Görgeitől Antallig formálják emlékezetünket

Érdekes újdonságok jelentek meg a magyar múltról a Veritas évkönyvében. Recenziónk.

Antall József 1993 januárjában.

Hogyan és miért kerülhet egymás mellé Görgei Artúr tábornok feleségének anno inkorrekt módon közzétett emlékirata és egyik legnagyobb, de ma már szinte ismeretlen építészünk, Fittler Kamill ifjúkori párizsi levelei; Eduard von Taaffe osztrák miniszterelnök életútja és a magyar reformátusok egyházkormányzati vitája a reformkorban? Továbbá a Bethlen-kormány megalakulásának előzményei, körülményei és Horthy Miklós kormányzó szovjetunióbeli fogadtatásának változása az 1924 és 1934 közötti évtizedben? Az 1945 végén Újvidéken kivégzett Deák Leó délvidéki politikus Bács-Bodrog vármegyei főispánsága 1941–44 között, valamint az egykori rettegett kommunista honvédelmi miniszter, Farkas Mihály 1956-os börtönnaplója és a somogyországi antikommunista „betyárok” összeesküvése az 1960-as években?

Úgy és azért, mert ezek a témák, illetve történetek együtt szerepelnek a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár legújabb évkönyvében. A 2024 végén megjelent kötet immár a tizedik a sorban, és szokás szerint az előző évben született kutatási eredményekből ad érdekes, igényes válogatást, számos új adalékkal járulva hozzá ismereteinkhez, illetve felfrissítve halványuló emlékezetünket. Szakály Sándor Széchenyi-díjas történészprofesszor, aki harmadik ötéves főigazgatói megbízatását tölti a 2014 januárja óta működő intézmény élén, a kötet előszavában – egykori diákként – hivatkozik az Eötvös József Collegium jelmondatára: „Szabadon szolgál a szellem”. S hozzáteszi, 

az általa vezetett intézetben e szellemben törekednek minél pontosabb és teljesebb képet adni a magyar múlt azon szeletéről – az 1867–1994 közötti időszakról –, amely jelenünket is meghatározza.

Forrás: a kiadó 

Az évkönyv húsz tanulmányát itt még dióhéjban sem lehet ismertetni, így csupán hármat emelnék ki. Kiss Dávid azt vizsgálta, hogy a rendszerváltoztatás időszakára kialakult katasztrofális gazdasági helyzet, majd az Antall-kormány intézkedései hogyan hatottak a hadsereg pénzügyi helyzetére, anyagi fejlesztési lehetőségeire, illetve átszervezésére. Kevéssé ismert, hogy a magyar haderő – amely a szomszédos államokénál (Ausztriát kivéve) jóval gyengébb volt; Csehszlovákia és Jugoszlávia még létezett – komoly leépítéséhez nemcsak a kényszerű költségvetési spórolás vezetett, hanem a fegyverzetcsökkentést célzó bécsi tárgyalások is. Mindez a sokáig rendszerben tartott szovjet gyártmányú eszközök és az energiafüggőség mellett tovább növelte Magyarország külpolitikai kiszolgáltatottságát. Kincses Katalin Mária Antall József három évtizedes orvostörténeti kutatói pályáját és eredményeit, valamint tudományos ismeretterjesztő munkásságát mutatja be. Kiemeli, a magyar orvosok közül a legtovább és legintenzívebben Semmelweis Ignác életútja és munkássága foglalkoztatta Antallt, és jórészt neki köszönhető, hogy a tudományos világ kénytelen volt elfogadni Semmelweis korszakalkotó felismerésének elsőbbségét bécsi kollégáival szemben a gyermekágyi láz kórtanát, fogalmát és megelőzését illetően.

Az évkönyv egyik legizgalmasabb írásában Rácz János átfogó elemzést ad az Antall József miniszterelnökről a halála óta eltelt időszakban a hazai és külföldi médiában megjelent vélekedésekről. Kimutatja, hogy az Antallt – többnyire igaztalanul – bíráló baloldali és liberális publicisták, politikai elemzők nagy része 1998-tól megváltoztatta álláspontját, és a vele szemben korábban megfogalmazott vádakat, unalomig ismételt negatív kritikákat átirányították Orbán Viktor személyére és kormányzati tevékenységére.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy Antallt nemcsak balról, hanem jobbról is támadták; két oldalról teljesen más, sokszor egymásnak ellentmondó előítéletekkel bírálták, és a nyilvánosságban még ma is élnek a vele kapcsolatos tévképzetek. 

Ezért a szerző szerint az 1993-ban elhunyt kormányfő médiaképének tudományos elemzése nem érhet véget, hogy megtaláljuk az utat egy valós és méltányos Antall-kép kialakítására. (Veritas évkönyv 2023. Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár – Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2024, 552 old.)

Borítókép: Antall József miniszterelnök 1993 januárjában. (Fotó: Habik Csaba)