szerint. Eleve nem bizonyított, hogy viszonya lett volna Stormy Danielsszel: egyik ember szava áll szava a másikkal szemben, szemtanúk pedig nem bukkantak fel. Egyébként sem mint szent embert kedvelik őt amerikaiak tízmilliói. Trump jelenleg biztosan – a legutóbbi tucatnyi felmérésből tízben – vezet Bidennel szemben abban a háromosztatú versenyben, amelynek harmadik szereplője politikusdinasztiája ügyeletes zsenije, ifjabb Robert Kennedy, az egykori igazságügyminiszter és szenátor fia, John F. Kennedy, a legismertebb amerikai elnök unokaöccse. A következő hónapok mutatják meg, hogy az „ifjú” (70 éves) Kennedy érdemben tudja-e befolyásolni a versengést. Ahogy legutóbb, 1992-ben Ross Perot texasi mágnás tette harmadikként, Bill Clinton irányába döntve a mérleg nyelvét idősebb George Bush ellenében (aki ezek szerint hiába nyerte meg a hidegháborút). Ami pedig jelenleg mindennél fontosabb, Trump előzi Bident a hat olyan, úgynevezett csatatérállam közül ötben, amelyben az elemzők szerint eldőlhet a novemberi elnökválasztás kimenetele. Így például Pennsylvaniában, Arizonában és Georgiában. Az amerikai elektori rendszer bonyolult, de leegyszerűsítve: nagyjából mindegy, hogy Biden mennyivel nyer a demokrata párti Kaliforniában vagy New Yorkban – a két államot összesen hatvanmillióan lakják –, a választás a kisebb helyeken dől el. 

A manhattani per nem szexügy.

Nem az a kérdés, hogy Trump mit művelt vagy nem művelt Stormy Danielsszel. Ugyanúgy, ahogy negyedszázada sem az volt a kérdés, Bill Clinton akkori elnök mit foglalatoskodott Monica Lewinsky fehér házi gyakornokkal. A szaftos részletekkel az ezredfordulón mindenki tisztában volt, de az egyszerre prűd és szabados, valláserkölcsi esettanulmányt érdemlő Amerikát nem ez foglalkoztatta. Hanem az, hogy hazudott-e a Bibliára felesküdött elnök, ami végül nem bizonyosott be. Clinton akkoriban már amúgy sem volt újraválaszható. Trump pedig nem hazudott eskü alatt. 

Trumpé az első büntetőper, amelyet a Fehér Ház bármely korábbi lakója ellen indítottak. – Alvin Bragg ügyészt Soros György pénzével választották meg. Boszorkányüldözés zajlik, és jogalkotást tartok szükségesnek, hogy helyi ügyészek ne léphessenek fel volt elnökkel szemben – mondta e sorok írójának Jeffrey Clark, Trump volt igazságügyi államtitkára (Magyar Nemzet, 2023. március 24.) Rövidesen ítélethirdetés várható. A nagy buzgalom visszafelé sülhet el. 

A jogi szakértők zöme szerint Trump nem megy börtönbe. 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.