Gyurcsány Ferenc lappangó árnyék-miniszterelnök nagyon aggódik a Kádár-kockákat építő kisemberek sorsa miatt. Mai Facebook-posztjában a jó ízlés határát súroló dagályossággal felidéz egy családi emléket, majd levonja a következtetést, hogy a mai Magyarországon a szorgalmasan dolgozó kisembereknek annyi, mert „Ez a kormány egy jó szót nem mond nekik, róluk. Nem segít.” Azután szokásához híven kiborul: „Te jó ég, mi lesz itt tavaszra?!”

Segítenénk egy kicsit a válaszadásban.

Hogy mi lesz itt tavasszal, azt Gyurcsány úr először is kérdezze meg Ursula von der Leyen elnök asszonytól. És az igen tisztelt helyetteseitől. Esetleg az Európai Parlament szintúgy igen tisztelt elnökétől és elnökhelyetteseitől. Kedves nejének minden főelvtárshoz piros telefonja van, ha már a kádári nosztalgiát élesztgetjük. Ők majd szépen megmondják, ha ugyan megmondhatják, mert tavaszra valószínűleg elsöpri őket az európai népek haragja, amelyet a szántszándékkal tönkretett életszínvonaluk miatt éreznek milliók. Már most. A bumeránghatást kiváltó, káros és értelmetlen brüsszeli szankciók miatt ugyanis a középkorba csúszik vissza az Európai Unió. Fűtés nélkül, áram nélkül nehezen jósolható szebb jövő.

Te jó ég, ez lesz itt tavaszra.

Gyanítható, hogy a demagóg bejegyzés szerzője nem érti a fentieket.

Zsidó tulajdonosától elkobzott, több száz millió forintot érő, csilivili rózsadombi villájában pöffeszkedve nem is nagyon értheti. És mondjuk eléggé ellentmondásos körpanorámás teraszról, többszörös milliomosként, kommunista oligarchaként aggódni a kétkezi melósok, a munkásosztály érdekeiért. Ahogy az eredményhirdetést elnézzük, Gyurcsánynak 2006 ősze óta nem is jön össze, de sehogyan sem ám, azóta van ugyanis vesztő pozícióban. Annyi választást bukott már el, hogy megtanult veszíteni.

Nem a kormány megy, miként újfent ábrándozik századszorra – ő marad, és mindig ott, ahol most van. Ott a helye.

Törpézhet nekünk napestig, maradjunk ennyiben.

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a DK vezére (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)