1468. február 3-án halt meg Johannes Gutenberg német nyomdász, akinek köszönhetően Európa-szerte elterjedt a kézzel szedhető, mozgatható betűelemekkel történő nyomtatás.
Gutenberg 1447-ben kezdte meg nyomdájának felállítását, és az első nyomtatványok rövidesen kikerültek műhelyéből. Leghíresebb nyomtatványa, a 42 soros Biblia 1452-ben jelent meg. E a Biblia azért 42 soros, mert egy oldalon, két hasábban 42 sor szöveg van.
Gutenberg nyomdatechnikája rendkívül jelentős újításokat hozott az európai írásbeliség történetébe. A kézzel szedhető, szabadon átrendezhető, tehát többször, többféle nyomtatvány előállítására alkalmas betűkkel gyorsabban lehetett nagyobb példányszámban is előállítani egységes formájú, nagyobb terjedelmű, teljesen azonos írásképű írásbeli munkákat. Azért nevezzük a könyvnyomtatás korát Gutenberg-galaxisnak, mert ezzel a nyomdatechnikával hirtelen tömegessé válhatott az írásbeliség elterjedése, és mind inkább az írott, nyomtatott szövegek, könyvek váltak a tudás hordozójává. Az első nyomtatott szövegek még arra törekedtek, hogy a kézírás formáját utánozzák, ezért Gutenberg első betűmintáinak megtervezése, metszése, öntése, a kinyomtatott oldalak díszítése hosszadalmas, aprólékos kézi munkát igényelt.

Gutenberg 42 soros Bibliájának egyik oldala. Forrás: Wikimedia Commons
A magyar nyomdászat nem sokat késlekedett, mert már 1473-ban megjelent az első magyarországi nyomtatott könyv, még pedig Hess András budai nyomdájában a Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája). Ez a mű latin nyelvű volt. Tehát körülbelül két évtizeddel az óriási jelentőségű Gutenberg-nyomda elindulása után hazánkban, Mátyás udvarában már volt könyvnyomtatás. Azonban az első, teljes egészében magyar nyelvű nyomtatott könyvre még várnunk kellett, hiszen ez csak 1533-ban jelent meg a krakkói nyomdában: Komjáthy Benedek fordításában a Szent Pál levelei magyar nyelven című kiadvány. Csupán három évvel később, 1536-ban indult meg Nádasdy Tamás Sárvár-Újszigeti birtokán az első magyarországi, magyar nyelven nyomtató nyomdájának munkája. Elsősorban Sylvester János Új testamentum-fordításának kinyomtatása céljából alapította hazánk egyik legnagyobb földbirtokosa. A Nádasdy nyomdája Abádi Benedek nyomdász vezetésével hamar a korabeli magyar kultúra központjává vált.
