A maratoni táv lefutása után különös érzések kerítik hatalmába a futókat
Április negyedik hétvégéjén kétnapos futófesztivál volt Budapesten. Mindenféle távokon futottak profi és amatőr sportolók, sokan a félmaratoni távot teljesítették. Eközben London, Madrid, Hamburg és Bécs utcáin a maratoni távot, azaz a 42,2 kilométert tudták le a hosszútávfutók. Mire kell figyelni, hogy egy maratoni futás ne kudarccal érjen véget?
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem lehet csak úgy odaállni a rajthoz, és alapozó edzések nélkül lefutni ezt a 42 kilométert. De pontosan miként hat ez az extrém fizikai kihívás a testre és a lélekre?
A maraton közben előforduló nehézségeket és fájdalmakat szinte azonnal felülírja a teljesítés öröme, és nem is emlékezik arra, hogy esetleg valami rossz volt futás közben. Számos tanulmány szerint a testmagasság akár egy centiméterrel csökkenhet a maratoni futás végére. Ez több tényező miatt van így, beleértve, hogy a futás során a gerinc rázkódik, és a csigolyák közti porckorongok ideiglenesen összenyomódnak.
A hatás átmeneti, 24 órán belül visszaáll az eredeti testmagasság.
Ha a futó közvetlenül a maraton után áll a mérlegre, akkor nagy valószínűséggel könnyebb lesz, miután az előző órákban akár öt kilogramm vizet is kiizzadt. A szervezett maratonokon meghatározott távolságokra olyan helyeket alakítanak ki, ahol a futók ihatnak, hogy pótolják a vízveszteséget. Ez azért fontos, mert ha végig hidratált állapotban marad a sportoló, az nemcsak minimálisra csökkenti a hányinger és az ájulás kockázatát a futás során, hanem elősegítheti az izmok gyorsabb regenerálódását.
Egy maratonfutás alatt akár 3500 kalóriát is elégethet az ember, ez természetesen függ a testalkatától, az életkorától és az edzettségi szintjétől. Éppen ezért az előző napi (átgondolt) szénhidrátbevitel a hosszú távok megküzdésére vállalkozók lételeme. Futás közben a test két fő energiaforrást használ fel: a zsírokat és a szénhidrátokat. Ezeket az energiaforrásokat a szervezet gyorsan kimeríti. A futók azért kedvelik az energiazseléket a verseny közben, mert segítségükkel pótolhatják elapadó készleteiket.
A sikeresen teljesített maratoni futást követő néhány órában az utolsó dolog, ami a futó eszébe jut, az az evés. Az intenzív testmozgást követően ez teljesen normális reakció. A futás során a szív és a lábak véráramlása óriási mértékben megnövekszik – és miközben testünk erre koncentrál, leállítja a kevésbé lényeges funkciókat, például elnyomja a hormonokat, beleértve a ghrelint, más néven „éhséghormont”.
A maratoni futás másik meglepő következménye, hogy noha az ember életének egyik fizikailag legkimerítőbb élményén van túl, mégsem tud elaludni. Ennek egyik oka a felpörgött hormonrendszer. Az emberen hihetetlen boldogság lesz úrrá, miközben átesik a célvonalon. Természetesen mindenki szervezete másként reagál a maratoni futás fizikai és mentális kihívásaira – de ha nehezen alszik, ezek a tényezők segíthetnek megmagyarázni az álmatlanság okát.
Valószínűleg mindegyik maratonfutó megtapasztalta, hogy a sikeres futást követő napokban nehezen lépcsőzik, illetve a teste megannyi pontján dörzsölési nyomokat lát. Olyan helyeken is, amelyekről nem is gondolta volna, hogy kidörzsölhet. A folyamatos dörzsölődés miatt a futók lábán gyakran előfordulnak vízhólyagok, vérhólyagok, és van, akinek a körme is megsérül, belilul, mire célba érkezik a versenyen. Ezek a körmök később leesnek.
A maratoni távot futók extrém terhelésnek teszik ki szervezetüket. Fotó: Shutterstock
Előfordulhat, hogy a következő néhány napban meglehetősen rossz hangulatban érzi magát a futó. Ez is teljesen normális reakció, mivel a szervezet azon dolgozik, hogy beállítsa magát a maraton előtti állapotba. Ha a futó élete az elmúlt néhány hónapban a heti edzések körül forgott a teste feltöltésével, hogy végigvigye a hosszú távú futást, akkor elképzelhető, hogy egy hirtelen megállás a céltalanság érzését okozhatja.
Ahogy a zsongás véget ért, nem meglepő, hogy mélyponton találja magát a sportoló.
A célba érés öröme mellett egy korábbi tanulmány más pozitív hatásról is beszámolt. Kiderült, hogy a futás fejleszti a rövid- és hosszú távú memóriát, segít megelőzni a memóriavesztést, és a stressz csökkentésében is segít.
Borítókép: Maratonfutás közben az embert különös érzések kerítik hatalmába (Fotó: Shutterstock)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
