Ősi emberi fogat találtak egy georgiai ásatáson

Egy korai emberfaj 1,8 millió éves fogát találták meg egy georgiai ásatáson. A régészek úgy vélik: a felfedezés igazolja, hogy a régió az egyik legkorábbi otthona volt Európában az ősi emberi közösségeknek.

Forrás: MTI2022. 09. 10. 16:40
Budapest, 2019. május 29. Emberi csontvázlelet a római kori Aquincum egyik temetõjének feltárásán a Bécsi út 68-84. szám alatti telken 2019. május 29-én. A temetkezési hely mérete impozáns, a Kolosy tér táján azonosították a délrõl záró temetkezéseket, míg a Bécsi út, Vörösvári út találkozásától is feljebb a legészakibb sírokat. A Bécsi út nyomvonalán az ókorban is út futott, ennek mentén, tõle nyugati irányban, a budai dombok felé esõ területet használták temetkezésre az 1. század végétõl a 4. század elejéig-közepéig, vagyis több mint kétszáz éven át. Százezres nagyságrendû lehet az eltemetettek száma. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A felfedezésről kiadott csütörtöki közlemény szerint az ásatás a georgiai fővárostól, Tbiliszitől száz kilométerre délnyugatra fekvő Orozmani település közelében folyt. Ez a Dmanisi régészeti lelőhely közelében található, ahol két évtizeddel ezelőtt 1,8 millió éves emberi koponyákat találtak.

Az afrikai kontinensen kívül a dmanisi leletek voltak a legrégebbi ilyen jellegű emberi maradványok, amelyekre valaha rábukkantak. A felfedezés megváltoztatta a korai emberi evolúcióról és a vándorlási szokásokról kialakult tudományos álláspontot.

A régészek szerint a Dmanisitől 20 kilométerre talált fog szintén azt bizonyítja, hogy a Dél-Kaukázus hegyvidéki területe lehetett a korai emberek egyik legősibb otthona az Afrikából történt kivándorlás után.

Giorgi Bidzinashvili, az ásatás vezetője elmondta, hogy szerinte a fog a Dmanisinál talált két, csaknem ép, 1,8 millió éves megkövesedett koponya, Zezva és Mzia egyik „rokonának” maradványa lehet.

Az ásatásban részt vevő, a fogat megtaláló Jack Peart brit régészhallgató megfogalmazása szerint a felfedezés Georgia és az Afrikát 1,8 millió évvel ezelőtt elhagyó ember történetének szempontjából is óriási jelentőségű. 

Ez megerősíti, hogy Georgia valóban fontos hely a paleoantropológia és általában az emberiség története szempontjából

– fűzte hozzá.

A világ legrégebbi Homo-fosszíliái körülbelül 2,8 millió évvel ezelőttről származnak Afrikából. A korai ember, a vadászó-gyűjtögető Homo erectus (felegyenesedett ember) valószínűleg kétmillió évvel ezelőtt kezdett elvándorolni Afrikából. 

Kínában korábban már felfedeztek mintegy 2,1 millió évesre becsült ősi eszközöket, de a georgiai leletek a legősibb Afrikán kívül talált emberi maradványok.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.