Hetven óra munka hetente – javasolta az indiai fiataloknak egy milliárdos

Hány órát dolgozzunk egy héten? Ezt a kérdést tették fel Indiában az elmúlt hetekben, miután Narayana Murthy szoftvermilliárdos – Rishi Sunak brit miniszterelnök apósa – kijelentette: a fiataloknak készen kell állniuk arra, hogy heti hetven óra munkával segítsék az ország fejlődését.

136830527 Fotó: Stokkete/Shutterstock

A szoftvermilliárdos szerint az indiai hatékonyság az egyik legalacsonyabb a világon. – Ha nem javítjuk a munka termelékenységét, nem leszünk képesek felvenni a versenyt azokkal az országokkal, amelyek óriási fejlődést értek el – mondta egy podcastban Narayana Murthy. Ezért kell hetven óra munka hetente. Ezt követően rengeteg támadást és kevesebb támogatást kapott az ötletére.

A közösségi médiában és az újságok véleményoldalain az érintettek mérgező munkakultúrákról és arról vitatkoztak, hogy mit várhatnak el a munkáltatók a munkavállalóktól. A kritikák egy része olyanoktól érkezett, akik rámutattak az indiai technológiai vállalatok mérnökeinek kezdő – jellemzően alacsony – fizetésére, beleértve az Infosyst is, amelynek Narayana Murthy a társalapítója. Mások azokra a fizikai és mentális egészségügyi problémákra összpontosítottak, amelyek a szünet nélküli munkavégzés során felmerülhetnek.

„Nincs idő a társasági életre, nincs idő a családdal való beszélgetésre, nincs idő a testmozgásra, nincs idő a kikapcsolódásra. Nem beszélve arról, hogy munkaidő után is kell válaszolni e-mailekre és telefonhívásokra” – idézte a BBC Deepak Krishnamurthy bengalurui kardiológusnak az X-en (korábban Twitter) megjelent gondolatát, aki szerint ilyen körülmények között nem kell azon csodálkozni, hogy miért kapnak olyan sokan szívinfarktust a fiatalok közül. Néhányan arra mutattak rá, hogy a legtöbb nő heti hetven óránál többet dolgozik – a munkahelyén, majd az otthonában.

 

Tudatos alkalmazottak – egyensúlyban a munka és a magánélet

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint az indiaiak a járvány előtt is évente átlagosan több mint kétezer órát dolgoztak, ami jóval magasabb, mint az Egyesült Államokban, Brazíliában és Németországban mért adat. A téma érzékeny Indiában: év elején a munkások és az ellenzéki vezetők tiltakozása arra kényszerítette Tamil Nadu állam kormányát, hogy visszavonja azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette volna a gyári munkaidő nyolcról 12 órára emelését.

Narayana Murthy-t 2020-ban már bírálták, mert azt javasolta, hogy az indiaiak legalább heti 64 órát dolgozzanak két-három évig, hogy kompenzálják a koronavírus-zárlat okozta gazdasági lassulást. Tavaly egy másik indiai vezérigazgató azzal állt elő, hogy a fiatalok pályafutásuk kezdetén napi 18 órát dolgozzanak. Néhány indiai cégvezető azonban egyetért Narayana Murthy felvetésével. Az egyikük szerint a hetven óra munkát úgy kell érteni, hogy a fiatal negyven órát dolgozzon a cégnek, harminc órát magának. Az utóbbival érje el, hogy mestere legyen a szakterületének.

 

A munkavállalók képzése lehet a kulcs

A First Global nevű cég alapítója, Devina Mehra ellenben úgy véli, hogy a hosszabb munkaidő semmit sem javít a termelékenységen, ennek éppen az ellenkezőjét éri el. – Összességében a hosszabb munkaidő azt jelenti, hogy csökken a termelékenység. Ezt jól értik az egész világon – mondta Devina Mehra a Business Today TV-nek. Azt is megjegyezte, hogy a heti hetven óra nem működik, mert sok nőnek más feladatai is vannak. Az irodájában dolgozó nők azért produktívabbak, hogy ne maradjanak késő estig. A férfiak ezzel szemben sok időt vesztegetnek cigarettaszünetekkel és a telefonbeszélgetéssel, miközben azt állítják, hogy estig dolgoznak. Devina Mehra meggyőződése, hogy a fiataloknak nem feltétlenül az irodában kell több időt tölteniük, hanem arra kell ügyelniük, hogy tökéletesítsék képességeiket. 

A vita akkor zajlik, amikor a Covid–19-járvány világszerte arra késztette az embereket, hogy újraértékeljék a munkához való viszonyukat. Sokan úgy érezték, hatékonyabbak, ha otthonról dolgoznak, míg mások a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát szorgalmazták.

 

Hetven óra munka vagy négynapos munkahét?

Míg India a hosszabb munkaidőről vitatkozik, egyes fejlett országok négynapos munkahéttel kísérleteztek azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék polgáraik számára a munka és a magánélet egészségesebb egyensúlyát, és elkerüljék a túlterheltséget. 2022-ben Belgium megváltoztatta a törvényeket, hogy a munkavállalók heti négy napot dolgozhassanak bércsökkentés nélkül. Az ország miniszterelnöke szerint a szándék dinamikusabb és termelékenyebb gazdaság létrehozása volt.

Tavaly az Egyesült Királyságban több vállalat vett részt a 4 Day Week Global által szervezett hat hónapos próbaprogramban, amely rövidebb munkahét mellett kampányolt – a próba végén a 61 részt vevő vállalat közül 56 azt mondta, hogy folytatja a négynapos munkahetet, legalábbis egyelőre.

A Worldpopulationreview.com érdekes adathalmazzal mutatja be, hogy mennyit dolgoznak az emberek a világ különböző országaiban. Az Egyesült Államokban a munkavállalók átlagosan heti 34,4 órát dolgoznak, ám világszerte sokan ennél hosszabb ideig tartózkodnak a munkahelyeiken – a kulturális attitűdök, a munkahelyi törvények és konvenciók, valamint a társadalmi-gazdasági tényezők határozzák meg, hogy az alkalmazottaknak hány órát kell dolgozniuk. A ledolgozott órák számában a fejlődő országok általában megelőzik a fejletteket. A polgárait a legkeményebben megdolgoztató államok nem feltétlenül a leggazdagabbak: Tanzániában hetente 54, Bangladesben és Szenegálban 51, Kambodzsában, Libériában, Katarban és Pakisztánban 49 órát töltenek az emberek a munkahelyükön.

Míg számos európai országban átlagosan kevesebb mint negyven órát dolgoznak hetente, ez a világ más országaiban nem így van. A mexikóiak például sokkal keményebben dolgoznak, mint bármely OECD-tagtársuk, átlagosan 44 órát töltenek el munkával hetente. Bár Mexikóban vannak olyan munkatörvények, amelyek a munkaidőt heti 48 órára korlátozzák, ezt ritkán tartják be a magas munkanélküliség és az alacsony fizetés miatt. Aki elégedetlen, gyorsan találnak a helyére valakit.

Costa Rica a második legkeményebben leterhelt ország az OECD-ben, 2021-ben átlagosan hetente 42 órát dolgoztak ott az emberek. A nagyfokú szegénység és a viszonylag magas munkanélküliség miatt a Costa Rica-iak is sokat dolgoznak a megélhetésért. A ledolgozott órák száma azonban csökkent 2016-hoz képest, amikor a munkavállalók 140 órával többet robotoltak egy évben.

A 20 és 64 év közötti európai lakosok a becslések szerint átlagosan 37,5 órát dolgoznak hetente, Hollandiában és Németországban a legrövidebb a munkaidő – ezt az adatot az Európai Statisztikai Hivatal tette közzé szeptember végén. A legtöbbet, 41 órát, a görögök töltik a munkahelyükön. Az Európai Unión kívüli európai országokat is beleszámítva Szerbiában a legrosszabb a munkaidő-átlag: az ott dolgozók heti munkaideje 43,3 óra. Magyarországon a heti munkaidő átlagosan 39,6 óra.

A hosszabb munkaidő Európában sem feltétlenül jelent több pénzt. Például Hollandiában egy átlagos munkavállaló 54 262 dollárt keres évente, és heti 37,3 órát dolgozik ezért, Portugáliában viszont 25 487 dollárt keres heti 40,7 órában.

Borítókép: Hetven óra munka esetén nincs idő a családra, a társasági életre és a kikapcsolódásra (Fotó: Shutterstock/Stokkete)