Az első teljes egészében magyar nyelvű könyv címlapja. Forrás: Wikimedia Commons
Az európai és így a magyar könyvnyomtatásban is fordulópontot jelent az 1500-as évek eleje, mert a korai könyvnyomtatás kulturális, társadalmi hatásai miatt egyre nőtt az olvasni tudók száma, egyre több szegényebb emberhez is eljutott a könyv kultúrája. Ki kellett alakítani azt a nyomtatott könyvformátumot, amelyik a mai értelemben vett könyvekhez hasonlít. Ennek a következő jellemzői voltak: kisebb (akár zsebben is hordható) méret, egységes betűméretek, kevesebb illusztráció, könnyebben olvasható forma. Végeredményben ez a formai újítás jelentős költségcsökkentést okozott, és így már nem csak a tehetősek engedhettek meg maguknak nyomtatott könyveket. Egyre nagyobb méreteket öltött Európa-szerte a nyomtatott könyv kultúrája, egyre jobban terjedt az írásbeliség, az írás-olvasás kultúrája.
És mindez mit hozott a nemzeti nyelveknek, így a magyarnak? Az egységesülő írásgyakorlatot. A kézírás korszakában lassan, sok egyedi jellegzetességgel, akár következetlenséggel és hibával születhettek csak meg a nagyobb terjedelmű írott szövegek. Egy kódex lemásolásához hosszú ideig tartó, több ember aprólékos munkáját igénylő erőfeszítés kellett. Emiatt nyilvánvalóan csak a királyi udvarok, kancelláriák és az egyházi központok állítottak elő és használtak nagyobb terjedelmű írott szövegeket, kódexeket. Világi ember vagy a kancellárián kívüli személy kezébe nem került kódex. Az egységes írásbeliség kialakulása a kézírás, majd a kódexek korában még nem köszöntött be.
A könyvnyomtatásnak köszönhetően viszont a kódexekhez képest sokkal gyorsabban, teljesen változatlan formában és sokkal nagyobb példányszámban tudtak megjelenni akár nagy terjedelmű nyomtatott szövegek, könyvek. Miután a 16. századra már kialakult és elterjedt a magyar nyelvű szövegek nyomtatása, voltak már magyar nyomtatványokat előállító nyomdák, elkezdődött a nyomdákban az egységesülés irányába mutató írásgyakorlat. Helyesírásról a mai értelemben ugyan még nem beszélhetünk, de a szintén ekkor induló reformációnak köszönhetően lassan kialakul a felekezetekhez kötődő magyar írásgyakorlat.
A magyar nyelvű nyomtatott könyvek tehát írásmintát adtak, terjesztették az írás és az olvasás kultúráját, a nyomtatott könyvek váltak tudás forrásává, és hozzájárultak a nyomtatott könyvek a normatívnak számító irodalmi nyelv kialakulásához.
Megerősödött az a folyamat, amelynek a manapság már a vége felé tartunk, tudni illik a kommunikáció, az információcsere elkezdett felgyorsulni. Gondoljuk csak végig, hogy mi kellett a szóbeliség korszakában ahhoz, hogy a tudás elterjedjen: párbeszédek sorozata, nyilvános, tömeges és személyes diskurzusok. A kéziratos írásbeliség már pontosabb, maradandóbb formába öntötte a tudást, továbbá úgy is lehetővé tette az információáramlást, hogy a szerző, a közvetítő személy már elszakadhatott a művétől. Ám a könyvnyomtatás elterjedésének köszönhetően az információátadási folyamat ugrásszerűen felgyorsult, pontosabbá és tömegesebbé vált. A Gutenberg-galaxis nyitotta meg az utat a tudásra alapuló társadalom kialakulása előtt.
A szerző Bódi Zoltán, a Magyarságkutató Intézet munkatársa
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!