A szoftvermilliárdos szerint az indiai hatékonyság az egyik legalacsonyabb a világon. – Ha nem javítjuk a munka termelékenységét, nem leszünk képesek felvenni a versenyt azokkal az országokkal, amelyek óriási fejlődést értek el – mondta egy podcastban Narayana Murthy. Ezért kell hetven óra munka hetente. Ezt követően rengeteg támadást és kevesebb támogatást kapott az ötletére.
A közösségi médiában és az újságok véleményoldalain az érintettek mérgező munkakultúrákról és arról vitatkoztak, hogy mit várhatnak el a munkáltatók a munkavállalóktól. A kritikák egy része olyanoktól érkezett, akik rámutattak az indiai technológiai vállalatok mérnökeinek kezdő – jellemzően alacsony – fizetésére, beleértve az Infosyst is, amelynek Narayana Murthy a társalapítója. Mások azokra a fizikai és mentális egészségügyi problémákra összpontosítottak, amelyek a szünet nélküli munkavégzés során felmerülhetnek.
„Nincs idő a társasági életre, nincs idő a családdal való beszélgetésre, nincs idő a testmozgásra, nincs idő a kikapcsolódásra. Nem beszélve arról, hogy munkaidő után is kell válaszolni e-mailekre és telefonhívásokra” – idézte a BBC Deepak Krishnamurthy bengalurui kardiológusnak az X-en (korábban Twitter) megjelent gondolatát, aki szerint ilyen körülmények között nem kell azon csodálkozni, hogy miért kapnak olyan sokan szívinfarktust a fiatalok közül. Néhányan arra mutattak rá, hogy a legtöbb nő heti hetven óránál többet dolgozik – a munkahelyén, majd az otthonában.
Tudatos alkalmazottak – egyensúlyban a munka és a magánélet
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint az indiaiak a járvány előtt is évente átlagosan több mint kétezer órát dolgoztak, ami jóval magasabb, mint az Egyesült Államokban, Brazíliában és Németországban mért adat. A téma érzékeny Indiában: év elején a munkások és az ellenzéki vezetők tiltakozása arra kényszerítette Tamil Nadu állam kormányát, hogy visszavonja azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette volna a gyári munkaidő nyolcról 12 órára emelését.
Narayana Murthy-t 2020-ban már bírálták, mert azt javasolta, hogy az indiaiak legalább heti 64 órát dolgozzanak két-három évig, hogy kompenzálják a koronavírus-zárlat okozta gazdasági lassulást. Tavaly egy másik indiai vezérigazgató azzal állt elő, hogy a fiatalok pályafutásuk kezdetén napi 18 órát dolgozzanak. Néhány indiai cégvezető azonban egyetért Narayana Murthy felvetésével. Az egyikük szerint a hetven óra munkát úgy kell érteni, hogy a fiatal negyven órát dolgozzon a cégnek, harminc órát magának. Az utóbbival érje el, hogy mestere legyen a szakterületének.
A munkavállalók képzése lehet a kulcs
A First Global nevű cég alapítója, Devina Mehra ellenben úgy véli, hogy a hosszabb munkaidő semmit sem javít a termelékenységen, ennek éppen az ellenkezőjét éri el. – Összességében a hosszabb munkaidő azt jelenti, hogy csökken a termelékenység. Ezt jól értik az egész világon – mondta Devina Mehra a Business Today TV-nek. Azt is megjegyezte, hogy a heti hetven óra nem működik, mert sok nőnek más feladatai is vannak. Az irodájában dolgozó nők azért produktívabbak, hogy ne maradjanak késő estig. A férfiak ezzel szemben sok időt vesztegetnek cigarettaszünetekkel és a telefonbeszélgetéssel, miközben azt állítják, hogy estig dolgoznak. Devina Mehra meggyőződése, hogy a fiataloknak nem feltétlenül az irodában kell több időt tölteniük, hanem arra kell ügyelniük, hogy tökéletesítsék képességeiket.
A vita akkor zajlik, amikor a Covid–19-járvány világszerte arra késztette az embereket, hogy újraértékeljék a munkához való viszonyukat. Sokan úgy érezték, hatékonyabbak, ha otthonról dolgoznak, míg mások a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát szorgalmazták.
Hetven óra munka vagy négynapos munkahét?
Míg India a hosszabb munkaidőről vitatkozik, egyes fejlett országok négynapos munkahéttel kísérleteztek azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék polgáraik számára a munka és a magánélet egészségesebb egyensúlyát, és elkerüljék a túlterheltséget. 2022-ben Belgium megváltoztatta a törvényeket, hogy a munkavállalók heti négy napot dolgozhassanak bércsökkentés nélkül. Az ország miniszterelnöke szerint a szándék dinamikusabb és termelékenyebb gazdaság létrehozása volt.
Tavaly az Egyesült Királyságban több vállalat vett részt a 4 Day Week Global által szervezett hat hónapos próbaprogramban, amely rövidebb munkahét mellett kampányolt – a próba végén a 61 részt vevő vállalat közül 56 azt mondta, hogy folytatja a négynapos munkahetet, legalábbis egyelőre.
A Worldpopulationreview.com érdekes adathalmazzal mutatja be, hogy mennyit dolgoznak az emberek a világ különböző országaiban. Az Egyesült Államokban a munkavállalók átlagosan heti 34,4 órát dolgoznak, ám világszerte sokan ennél hosszabb ideig tartózkodnak a munkahelyeiken – a kulturális attitűdök, a munkahelyi törvények és konvenciók, valamint a társadalmi-gazdasági tényezők határozzák meg, hogy az alkalmazottaknak hány órát kell dolgozniuk. A ledolgozott órák számában a fejlődő országok általában megelőzik a fejletteket. A polgárait a legkeményebben megdolgoztató államok nem feltétlenül a leggazdagabbak: Tanzániában hetente 54, Bangladesben és Szenegálban 51, Kambodzsában, Libériában, Katarban és Pakisztánban 49 órát töltenek az emberek a munkahelyükön.
