Gyertyafényben

Alig néhány napja történt, hogy egy barátom meghívott, lépjek be a Budapest régi képeken nevű Facebook-csoportba. Nem kellett nagyon győzködni, rábeszélni vagy biztatni, mert mindig is fogékony voltam az ilyesmire. Csatlakozásom után pedig első lépésben csak görgettem a képeket, s időnként megállva alaposabban is megnéztem egyik-másik régi felvételt. Van itt minden, mint az Ecseri piacon: a fürdőzőkkel teli Római-part a hetvenes évekből, a brit Iron Maiden heavy metal zenekar tagjai egy, a Halászbástyán pózoló beállításban 1986-ból, az Erzsébet híd közelében, a pesti Duna-part lépcsőin hűsölő csodaszép lányok 1969-ből… Minden. meg minden is, ahogy mondani szokták.

Budapest, 2014. június 27. Az 1956-os forradalom mellett fegyvert fogó pesti srác emlékmûve a Corvin közben, a Corvin mozi bejárata mellett. Az 56-os Pesti srác szobra Gyõrfi Lajos szobrászmûvész 1996-ban készült alkotása. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget. Fotó: Róka László

Mégis egy 1956-os fényképnél állapodtam meg végül. Erich Lessing felvételén esik a hó, csak annyit tudhatunk róla, hogy valamikor decemberben készült, pontos dátumot nem írt mellé a kép feltöltője. Valaki azonban digitálisan máris kiszínezte az eredetiben természetesen fekete-fehér felvételt. Érdekesek lettek a színhatások, amelyek így kicsit ki is emelik a fotográfia szereplőinek arcvonásait, elmélyítik a ráncokat, kivehetőbbé teszik az érzéseket. Elmentettem gyorsan a felvételt, s így aztán ez a fénykép is mindig egyre többet mond el, akárhányszor megnézem újra.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

A fotó a mai Fővám téren készült, amely akkor már és akkor még Georgi Dimitrov bolgár kommunista vezető nevét viselte. Egy idős nő karácsonyfára való gyertyákat árul a járókelőknek, de nem ám amolyan díszeseket, tarkákat-csicsásakat, nem: ezek egyszerűek, fehérek, manapság talán nem is mondanánk többnek az úgynevezett háztartási gyertyáknál, amelyek lassan már egyébként is kivesznek a köztudatból, de legfőképp a boltok, üzletek, bevásárlóközpontok, nagyáruházak kínálatából. Ha nem gyújtanánk gyertyát az adventi koszorún, és nem díszítenénk így a karácsonyfát, a mai tizenévesek vélhetően már azt sem tudnák, hogy mire jó és mi is az a gyertya.

Ünnepre készülődtek hát ezek az emberek ezen a kiszínezett felvételen, karácsonyra, alig másfél hónappal a forradalom és szabadságharc vérbefojtása után, a megszálló szovjet tankok jelenlétében, de gyertya abban a helyzetben is jutott a fenyőre. Néhányan talán az ünnep más kellékeit is elő tudták teremteni, másoknál ott hevertek még a nagyszülőktől örökölt díszek a szekrény alá tolt cipős dobozokban. A szovjet tankok talán meghatározhatták a külső körülményeket, szétlőhettek épületeket, átgázolhattak utcákon és tereken, beleszólhattak a hétköznapokba, de a magyar néplélek igénye kívül esett a hatáskörükön: abba a szférába már nem juthattak el. Még ha ez történetesen egy olyan ünnep is volt, amelyik különösen irritálta a kommunista rezsimet.

Ezek az emberek pedig akkor már akár szabadságban is ünnepelhettek volna, ha a szovjet birodalom tiszteletben tartja az ország és népének önrendelkezési jogát, talán szabadságban is ünnepelhettek volna, ha a nyugati nagyhatalmakat csak kicsit is érdekli, mi történik Magyarországon, talán szabadságban is ünnepelhettek volna, ha kicsit is más erőviszonyok és érdekérvényesítési mechanizmusok működnek akkortájt a nemzetközi nagypolitikában.

De ezek a budapesti emberek vert helyzetben is tudtak ünnepelni. Megalázottan és véres körülmények között megfogyatkozottan is. Mint a romok az utcákon, a keserűség is ott volt még ugyan az arcukon – szép színesben is –, mégis megadták a tiszteletet a piros betűs napnak, a családjuknak, szeretteiknek. Kitartásuk és hitük mindenképp az utókor elismerésére és tiszteletére érdemesíti őket.

Évtizedek múltak el azóta. Szinte minden megváltozott időközben idehaza és a nemzetközi nagypolitikában. S mégis, a megszokottnál az idén is óvatosabbaknak kell lennünk karácsonykor, de ez mit sem változtat majd az ünnep fennköltségén és meghittségén.

Szabó Palócz Attila

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!