Egy hatalmas hínárfarm fékezheti meg a klímaváltozást?

Képzeljünk el egy Horvátország méretű hatalmas hínárszigetet, amely az Atlanti-óceán déli részén lebeg Afrika és Dél-Amerika között. A gigantikus biomassza egy természetes óceáni örvényben forog, évente egymilliárd tonna szenet szív ki a légkörből, ami a növények szárában az óceán fenekére süllyed.

A tudósok szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése valószínűleg nem elég, a szén-dioxid-leválasztás kulcsfontosságú lesz a globális felmelegedés korlátozásában, a klímaváltozás megfékezésében. A szén-dioxidot a légkörből kivonó rendszerek azonban eddig viszonylag alacsony léptékűek voltak, és csak korlátozott sikereket értek el. 

John Auckland brit üzletember azt tervezi, hogy 2026-ra létrehoz egy hatalmas hínárszigetet, ami elegendő szén-dioxidot von ki a levegőből, érezhető módon mérsékelve az éghajlatváltozás hatásait.

Az 55 ezer négyzetkilométeresre tervezett sziget hatalmasnak tűnik, de hatalmasnak kell lennie ahhoz, hogy csökkentse azt az ötven gigatonna szén-dioxidot, amelyet évente a légkörbe pumpál az emberiség. Egy gigatonna egymilliárd tonna: a megafarm célja, hogy évente ennyi szén-dioxidot kössön meg. Nehezen hihető, hogy erre képes lesz ez a sziget.

Hínárfarmokkal a klímaváltozás ellen

Jelenleg a Karib-térségben és Mexikóban tesztelik a technológiát, amit Victor Smetacek tengerbiológus ötletei ihlettek. A szakembert régóta foglalkoztatja a hínártermesztés lehetősége a hatalmas forgó óceáni áramlatokban. – Az áramlatok mindenféle dolgot összegyűjtenek. A legismertebb példák természetesen a szubtrópusokon kialakuló műanyagszemétből álló szigetek. 

Ahogy ezek az óriási örvények csapdába ejtik a lebegő műanyagot, és hatalmas hulladékszigeteket hoznak létre, ugyanúgy növények is foroghatnának hatalmas növényfarmot alkotva. 

Megfelelő körülmények esetén a barnamoszat csak a farmon belül fejlődne. Ha egy növény onnan mégis kikerül, egyszerűen elpusztul vagy nem fejlődik tovább – érvelt a BBC-nek a professzor, aki szerint ez a megoldás nem fenyegeti a turizmust. (Tömérdek barnamoszat évtizedek óta súlyos csapást jelent a Karib-térség idegenforgalmára. A partra mosódó biomassza rothadása ugyanis orrfacsaró bűzt áraszt. Az ötletgazdák biztosak abban, hogy ez nem történik meg az ő hínárjukkal.)

Az óceán mélyére juttatnák a hínárt

A koncepció alapeleme, hogy forgás közben a biomasszasziget hidegebb, tápanyagban gazdag óceáni részt is érint – a barnamoszat innen nyerne tápanyagot. Ha a módszer megfelelően működik, a tengeri növények tíznaponta megduplázzák biomasszájukat. A hínárt speciális kombájnnal betakarítják. 

Az úszó betakarítógépek felbálázzák a termést, majd lejuttatják a tenger mélyére, ahol olyan kevés az oxigén, hogy a bálázott hínár nem rothad el. A bennük lévő szén rögzítve marad.

A csapat elképzelése szerint több száz, esetleg több ezer évre meg tudják kötni a felfogott szenet. A támogatók abban reménykednek, hogy a koncepció pénzt is hoz. Azt tervezik, hogy a világ szén-dioxid-piacain eladják a tengermélyére vermelt szén-dioxidot. Az olyan vállalkozások, mint a légitársaságok, amelyek nem tudják könnyen csökkenteni kibocsátásaikat, pénzt adnak a máshol végrehajtott szén-dioxid-csökkentésért.

Más eszközökkel is küzdenének a klímaváltozás ellen

Azonban nem mindenki lelkesedik az ötletért. A BBC által megszólaltatott Nem Vaughan, a Kelet-angliai Egyetem éghajlatváltozással foglalkozó docense ezt mondta: „unalmas tudós vagyok, több adatot, több kutatást várok, mielőtt teljes szívemből azt mondanám, hogy ez a fajta gigatonnás méretű eltávolítás működik”. Azt mondja, léteznek technológiailag kisebb kihívást jelentő módszerek az üvegházhatású gázok csökkentésére. 

Több növényt kellene termeszteni, illetve védeni kellene az olyan élőhelyeket, mint a nagy mennyiségű szenet tároló tőzeglápok. De az a legjobb, ha a földben hagyjuk a fosszilis tüzelőanyagokat. Sokkal könnyebb ott tartani, mint utólag megpróbálni begyűjteni.

John Auckland elismeri, hogy a folyamat egyes elemei még nem bizonyítottak, de úgy gondolja, hogy megéri kockáztatni. Ha bejön a koncepció, jelentősen segíthet a klímaválság megoldásában. Nem lehet nem vállalni ezt a kockázatot. Ha senki sem gondolkodik ilyen léptékű eljárásokon, nem csökken a légköri szén-dioxid mennyisége

Borítókép: Animáció a hínárról (Forrá: YouTube/képernyőkép)