Hozzátette, a jogi helyzet sem egyszerű. A vényköteles növekedési hormon például kontrollált gyógyszer, internetes árusítása egyértelműen illegális gyógyszer-kereskedelem.
Más anyagok esetében, amelyek emberi felhasználásra nem engedélyezettek, az értékesítés akár tiltott emberkísérletnek is minősülhet
– hangsúlyozza Pető Botond. Hozzátette a közösségi médiában a peptidekkel kapcsolatos trend részben az úgynevezett SARMs-okkal indult el. Ezek olyan vegyületek, amelyek az anabolikus szteroidokhoz hasonló hatást fejtenek ki, de elméletileg kevesebb mellékhatással.
A fiatalabb generáció sokszor már nem klasszikus szteroidokkal kezd, hanem ostarine-nal, ligandrollal és hasonló szerekkel, amelyek kapszulában kaphatók, és teljesen úgy néznek ki, mint egy étrend-kiegészítő
– tette hozzá a gyógyszerész. Pető szerint érdemes tudni, hogy Magyarországon az OGYÉI nyilvános adatbázisában ellenőrizhető, hogy egy termék valódi étrend-kiegészítő-e. A SARMs-ok és illegális peptidek nem szerepelnek ezen a listán.
A gyógyszerész szerint ugyanakkor fontos különbséget tenni.
Nem a peptidek a rosszak. Rengeteg életmentő gyógyszer peptid alapú. A probléma az ellenőrizetlen gyártás, a feketepiaci terjesztés és az, hogy emberek olyan anyagokat használnak, amelyeket soha nem vizsgáltak megfelelően
– emelte ki. Pető szerint a megoldás nem a pánikkeltés, hanem az oktatás: a fiatalok, a szülők és az edzők is értsék, mi a különbség gyógyszer, étrend-kiegészítő és illegális kísérleti szer között.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!