A régi Magyarország egyik legnyugatibb és legősibb vára látható ezen az 1903-as keltezésű képeslapon. Lékát még a tatárdúlás előtt építették, 1254-ből származó első magyar okleveles említése pedig arról regél, hogy e várunk ellent is tudott állani a kutyafejűek támadásának, ami akkoriban komoly haditett volt.
Léka, a magyar vár
A régi Magyarország egyik legnyugatibb és legősibb vára látható ezen az 1903-as keltezésű képeslapon.

A Nyugati stílusú lovagvárt azóta a Németújváriak, a Kőszegiek, Kanizsaiak, Nádasdyak és az Esterházyak is bírták, akik bár a múlt századforduló idején példásan restaurálták az épületegyüttest, végül mégis eladták azt.
De nem ám a Párizs környéki diktátumok kényszeréből: az Esterházy hercegi családtól 1969-ben vásárolta meg Lékát egy bizonyos Paul Anton Keller nevű osztrák költő. Bőven olvashatunk róla a vár hivatalos oldalán, szemben az erősség magyar történetével.
Ahogy böngészem a honlapon szereplő kurta történeti leírást, olyan érzetem van, mintha nem is Ausztriához, hanem Romániához csatolták volna el Léka várát. Persze hamar feleszmélek, hogy mégiscsak osztrákokkal állok szemben, mert a régi magyar nemesi famíliák nevét legalább viszonylag helyesen le tudják írni, és van érthető magyar nyelvű változata is a vár internetes portáljának. Itt megtudható az is, hogy Léka várkastélyát 1980 óta az osztrák Keller-alapítvány kezeli.
Majd megint csak elfog a gyanú, hogy mégiscsak bukaresti reflexekkel van megáldva az alapítványi kuratórium, hiszen e vár is úgy van összekötve Báthory Erzsébettel, a „vérgrófnéval”, mint Erdélyben Segesvár és Törcsvár Drakulával. Az már csak hab a horrortortán, hogy a román vámpírgróf kultusza Lékára is ráragadt, ami aztán végképp szánalmas.
Bár a mai magyar határtól légvonalban alig két kilométerre fekvő Lékát néhány tollvonással szakították el tőlünk, mi ettől még érezzük otthon magunkat a falai között, hiszen a vár múltja a miénk. Ezt ez az amúgy osztrák kiadású képeslap sem tagadja, hiszen Lékavár német neve, a Lockenhaus mellett ott a nemzetközi igazolásunk is: Ungarn.
Az Időutazás a magyar múltba 99. részében elkalandozunk a mai Románia által létében is letagadott Székelyföldre.
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
Borítókép: „Üdvözlet Lékáról. Lockenhaus (Ungarn.)” Kiadó: Alois Pelnitschar, Aspang Niederösterreich. 1903-ban postázva Nagybecskerekre (Forrás: Balázs D. Attila gyűjteménye)
További Mozaik híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
A titok birodalma – Mennyit tud a történelem leghíresebb titkos társaságairól?
Tegye próbára tudását ezzel az öt kérdésből álló kvízzel – a hatalom és a titok határán!

Technikai gurunak tartja magát?
Minden kérdésre tudja a választ?

Ha így készíti a palacsintát mennyei ízű lesz
A palacsinta az egyik legkedveltebb desszertünk, amit önálló fogásként, édes és sós töltelékkel is szívesen fogyasztunk.

Rendőrségi közlés: több mint ötezren érkeztek Ukrajnából pénteken
Az ukrán–magyar határszakaszon 5292 ember lépett be Magyarországra pénteken – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
A titok birodalma – Mennyit tud a történelem leghíresebb titkos társaságairól?
Tegye próbára tudását ezzel az öt kérdésből álló kvízzel – a hatalom és a titok határán!

Technikai gurunak tartja magát?
Minden kérdésre tudja a választ?

Ha így készíti a palacsintát mennyei ízű lesz
A palacsinta az egyik legkedveltebb desszertünk, amit önálló fogásként, édes és sós töltelékkel is szívesen fogyasztunk.

Rendőrségi közlés: több mint ötezren érkeztek Ukrajnából pénteken
Az ukrán–magyar határszakaszon 5292 ember lépett be Magyarországra pénteken – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t.













