Gigászok harca: chatbotblöff mozdítja ki a holtpontról a globális techszektort?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy két nap fénylik mai világunk egén. Kína és az Egyesült Államok egymás fényét kioltani igyekvő versengése különösen jól látható a technológiai fejlesztésekben. Az egyik ilyen csata a mesterséges intelligenciára épülő chatbotok fejlesztői között zajlik.

Fotó: Frank Rumpenhorst/dpa

Átalakulóban a világrend, aminek egyik oka, hogy Kína számos területen már az Egyesült Államok sarkában jár. Az egykori Szovjetunióval folytatott hidegháborúhoz hasonló versengés van kialakulóban az USA és a távol-keleti óriás között. Rivalizálásuk egyik fontos terepe a mesterséges intelligencia (MI) terén megjelenő fejlesztések. Eddig azonban összességében megkérdőjelezhetetlennek tűnt Amerika technológiai fölénye, így a nyugati világot meglepetésként érhette, hogy Kína nemrégiben olyan fejlesztéssel rukkolt elő, amely első ránézésre fenyegetheti is az Egyesült Államok elsőbbségét.

Új Szputnyik-válság?

A világsajtó néhány hete egyenesen az 1957-es, úgynevezett Szputnyik-válsággal állította párhuzamba egy új kínai chatbot megjelenését. Ahogyan annak idején az űrtechnológiában magát élenjárónak gondoló Egyesült Államokat váratlanul érte, hogy a Szovjetunió útjára indította a Szputnyik–1 műholdat, most a DeepSeek nevű kínai startup R1 elnevezésű, ingyenesen elérhető chatbotja okoz hasonló aggodalmakat Amerikának. Szenzációként robbant a hír, hogy az R1 annak ellenére képes felvenni a versenyt az amerikai vetélytársak termékeivel – például a ChatGPT-vel –, hogy nagyságrendekkel kevesebb pénzből fejlesztették. Mindössze néhány nap alatt az R1 lett az iPhone okostelefonokra legtöbbet letöltött alkalmazás, a kínai chatbot népszerűsége pedig az egész tengerentúli tech-szektorra kihatott. Az amerikai techcégek értékét jelző NASDAQ-index ezermilliárd dollárral – vagyis csaknem négyszáezermilliárd forinttal – csúszott lejjebb. Noha hamar kiderült, hogy forradalmi áttörésről azért nincs szó, az izgalmak mégsem mérséklődnek a kínai fejlesztés kapcsán. Ugyanis a chatbot megjelenésével számos olyan kérdés is előtérbe került, amelyek nem tűntek különösen relevánsnak Amerika betonbiztosnak tekintett monopolhelyzete miatt.

A DeepSeek könnyűt kérdez, de adatközpontja sok energiát használ. Fotó: Andy Wong / MTI/AP

Az egyik fontos kérdés, hogy mit lehet kezdeni azzal a helyzettel, hogy az egyre nagyobb teljesítményű MI-modellek működéséhez szükséges adatközpontok – vagyis azok a hatalmas memóriakapacitású létesítmények, amelyek a háttérinformációt tárolják a chatbotok „gondolkodásához” – elképesztő mennyiségű energiát használnak fel. A Microsoft például tavaly már azt tervezte, hogy saját használatra újraindít egy korábban leállított pennsylvaniai atomerőművet. Az amerikai OpenAI (a ChatGPT fejlesztője), a Softbank, valamint az Oracle százmilliárd dolláros – és akár ennek ötszörösére bővíthető – tervet készített egy adatközpontokból álló országos MI-hálózatra. Ez a csapásirány előbb-utóbb nyilvánvalóan fenntarthatatlan mértékű energiát igényelne. Egyes szakértők már komoly stagnálás lehetőségét vagy egyenesen az „MI-tél” beálltát vetítették előre.

Zuhanó költségek

A DeepSeek fejlesztésének megjelenését követően azonban egymás után látnak napvilágot olyan alternatív, költséghatékonyabbnak tűnő megoldások, amelyekkel elkerülhető a szinte exponenciálisan növekvő energiafelhasználás. Magát az új kínai chatbotot például mindössze hatmillió dollárért „tanították be”, ami kevesebb mint egytizede a Meta Llama nevű modellje esetében felhasznált összegnek. A kaliforniai Stanfordi Egyetem és a Washingtoni Egyetem kutatói pedig néhány hete közzétették egy készülő tanulmányuk részét. Ebben azt állítják: akár hat (!) dollárra is lecsökkenthető egy-egy chatbot betanításának költsége. Nagyon leegyszerűsítve az elképzelés lényege az, hogy az egyre „vízfejűbb” adatközpontoknál alkalmazott gyakorlattól eltérően szelektált, „minőségi”, ezért könnyebben, kisebb energiabefektetéssel kezelhető információhalmazokat táplálnának a nyelvi modellekbe. A tanulmány készítői is hangsúlyozzák, hogy valójában inkább csak finomhangolásról van szó. A meglévő struktúrákra is támaszkodnak, az R1 szenzációja mögött pedig az állhat, hogy a kínaiak a csúcstechnológiájú csipekre a Joe Biden előző amerikai elnök által bevezetett exporttilalom ellenére is nagyobb mennyiségben szerezhettek be ezekből az alkatrészekből.

Mindenesetre a nemzetközi techszektor egészében a hatékonyság javítása lett az új jelszó, s – a nyugati világ szempontjából – öröm az ürömben, hogy a kínai konkurencia költség- és energiatakarékosabb megoldásai a kisebb szereplőket is levegőhöz engedik jutni. Így például a francia Mistral és a hasonló szerényebb méretű cégek talán faraghatnak valamit a lemaradásukon. Az óriások közül pedig az Apple pedig azért dörzsölheti a tenyerét, mert nem fektetett dollármilliárdokat saját MI-rendszerek fejlesztésébe be, s most majd válogathat a jóval olcsóbbá vált kész modellek közül.

Míg a háttérben ezek a kérdések foglalkoztatják az iparág szereplőit, a politika szintjén is megy a kötélhúzás: több nyugati országban már betiltották a DeepSeek-fejlesztés használatát. Az indoklás szerint a chatboton keresztül Kína érzékeny adatokat is begyűjthet, ám ez gyakorlatilag szinte minden digitális alkalmazásra érvényes, beleértve az olyan közösségimédia-platformokat is, mint a Facebook.

A mesterséges intelligenciát nemzetközi fórumokon is vitatják. Fotó: AFP

Akik még szkeptikusak

Hogy valamelyest arról is képet alkossunk, hogy Magyarországon a „szakma” miként tekint az R1-re, megkérdeztünk egy kutatót és egy a kérdésben járatos egyetemistát a kínai MI-fejlesztésről. – Mindig is szkeptikus voltam az olyan nagy nyelvi modellekkel kapcsolatban mint a ChatGPT, a Gemini vagy a DeepSeek. Bár látok értékes felhasználási területeket, de korántsem gondolom, hogy ezek olyan csodafegyverek lennének, mint amilyet sokan látni szeretnének bennük. Noha nagy pozitívum, hogy a DeepSeek modellek súlyai és a tanítási módszerei (implementáció nélkül) nyilvánosak, összességében szerintem nem a technológiai fejlesztések és újdonságok a legérdekesebbek, hanem hogy az MI lázában égő világ miként reagál ezekre – vélekedett lapunknak Hunyady Botond, a műszaki egyetem hallgatója, hozzátéve, örömmel látja, hogy a szerzői jogok elhallgatott szerepe újból felszínre került a modellek fejlesztésekor, ahogy azt is, hogy a személyes adatok begyűjtésének problémája szintén ismét napirendre került. Szűts Zoltán média- és digitálispedagógia-kutató pedig elsősorban a DeepSeek-féle rendszer állítólagos nyitottsága és átláthatósága kapcsán adott hangot kételyeinek. – Az egész digitalizált világunk úgy működik, hogy a programokat futtató algoritmusok, valamint az azokhoz kapcsolódó adatok a legértékesebbek. Ezért a modellek működtetői semmilyen valós betekintést nem nyújtanak ebbe sem laikusoknak, sem pedig a konkurenciának. Így amikor egy új MI-modell megjelenik, ami látszólag olyan képességekkel van felruházva, mint a korábbiak, ám azoknál kicsit jobb – mint ahogy például a ChatGPT konkurenciájáról állítják a fejlesztői – akkor nem tudhatjuk, hogy valójában milyen tanulási folyamat áll a modell mögött, mekkora adatbázisból tanult, vagy mekkora az erőforrásigénye – fejtette ki az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi tanára.

Biztos kenyérkereset? Néhány évvel ezelőtt arról cikkezett a sajtó, hogy a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó robotizáció miatt tömegesen szűnhetnek meg a magasabb képzettséget nem igénylő munkakörök. Ám mára bebizonyosodott, hogy ez a technológia valójában inkább a szellemi munkákat végzőknek jelenthet konkurenciát. Így például a pénzügyi elemzés, az orvosi diagnózisok előállítása vagy a jogi dokumentumok előkészítése terén egyre inkább az algoritmusok vehetik át az emberek helyét, ahogy a könyvelés terén ezt már korábban sok helyen megtették. Figyelemre méltó, hogy bizonyos programozási feladatokat is hatékonyabban képes az MI végezni az emberi munkaerőnél, az USA-ban pedig már bejáratott modellé kezd válni az algoritmusok által írt újság is. A kőműveseknek, a fodrászoknak, a szakácsoknak és a hasonló foglalkozásokban alkalmazottaknak egyelőre nem kell aggódniuk, sőt nemzetközileg is egyre nagyobb hiány alakul ki szakmunkásokból. 

Borítókép: A DeepSeek kínai startup cég emblémája tükröződik egy képenyőn keresztül egy informatikushallgató szemében. (Fotó: Frank Rumpenhorst/dpa)