Nem messze az átokházi tanyavilágtól, Kistelek környékén tevékenykedett Gerzsány Mária (1851–1928) okleveles szülésznő, aki az előző századforduló idején a szüléslevezetésénél jóval jövedelmezőbb, bár illegálisnak számító terhességmegszakításokat végzett nemcsak megesett szolgálólányok számára, de szegedi színésznők és gazdag polgárok „babái” is keresték a szolgálatait, amelyeket professzionális szakértelemmel végzett, s igény esetén még a beavatkozás utáni néhány napos felépülési időt is eltölthették nála, amit természetesen ki is számlázott. Nyereségvágya miatt később lányokat közvetített, a szervezett prostitúcióba keveredett és mérget árult (ezzel általában a komolyabb életbiztosítással rendelkező férjektől való „megszabadulást” segítette elő). Míg a bizonytalan nemi identitású Pipás Pista a férjek meggyilkolását egyfajta misszióként, bosszúállásként élte meg, addig Gerzsány Máriát a pénzéhség jellemezte. Az ő sorsukon kívül a kötetből megismerhetünk még Gesche Gottfried, a brémai angyal, Baba Anujka, a bánáti boszorkány, vagy éppen Belle Gunness, egy amerikai „horrorfarm” tulajdonosa történetével. A könyv alapvetően társadalom- és nőtörténeti munka, amely nem a bűnügyek brutalitását, hanem az azok mögötti személyes és társadalmi okokat igyekszik föltárni, egyben fölhívni a figyelmet arra, hogy évszázadokon keresztül a legnagyobb társadalmi kisebbséget a nők alkották, akiknek sokszor – rajtuk kívül álló okok miatt – olyan tragikus sors jutott, hogy gyilkosokká váltak.
A szerző szavaival: „A könyvemben szereplő női sorozatgyilkosok között voltak kifejezetten szép és kevésbé vonzó nők, voltak alacsony és magas társadalmi státusszal rendelkezők. Voltak, akik állandó létbizonytalansággal küzdöttek, és voltak olyanok, akik biztos egzisztenciát teremtettek maguknak sikeres »halálbizniszükből«. Motivációikat tekintve is különbözőek voltak: volt, akit a nyereségvágy és volt, akit a bosszúvágy motivált. De olyan is akadt, aki a »nőtársai segítőjeként« tetszelgett magának, és aki élvezte, hogy néhány percig élet és halál ura.”
(Magyari Hajnalka: Sorozatgyilkos nők. Nőtörténet másképp. Jaffa Kiadó, Budapest, 2025, 198 oldal)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!