„Ez nagyjából olyan, mintha az aluljáróban vennénk heroint” – Pető Botond a peptidekről és a feketepiaci teljesítményfokozókról

A közösségi médiában és webshopokban „biztonságos” teljesítményfokozóként hirdetett peptidek és SARMs-ok jelentős része valójában emberi felhasználásra nem engedélyezett, ellenőrizetlen eredetű kutatási vegyület. Pető Botond gyógyszerész szerint ezen szerek veszélye abban áll, hogy a fogyasztók nem tudhatják, pontosan mit és milyen mennyiségben juttatnak a szervezetükbe.

Pető Botond gyógyszerész Fotó: Pető Botond hivatalos Facebook-oldala

Az interneten néhány kattintással elérhetők, sokszor ártalmatlan kapszulának vagy „modern” táplálékkiegészítőnek tűnnek, valójában azonban illegális, ellenőrizetlen és akár életveszélyes anyagok. A testépítő-közösségekben egyre népszerűbb peptidekről és úgynevezett SARMs-okról Pető Botond gyógyszerészt kérdeztük: miért számítanak ezek a szerek illegálisnak, milyen kockázatokat rejtenek, és miért terjednek mégis robbanásszerűen.

Dr. Pető Botond gyógyszerész (Forrás: Facebook)

Gyógyszer vagy tiltott anyag?

A „peptid” kifejezés önmagában nem ördögtől való – sőt, a modern orvoslás egyik alappillére. Peptidek például a természetes hormonok közül is többek, így az inzulin vagy a növekedési hormon is.

Ezek valódi gyógyszerek, vénykötelesek, szigorúan ellenőrzött körülmények között gyártják őket és hűtött ellátási láncon jutnak el a beteghez 

– magyarázza Pető Botond. A problémát azonban nem ezek, hanem az úgynevezett kísérleti peptidek jelentik. Ezek ugyanis hatásukban még rendezetlen szerek, jelenleg is laboratóriumi kutatások alatt állnak, hatásuk és biztonságosságuk sokszor még nem tisztázott, emberi alkalmazásuk pedig nem engedélyezett.

Ezeken a termékeken gyakran rajta is van, hogy nem emberi felhasználásra valók. Aki mégis beadja magának, az gyakorlatilag saját magán kísérletezik

– mondja a gyógyszerész. A legnagyobb veszély ugyanakkor Pető Botond szerint nem is feltétlenül maga a hatóanyag, hanem az, ahogyan ezek a szerek készülnek és eljutnak a vásárlóhoz.

A patikai gyógyszerekkel szemben ugyanis – amelyek steril környezetben készülnek, pirogénmentesek és végig hűtés alatt állnak – az interneten rendelt peptidek gyakran postai csomagként érkeznek Kínából, hűtés, minőségbiztosítás és valódi ellenőrzés nélkül

– jelentette ki Pető Botond. Hozzátette, egy injekciós készítmény előállítása rendkívül szigorú technológiai feltételekhez kötött. Ha ez nem teljesül, elég egy apró szennyeződés, baktériumtörmelék vagy nehézfém, és máris komoly gyulladás, láz vagy akár életveszélyes állapot alakulhat ki. Ráadásul az sem biztos, hogy a fiolában az van, amit a címke ígér.

A peptidek drágák. Sokkal olcsóbb más, akár tiltott hatóanyagokat beletenni, amelyek hasonló hatást utánoznak. A vásárló pedig soha nem tudja meg, mit szúr be valójában

– emelte ki a gyógyszerész. A kockázatok sora hosszú: helyi fertőzés, elhúzódó gyulladás, véráramfertőzés, ismeretlen mellékhatások, hosszú távú szervkárosodás – vagy egyszerűen az, hogy egy teljesen más anyag kerül a szervezetbe, mint amit a használó gondol.

Gyógyszerészként azt mondom: egy hűtetlen, ellenőrizetlen forrásból származó injekció beadása nagyjából olyan biztonságos, mintha az aluljáróban vennénk heroint, és azt adnánk be magunknak

– mondta el Pető Botond, aki szerint a különbség csupán annyi, hogy itt sokan kevésbé érzékelik a szerek veszélyességét.

Hozzátette, a jogi helyzet sem egyszerű. A vényköteles növekedési hormon például kontrollált gyógyszer, internetes árusítása egyértelműen illegális gyógyszer-kereskedelem.

Más anyagok esetében, amelyek emberi felhasználásra nem engedélyezettek, az értékesítés akár tiltott emberkísérletnek is minősülhet

– hangsúlyozza Pető Botond. Hozzátette a közösségi médiában a peptidekkel kapcsolatos trend részben az úgynevezett SARMs-okkal indult el. Ezek olyan vegyületek, amelyek az anabolikus szteroidokhoz hasonló hatást fejtenek ki, de elméletileg kevesebb mellékhatással.

 A fiatalabb generáció sokszor már nem klasszikus szteroidokkal kezd, hanem ostarine-nal, ligandrollal és hasonló szerekkel, amelyek kapszulában kaphatók, és teljesen úgy néznek ki, mint egy étrend-kiegészítő

– tette hozzá a gyógyszerész. Pető szerint érdemes tudni, hogy Magyarországon az OGYÉI nyilvános adatbázisában ellenőrizhető, hogy egy termék valódi étrend-kiegészítő-e. A SARMs-ok és illegális peptidek nem szerepelnek ezen a listán.

A gyógyszerész szerint ugyanakkor fontos különbséget tenni.

Nem a peptidek a rosszak. Rengeteg életmentő gyógyszer peptid alapú. A probléma az ellenőrizetlen gyártás, a feketepiaci terjesztés és az, hogy emberek olyan anyagokat használnak, amelyeket soha nem vizsgáltak megfelelően

– emelte ki. Pető szerint a megoldás nem a pánikkeltés, hanem az oktatás: a fiatalok, a szülők és az edzők is értsék, mi a különbség gyógyszer, étrend-kiegészítő és illegális kísérleti szer között.