Görgeitől Antallig formálják emlékezetünket

Érdekes újdonságok jelentek meg a magyar múltról a Veritas évkönyvében. Recenziónk.

Antall József 1993 januárjában.

Az évkönyv húsz tanulmányát itt még dióhéjban sem lehet ismertetni, így csupán hármat emelnék ki. Kiss Dávid azt vizsgálta, hogy a rendszerváltoztatás időszakára kialakult katasztrofális gazdasági helyzet, majd az Antall-kormány intézkedései hogyan hatottak a hadsereg pénzügyi helyzetére, anyagi fejlesztési lehetőségeire, illetve átszervezésére. Kevéssé ismert, hogy a magyar haderő – amely a szomszédos államokénál (Ausztriát kivéve) jóval gyengébb volt; Csehszlovákia és Jugoszlávia még létezett – komoly leépítéséhez nemcsak a kényszerű költségvetési spórolás vezetett, hanem a fegyverzetcsökkentést célzó bécsi tárgyalások is. Mindez a sokáig rendszerben tartott szovjet gyártmányú eszközök és az energiafüggőség mellett tovább növelte Magyarország külpolitikai kiszolgáltatottságát. Kincses Katalin Mária Antall József három évtizedes orvostörténeti kutatói pályáját és eredményeit, valamint tudományos ismeretterjesztő munkásságát mutatja be. Kiemeli, a magyar orvosok közül a legtovább és legintenzívebben Semmelweis Ignác életútja és munkássága foglalkoztatta Antallt, és jórészt neki köszönhető, hogy a tudományos világ kénytelen volt elfogadni Semmelweis korszakalkotó felismerésének elsőbbségét bécsi kollégáival szemben a gyermekágyi láz kórtanát, fogalmát és megelőzését illetően.

Az évkönyv egyik legizgalmasabb írásában Rácz János átfogó elemzést ad az Antall József miniszterelnökről a halála óta eltelt időszakban a hazai és külföldi médiában megjelent vélekedésekről. Kimutatja, hogy az Antallt – többnyire igaztalanul – bíráló baloldali és liberális publicisták, politikai elemzők nagy része 1998-tól megváltoztatta álláspontját, és a vele szemben korábban megfogalmazott vádakat, unalomig ismételt negatív kritikákat átirányították Orbán Viktor személyére és kormányzati tevékenységére.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy Antallt nemcsak balról, hanem jobbról is támadták; két oldalról teljesen más, sokszor egymásnak ellentmondó előítéletekkel bírálták, és a nyilvánosságban még ma is élnek a vele kapcsolatos tévképzetek. 

Ezért a szerző szerint az 1993-ban elhunyt kormányfő médiaképének tudományos elemzése nem érhet véget, hogy megtaláljuk az utat egy valós és méltányos Antall-kép kialakítására. (Veritas évkönyv 2023. Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár – Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2024, 552 old.)

Borítókép: Antall József miniszterelnök 1993 januárjában. (Fotó: Habik Csaba)