Miközben egyelőre nem tudni, hogy a gazdasági szankciókra adandó orosz válaszok negatívan érinthetik majd Európát, később derül majd ki, hogy az eddigi, egyelőre korlátozott gazdasági-pénzügyi hatást erőteljesebb csomag váltja-e fel.
Róka fogta csuka a helyzet: amennyiben a közösség nem dönt határozott lépésekről, Oroszország ezt a gyengeség jelének foghatja fel, legalábbis a történelmi példák ezt igazolják. Ha viszont az új gazdasági szankciókat az oroszok is viszonozzák – ez a minimum –, azt nagyon megérzi a kontinens. Leginkább azért, mert az amúgy is energiaválsággal küzdő Európának a lehető legrosszabb alkalommal jött a háború. Az energiaárak – az áram és a gáz viszonylatában – rögtön szétrobbantak: 45-50 százalékkal drágultak, és a pénz- és tőkepiacokra is érezhetően negatív hatást fejt ki a háború. Az amerikai JP Morgan befektetési bank prognózisa szerint hatalmas emelkedés bontakozhat ki a nyersanyagárakban. De a háború a mezőgazdasági termékek estében is tartósan magas árakat eredményezhet.
Nézzük a hazai vonatkozásokat! Sem Oroszország, sem pedig Ukrajna nem tartozik a fontosabb kereskedelmi partnereink közé. Kereskedelmi részesedésük együttesen sem több négy százaléknál. Ha a makroszámokat nézzük, akkor arra asszociálhatunk, hogy a negatív hatások nem is lehetnek annyira brutálisak. A KSH legutóbbi adatai szerint Magyarország külkereskedelmi termékforgalmából a kivitel 2021 első tíz hónapjában 35 047 milliárd forintot tett ki. Ebből 525 milliárdnyi ment Oroszországba, 759 milliárdnyi pedig Ukrajnába – ez együttesen közel 3,7 százalék.
Ugyanakkor legnagyobb vállalataink közül sokan jelentős kitettséggel rendelkeznek keleti irányba, ez pedig jelentősen hat majd a magyar gazdasági folyamatokra is. A vezető tőzsdei cégek közül a Richter piaci kitettsége mintegy 20, míg az OTP Banké 15-16 százalékos, nem is beszélve a Molról. Ezek a cégek közvetlen módon vannak jelen. Pénzpiaci kommentek szerint a háború mélyülésének, valamint a gazdasági szankcióknak a legnagyobb vesztese az OTP lehet, miután egy orosz és egy ukrán leányvállalata is van a legnagyobb hazai hitelintézetnek. A Mol szibériai és azerbajdzsáni kitettségei szintén kockázatossá teszik a vállalat papírjait.
Azonnali kozenkvencia, hogy a konfliktus eszkalálódására a Budapesti Értéktőzsde különösen érzékenyen reagált, és a forintnak sincsenek túl jó pillanatai. Noha az árfolyam alakulásán javíthat a Magyar Nemzeti Bank kamatemelése.
S felbukkannak még olyan rizikófaktorok is, mint a két országból kieső élelmiszerimport pótlása, avagy energiaszállítások fékeződése, továbbá a hazai munkaerőpiacot is meghatározó ukránok visszahívása. Az Oroszországgal történő kereskedelmi kapcsolat megszakadásának, vagy legalábbis a jelentős csökkenésének szakértők szerint az építőiparban, a háztartási eszközök piacán, a tőzsdén, illetve az online kereskedelemben lehetnek káros hatásai.
De bárhogyan is alakul, a háborút most nem a gazdasági, hanem a nagypolitikai szempontok írhatják felül.
Borítókép: Gőz száll fel a Datteln IV szénerőműből a németországi Dattelnben (Fotó:MTI/EPA/Friedemann Vogel)
…
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!
