Renaud Camus francia írótól származik a Nagy Felcserélés elmélete. Idézzük a szerző gondolatait erről:
„Felcserélni: ez kortárs világunk központi motívuma. Semmit nem értünk meg a Nagy Felcserélésből – a nép és a civilizáció helyettesítéséből –, ha nem ébredünk rá, hogy gigantikus jellege dacára egy nagyobb egész, a globális felcserélés részét képezi, amely szörnyszülött gyermeke a szenilitás stádiumába jutott antirasszizmusnak és az ipari forradalomnak egy rendkívül előrehaladott, poszt-fordi, poszt-taylori, posztipari, posztmodern és minden valószínűség szerint posztemberi, de legalábbis poszthumanista korban.”
A Nagy Felcserélés része a kultúra kicserélése is. A francia, német, angol és így tovább kultúra kicserélése valami mással, valami meghatározhatatlan, ideológiailag kirostált álkultúrával, amit tolerancia, másság és egyéb hasonló szószörnyekkel lehetne csak megfelelőképpen körülírni. Mindig a lelket cserélik ki először, utána jön a többi.
Vive la France?
…
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!