Trágyaégetésre utaló ősi jelek Szíriában

A Délnyugat-Ázsiában élő vadászó-gyűjtögető csoportok csaknem 13 ezer évvel ezelőtt kezdhették el az állatok tartását és gondozását – nagyjából kétezer évvel korábban, mint azt eddig gondolták.

2022. 10. 14. 10:00
SYRIA-SHEPHERD-DAILY LIFE Fotó: LOUAI BESHARA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mai Szíria területén talált ősi növénymintákon elszenesedett állati trágya nyomait fedezték fel – számoltak be a kutatók a PLOS One-ban. Ez azt sugallja, hogy a kőkorszak végén élő emberek a trágyát tüzelőanyagként használták, azaz valószínűleg az eddig feltételezettnél jóval korábban elkezdődött az állatok tartása. De az nem világos, hogy mely állatok trágyáját égették.

Alexia Smith, a Connecticut Egyetem régészbotanikusa és munkatársai 43 növénymintát vizsgáltak meg, amelyeket az 1970-es években gyűjtöttek a Szíriában található Abu Hureyra-i lakóház közelében. Ez a különleges régészeti lelőhely elveszett, pontosabban az Eufrátesz folyó vizét visszaduzzasztó Tabqa-gát mögött kialakult víztározó alatt található. A minták nagyjából 13 300 és 7800 évvel ezelőtti időkből származnak, azaz abból a korból, amikor a vadászó-gyűjtögető társadalmakból lassan kialakultak a letelepülő, mezőgazdálkodással, illetve állattenyésztéssel foglalkozó közösségek.

 

A kutatók a mintákon különböző mennyiségben olyan apró kristályokat találtak, amelyek az állatok belében képződnek és a trágyával ürülnek ki.

 

A 12 800 és 12 300 évvel ezelőttről származó mintákon észrevehetően emelkedett ezen kristályok mennyisége, illetve égett kristályok is megjelentek – amikkel kapcsolatban a kutatók arra gondolnak, hogy azok 500–700 Cel­sius-fok közötti hőmérsékletre hevültek, valószínűleg megégették azokat. A csapat ezután összevetette ezeket az eredményeket az Abu Hureyrából korábban közzétett adataival. Kiderült, hogy a trágyaégetés egybeesett a kör alakú egyszerű épületekről a többfunkciós épületekre való áttéréssel, ami a letelepülő életmódra utal. A leletek szerint erre az időszakra tehető a vadjuhok számának folyamatos növekedése és a gazellák és más apróvadak számának csökkenése. A szerzők úgy érvelnek, hogy ezek az eredmények együttesen azt sugallják, hogy az emberek otthonaik közvetlen közelében kezdték tartani az állatokat, az általuk termelt trágyát pedig – a fa kiegészítéseként – tüzelőként elégették.

A kutatók úgy vélik, hogy az állati tüzelőanyag a befogott vadjuhoktól származik. A Sciencenews.com portálnak nyilatkozó Naomi Miller, a Pennsylvaniai Egyetem régészbotanikusa szerint ennél valószínűbb, hogy vadon élő gazellák ürülékét gyűjtötték össze. – A gazellatrágya gyűjtése és tüzelőanyagként való tárolása szerintem elfogadhatóbb értelmezés – mondta Miller.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.