Megdöbbentő felfedezést tettek a tudósok, védelem alá kell helyezni az erdei gyógyszertárakat

A tudósok újabb hasonlóságot véltek felfedezni az ember és az emberszabású főemlősök között: egy Oxfordi Egyetem által vezetett új tanulmányból kiderült, hogy a vadon élő csimpánzok gyógyhatású növényeket keresnek, illetve fogyasztanak betegségeik és sérüléseik kezelésére.

Minden eddiginél mélyrehatóbb tanulmány készült a csimpánzok és a gyógynövények kapcsolatáról. Fotó: AFP/VCG

A kutatást az ugandai Budongo Központi Erdőrezervátum állatain végezték el. Az ötvennégy csimpánz két különböző közösségből származott, akiket egyaránt hozzászoktattak az emberek jelenlétéhez. Ezután a rezervátumban tizenhárom fafajból és gyógynövényből gyűjtöttek olyan növényi kivonatokat, melyekről azt gyanították, hogy a csimpánzok öngyógyításra használhatják. Ezek közé olyan növények tartoztak, amelyeket beteg vagy sérült csimpánzok fogyasztottak, de nem tartoztak a normál étrendjükhöz, valamint olyanok is, amelyeket korábbi kutatások szerint a csimpánzok gyógyhatásuk miatt fogyasztanak. A kivonatok gyulladáscsökkentő és antibiotikus tulajdonságait ezután a Neubrandenburgi Alkalmazott Tudományok Egyetemén Fabien Schultz vezetésével tesztelték.

A kutatók megállapították, hogy a növényi kivonatok 88 százaléka gátolta a baktériumok növekedését, míg 33 százalékuk gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal bírt. 

• A kutyabengefélék családjába tartozó fa (Alstonia boonei) holt fája mutatta a legerősebb antibakteriális hatást, és gyulladáscsökkentő tulajdonsága is volt, ami arra utal, hogy a csimpánzok ezt kifejezetten a sebeik kezelése céljából fogyaszthatják. Az Alstonia booneit a kelet-afrikai közösségekben gyógynövényként is használják különböző betegségek kezelésére, beleértve a bakteriális fertőzéseket, gyomor-bél rendszeri problémákat, a kígyómarásokat és az asztmát. 
• A kelet-afrikai mahagónifa (Khaya anthotheca) kérge és gyantája, valamint egy páfrányfenyő (Christella parasitica) levelei erős gyulladáscsökkentő hatást mutattak. A kutatók megfigyelték, hogy egy hím csimpánz sérült kézzel kereste és ette a páfrányfenyő leveleit, ami segíthetett a fájdalom és a duzzanat csökkentésében. 
• Feljegyezték azt is, hogy egy parazitás fertőzéssel küzdő egyed a macskatövisfa (Scutia myrtina) kérgét fogyasztotta, amelyet a csoportba tartozó csimpánzok korábban soha nem ettek. A vizsgálatok kimutatták, hogy ez a kéreg gyulladáscsökkentő és antimikrobiális tulajdonságokkal egyaránt rendelkezik. 

Ezek az újonnan publikált eredmények tehát meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a csimpánzok valóban a gyógyhatásuk miatt keresnek fel bizonyos növényeket.

Elodie Freymann, az Oxfordi Egyetem antropológiai és múzeumi néprajzi iskolájának munkatársa elmondta, hogy a vadon élő csimpánzok öngyógyításának tanulmányozásakor úgy kell eljárni, mint egy detektívnek:

Multidiszciplináris, tehát több tudományágat és szakterületet magába foglaló bizonyítékokat kell gyűjtenünk, hogy pontosan megfejtsük a jelenséget. Miután hónapokat töltöttünk a terepen viselkedési nyomok gyűjtésével, amelyek konkrét növényfajokhoz vezettek bennünket,  különösen izgalmas volt elemezni a farmakológiai eredményeket, és felfedezni, hogy melyik növény mekkora bioaktivitást mutat

– mondta. Mivel mind az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok, mind a krónikus gyulladásos betegségek sürgős globális egészségügyi kihívásokká váltak, a kutatók rámutattak, hogy a Budongo Központi Erdőrezervátumban termő gyógynövények értékes új gyógyszerek kifejlesztését is segíthetik. 

– Tanulmányunk rávilágít arra, hogy milyen gyógyászati ismeretekre lehet szert tenni más fajok vadon történő megfigyeléséből, és hangsúlyozza, hogy sürgősen védelem alá kell helyezni ezeket az erdei gyógyszertárakat a jövő generációi számára – tette hozzá Freymann.

A Plus One folyóiratban publikált tanulmány az eddigi legmélyrehatóbb elemzés, amely a viselkedési és farmakológiai bizonyítékokat is egyesíti arra vonatkozóan, hogy a vadon élő csimpánzok számára a fakéreg és a holtfa fogyasztása milyen gyógyhatással jár.