Na most akkor mi van?
Van igazság abban, hogy a feldolgozott élelmiszerek betegségek kialakulásához vezethetnek. Nem mindegy azonban, hogy milyen szintű ez a feldolgozottság. A szakemberek az élelmiszereket négy csoportra osztják a feldolgozottsági szint szerint (feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott; feldolgozott táplálék-alkotóelem; feldolgozott, valamint nagymértékben feldolgozott élelmiszer). Ezek közül az utóbbiak, a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek a leginkább ártalmasak, és ezt kutatások is bizonyítják.
Melyek a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek?
Az Orvostovábbképző Szemle online publikált cikke szerint „a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak azok a termékek, amelyeket ipari módon részben vagy teljesen más táplálékokból állítanak elő. Nagymértékben feldolgozott élelmiszernek nevezzük, ha a termék legalább egy összetevője:
- cukor, zsír, tartósítószer;
- természetes – nem feldolgozott – élelmiszereket utánzó adalékanyag;
- ízfokozó, színezék és egyéb adalék;
- az élelmiszer-alkotórészeinek szintézise során keletkező anyag: pl. maltodextrin, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, módosított keményítő, hidrogénezett zsírok.”
Nagymértékben feldolgozott élelmiszernek számítanak az üdítők, édesített gyümölcslevek, sport- és energiaitalok, energiaszeletek, levesporok, tömeggyártott és csomagolt, hidrogénezett zsírokkal, cukrokkal és egyéb adalékanyagokkal előállított péktermékek, a félkész termékek (mirelit pizza, hot dog, nuggets, halrudacska), bébiételek, dobozos fagylaltok, cukorkák, édesített joghurtok és a margarin is. Ugyancsak feldolgozott élelmiszerek a virslik, felvágottak, így a parizer vagy a májkrém is.
A teljes cikket a Mindmegette oldalán olvashatják el.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
