A visegrádi királyi palota a középkori Magyarország egyik legnagyobb és legpompásabb épületegyüttese volt. Ma a romjaiban is impozáns palotában a szépen rekonstruált termeket, udvarokat bejárva a Magyar Királyság fénykorában, a XIV. és XV. században érezhetjük magunkat. A kard öt évezrede című időszaki kiállításuk még fokozza ezt a hangulatot, hiszen a palota történetében is fontos szerepet játszó tárgy, a kard történetével ismertet meg.

A kard öt évezrede című kiállítás
A tárlat a látogatók elé tárja az első Kaukázus-vidéki és anatóliai arzénbronz kardokat, az európai ónbronz kardok korszakát, és egészen a középkor végéig vezet minket.
A kiállítás kurátora Kovács Olivér, aki a Martin Opitz Kiadónál megjelent, A kard regénye című című tudományos-ismeretterjesztő könyve alapján állította össze a tárlatot. A szerző az emberiség egyik legősibb fegyverének több mint ötezer éves történetét meséli el könyvében, bemutatva szerepét a harcászatban és az általános emberi kultúrában.
A kard a magányos, egyéni hősként cselekvő harcos fegyvere. A kard regénye a legújabb kutatási eredményeket felsorakoztatva, sőt új teóriákat alkotva vezet végig ennek a fegyvernek a történelmén oly módon, hogy mind a nagyközönség, mind a szakemberek haszonnal forgathatják.
Egyszerre fegyver- és hadtörténeti munka, történelmi összefoglaló, ugyanakkor kultúrtörténeti nyomozás, hiszen a kard históriája valójában az őt megalkotó embernek a története.
Szinte a teljes fejlődéstörténetét bemutatja ennek a korszakról korszakra változó, eltérő igényekre szabott fegyvernek. Egy valódi és képzelt fegyvereken át vezető szellemi utazás, ami a Kaukázus lábainál és Anatóliában veszi kezdetét több mint ötezer évvel ezelőtt.
A kard regénye
A kötet a nagyvilágból is megismertet kardokkal és kardábrázolásokkal, hiszen a kardtörténet magyar sajátosságai mellett Európa és a Távol-Kelet világa is megelevenedik. Kovács Olivér a létező kardok bemutatásán túl nagy figyelmet szentel a „képzelt kardoknak”, amelyek sora Attila hun király fegyverétől Arthur király Excaliburján és a viking mitológia vérszomjas pengéin át egészen egy messzi-messzi galaxis fénykardjaiig vezet. Ezeknek nagy szerepük van abban, hogy a kard korunkra érte el népszerűsége csúcsát.
– A könyvet tavaly augusztusban kezdtem el írni néhány hónapos felkészülési és anyaggyűjtési időszak után – avat be a kezdeti fázisba a szerző. – Nem vagyok se fegyvertörténész, se hadtörténész, alapvetően kultúrtörténettel foglalkozom. Megfogott a kard különlegessége. A korábbi fegyverek vadászfegyverek vagy általános célú eszközök voltak, ez az első olyan, amit kifejezetten a másik ember elpusztítására, megsebzésére találtak ki. Napjainkban viszont talán ismertebb és népszerűbb a kard, mint az egész története során volt. Arra kerestem a választ, hogy ez mitől alakult így.
A források alapján sikerült olyan következtetéseket levonni, amiket úgy éreztem, meg kell osztani az emberekkel, így született meg a kötet. A szöveg és a gazdag képanyag összeállításánál több múzeum és szakemberek sokasága volt a segítségemre, így tudományos hitelesség szempontjából is többszörösen ellenőrzött A kard regénye tartalma – tette hozzá.