Hat jótanács az agyműködésünk fejlesztéséért

Ha az agyunk karbantartásával kapcsolatos legjobb tippekre vagyunk kíváncsiak, akkor hasznosabb, ha egy igazi szakértőhöz fordulunk segítségért. Ráadásul a tényleg működő tanácsokat érdemes megfogadni, amelyek arra irányulnak, hogy miként tudjuk növelni agyteljesítményünk maximumát, majd ezt beépíteni az életünkbe. A Well and Good cikke szerint az agy frissítéséhez olyan technikákat is kipróbálhatunk, mint a vizualizáció vagy a hálalista. Javíthatjuk agyunk koncentrációját hosszú távon?

Sok tippet és trükköt olvashatunk az interneten arról, hogy agyunk koncentrációját hogyan növelhetjük, vagy miként kell az agy karbantartására ügyelnünk. Többek között Dr. Tara Swart neurológus is megosztotta azokat a tanácsokat, amelyekkel saját agyi képességeit fejleszti. A következő tippekben megtalálható, hogyan tehetünk minden nap azért, hogy csökkentsük a stresszt, jobb legyen a hangulatunk és segítsük magunkat céljaink elérésében. 

A stressz csökkentése növelheti az agy teljesítményét?

Minden reggel az első dolgunk az legyen, hogy vegyünk 10-20 mély lélegzetet — tanácsolja a neurológus. Arra is ügyelni kell, hogy a testünk egészében ellazuljunk, ne feszítsük meg egy izmunkat se. Ez segít elengedni a felesleges feszültséget, valamint mentálisan is jót tesz, hiszen segít kinyílni a nap kihívásai és a célok elérése felé.

A lényeg a neuroplaszticitás. Ez azt takarja, hogy amikor mély lélegzetet veszünk, akkor agyunk sokkal fogékonyabbá válik az új ismeretanyag befogadására.

A neuroplaszticitás lehetőséget kínál arra, hogy változást eszközöljünk agyunk működésében és átírjuk az életünket annak bármely szakaszában. 

— ismertette a neurológus.

A tudatos légzés csökkenti a stresszt és a feszültséget az agyban (Fotó: Pexels)

Például amikor le akarunk tenni egy rossz szokást, vagy el akarunk érni valamit, a neuroplaszticitás ösztökéli agyunkat arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket, kirángatva minket szorult helyzetünkből.

A tudatos légzés egyébként az amigdala méretét is lecsökkenti, így a stresszt is visszaszorítja. 

Az agyban az amigdala felelős a félelemérzetért, és aktiválja a reakciónkat egy veszélyes szituációra.  

— állítják a szakértők.

„Amikor a rekeszizmunkba szívjuk a levegőt, akkor a paraszimpatikus idegrendszerünknek azt üzenjük, hogy éppen pihenünk, vagy emésztünk, amely segít levinni a vérnyomást és a kortizol szintet.”

 

A vizualizáció hatása az emberi agyra

Ha még nem írtuk fel látható formában céljainkat, mindenképpen tegyük meg! 

Azonban ezeket a célokat nem csupán írásos formában alkothatjuk meg. Sőt, annál jobb, minél szemléletesebben tüntetjük fel őket, hiszen ez a vizualizáció kulcsa.

A vizualizációs tábláink a legjobb helyen vannak például ágyunk mellett, hiszen így lefekvés előtt, valamint reggel felkeléskor is determinál minket, hogy milyen célokért érdemes küzdenünk.

A kulcs tehát abban rejlik, hogy a szemrevételezést követően beleképzeljük magunkat abba a helyzetbe, amikor már elérjük céljainkat. Ez az érzés ösztökél minket majd arra, hogy tovább küzdjünk a vágyainkért — ismertette Tara Swart. 

Hozzátette: az agyunk továbbmegy, és kiválasztja az élet adta lehetőségekből azokat, amelyek hozzásegítenek minket céljaink eléréséhez.

Írjuk fel a céljainkat és tegyük jól látható helyre. Ez motiváló erővel hat agyunkra (Fotó: Pexels)

„Agyunk a szelektív figyelemmel és a priorizálással gyakorlatilag segít abban, hogy csak azokat az információkat figyeljük meg, amelyek a fejlődésünkhöz kapcsolódnak, a feleslegeseket pedig háttérbe szorítja. A vizualizációs tábla ezzel együttműködve alakít ki az agyunkban egy sorrendet. Ez pedig megakadályozza, hogy csak úgy éljünk bele a nagyvilágba, valós elképzelések nélkül” — fejtette ki a neurológus.

A tudatos légzés és a vizualizáció mellett is végezhető a meditáció egy formája. Viszont ez sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: egész egyszerűen üljünk le és nézzünk magunk elé, miközben elengedjük a gondolatainkat. 

Ezzel lecsendesítjük az agyunkat, így több hely marad a kreatív gondolatoknak. 

„Merjünk csak úgy létezni és ne csináljunk semmit. Ez serkenti az agyunk működését, hiszen jólesik neki, ha a gondolataink csak úgy vándorolnak. Egész nap megfeszülve dolgozik azon, hogy adott feladataink elvégzésére tegye a fókuszt, semmittevés közben pedig megpihen, mert »alapértelmezett állapotába« kerül” — biztat Swart.

Mivel javíthatjuk még az agy teljesítményét? 

Swart véleménye szerint érdemes minden nap sétálni a megfelelő oxigénállátás és testmozgás érdekében. 

Ezeknél mégis bőven több előnnyel rendelkezik a szabad levegőn tartózkodás: csökkenti a stresszt és a szorongást, feldobja a hangulatunkat, élesíti érzékeinket és figyelmünket.

A napfény is segít feltöltődni energiával és jókedvvel, általánosságban jót tesz a mentális és fizikai egészségünknek egyaránt. Egyértelmű, hogy agyunk is könnyebben működik ilyen állapotban.

Az is segít az agy teljesítményének növelésében, ha minden nap felírunk legalább 10 dolgot, amelyért hálát tudunk adni. Swart leginkább saját belső értékeinkre gondol, amikor azt tanácsolja, hogy legyünk hálásak. Ilyen lehet például a rugalmasságunk, ellenállóképességünk, kreativitásunk, alázatunk, vagy az elköteleződés tudata a vágyaink iránt. 

„Az agyunk úgy éli meg a hála érzését, hogy a félelem és kilátástalanság helyett a szeretet és bizalom megélése kerül előtérbe. Ez főleg az érzések által kiváltott oxytocin és dopamin okozzák, amelyek kiütik a stresszhormont (más néven kortizolt). Ez azt is eredményezi, hogy a meghátrálás helyett meglépjük az életünk fejlesztéséhez szükséges változást okozó lehetőségeket.” 

Tehát érdemes erre a célra fenntartani egy füzetet, amelybe minden nap vezethetjük álmainkat és háláinkat is.

A természetjárás minden nap elősegíti agyunk egészséges működését (Fotó: Pexels)

Hogyan működik az agy?

Az agy működése egyszerre rejtélyes és nagyszerű – olvasható az InforMed.hu-n. Agyunkból származik minden gondolat, hit, emlék, viselkedés és hangulat. Az agy a gondolkodás helye és az egész szervezet irányító központja. Az agy működése teszi lehetővé a mozgást, a tapintást, a szaglást, a hallást és a látást. Segítségével tudunk szavakat formálni, tudjuk megérteni és alkalmazni a számokat, tudunk zenét szerezni és képesek vagyunk élvezni azt, fel tudunk fogni geometriai alakzatokat és tudunk másokkal kapcsolatot teremteni. Sőt, agyunk segítségével tervezni és álmodozni is tudunk.

Agyunk minden ingert megvizsgál, hogy vajon azok a belső szervekből, a testfelszínről, a szemből, a fülből vagy az orrból érkeztek-e. Aztán válaszol ezekre az ingerekre úgy, hogy változtat a testhelyzeten, a lábak mozgásán vagy a belső szervek működési ritmusán. Az agy irányítja az éberség szintjét és a hangulatot is.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)