A baloldali történészek és a holtak „meggyalázása”

Egy baloldali történész amiatt méltatlankodik, hogy exhumálták Corvin János maradványait.

Bánó Attila
2021. 01. 28. 16:24
Székesfehérvár, 2012. április 4. A középkori romkert Székesfehérváron. Az Országgyûlés 2011 novemberében elfogadott, a kulturális örökség védelmérõl szóló törvénymódosítása értelmében a romkert szerepel a nemzeti emlékhelyek listáján. MTI Fotó: Máthé Zoltán Fotó: MTI/Máthé Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha a halottak efféle „békében hagyásáról” egy műveletlen, kótyagos törzsvendég beszélne egy talponállóban, megértenénk, mert nincs fogalma a régészet, valamint a történettudomány egyéb területeinek szoros kapcsolatáról. Ha viszont egy történésztől olvasunk ilyesmit, nyomban felvetődik a kérdés: vajon hol s hogyan szerezte a diplomáját?

A tiszavasvári homokbánya 1971-es feltárása nem mérhető Tutanhamon fáraó sírjának 1922-es feltárásához, de mindkét eseményről elmondható, hogy a régészek nem bírták „békében hagyni” a halottakat − miként vég nélkül sorolhatnánk a gyakorlati régészet hasonló megnyilvánulásait. A 444.hu állítólag történész publicistája valamiért nem állt meg ezen a ponton, hanem nagy leleménnyel más összefüggéseket is talált:

„Miért érzi minden hazai rezsim a 19., a 20. és a 21. században is, hogy ha még nem gyalázta meg kellően a magyar királysírok maradványait, akkor súlyos restanciája van? A modern magyar történelem ugyanis tökéletes értelmezési keretet nyer azáltal, ha azt a székesfehérvári romkert leleteinek »feltárásán« keresztül szemléljük. Minden ottani kiásást ugyanis valamilyen nemzeti katasztrófa követett.”

A cikkíró tehát szerencsésen eljutott a magyar királysírok meggyalázásának gondolatáig, s ettől kezdve nyugodtan felvethető lenne az egyiptomi, a görög, a római és más uralkodók sírjának régészeti úton történő meggyalázása is. Furcsa eszmefuttatásának azonban ezzel nem lett vége, mivel történészünk a „sírgyalázásokat” összefüggésbe hozta nemzeti katasztrófáinkkal. Jó érzékkel felfigyelt rá, hogy az 1830-as feltárások után jött az 1848−’49-es szabadságharc, a dualizmus kori ásatások után az első, az 1930-as évekbeli munkálatok után pedig a második világháború.

Ezek után nem nehéz továbbpörgetni a sajátos gondolatmenetet. Ha Kásler miniszter úr és a Magyarságkutató Intézet nem állítja le a királysírok DNS-vizsgálatokkal is terhelt meggyalázását, akkor kitör a harmadik világháború, amelynek végső soron a jelenlegi magyar kormányzat lesz az okozója.

Már csak abban bízhatunk, hogy a szóban forgó publicisztika szerzője nem e szerteágazó témakörből írta a szakdolgozatát.

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.