Hann Endre háborúja a szabad alkotáshoz való jog ellen

Újabb keresetet nyújtott be Hann Endre az ElXrtuk című film alkotója, Kálomista Gábor producer ellen. Szögezzük le: Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató cég első embere pert indított egy mozifilm ellen.

Igaz, „A majd én betiltatom, ami nem tetszik!” című pártállami kultúrpolitikából némileg visszavett (már nem követeli a filmtekercsek bezúzását, mint eddig, milyen kegyes), ám nézzük meg a botrányos esetet Hann Endre hárommillió forintos kártérítési követelése és bocsánatkérési igénye fényében. Fontos körülmény, hogy Hann Endre közszereplő. Egy olyan ember nem bújhat a „magánember vagyok” hamis gúnyájába, aki kutatási adataival évtizedek óta formálja és deformálja a jobb sorsra érdemes hazai közvéleményt. Tehát tűrnie kell neki is.

Javítson ki Hann úr, de úgy tudom, balliberális dogma a szólás- és művészi szabadság. A szabad alkotáshoz való jog szintúgy. Aki ezen alapjogok ellen ágál, az beidézendő a liberális inkvizíció ítélőszéke elé, kitagadandó eretnek (ha ugyan ennyivel megússza), ördögűzésre szoruló szerencsétlen. Még az is lehet, hogy nem Homo sapiens, hanem valami más. Ez a liberális iskola tanítása, Hann úr. A maga politikai oldala verte ezt belénk.

Van egy remek példa arra, hogyan megy ez az ítélőszékesdi működés közben, amikor a liberálisok elengedik magukat és megfényezik a foguk fehérjét.

További Poszt-trauma híreink

Ne legyen új fejezet!

Hermann Nitsch osztrák akcionista képzőművész 1999. június 18. és július 11. között tárlatot mutatott be a Kiscelli Múzeumban. Orgia-misztérium volt a címe. Mi volt látható? Leölt bikák és disznók krisztusi pozitúrában, keresztfára feszítve. Meleg, friss vérben fürdőzők, bélben turkálók. Oltárkelyhek, miseruhák. Véres, meztelen nők megfeszítve. Csupa undorító, visszataszító kiállítási darab, amikre ráfogták, hogy „modern képzőművészet”. Mert a liberálisok szerint mindenkinek el kell tűrnie a legszélsőségesebb provokációt is, amennyiben az balliberális művésztől származik, akkor is, ha az „kimeríti az obszenitás, a brutalitás és a káromlás tényét, valamint a kollektív perverzitás bemutatásának és az esztétikai értékek tudatos rombolásának nyitott kaput” (korabeli idézet a Magyar Katolikus Püspöki Kar közleményéből).

Mondani sem kell, a balliberális médiaértelmiség és a baloldali újságíró-társadalom színe-java egy emberként állt ki az osztrák „művész” mellett, és a vérben úszó tárlat ellen tiltakozó konzervatív-jobboldali értelmiségiek – igazi liberális módra – az agyagba lettek döngölve. A tárlat végül nem lett betiltva és kitöltötte az eredeti nyitvatartási időt is. Most pedig itt van Hann Endre, aki vért izzadva háborúzik egy amúgy jó mozifilm ellen.

Szép kis liberálisok ezek! Különbséget tesznek művészet és művészet között. Csak az méltánylandó és értékelhető, amit a saját oldaluk mutat be és művel. Miután harminc éve csinálják már, és politikai babérokat finoman szólva nem terem, nemcsak kirekesztő, hanem értelmetlen is.

Kedves Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete! Védjék meg Kálomista Gábort!

Kedves jogvédő szervezetek, úgymint TASZ, Helsinki Bizottság, Amnesty International, Human Rights Watch! Önöknek meg eljött az ideje, hogy leállítsák az önmagáról megfeledkezett Hann Endrét. A szólás- és művészi szabadság, továbbá a szabad alkotáshoz való jog nevében. Vagy talán önök mást képviselnek? Ez meg sem fordult a fejemben.

Borítókép: Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató intézet vezetője (Fotó: MTI/Beliczay László)

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!