Majka például tehetséges, ehhez kétség nem fér. Hogy mennyire művelt és okos, azt nem tudom, de mindegy is. Tehetséges és kész. Mondom ezt úgy, hogy az ő világa nagyon nem az én világom, a kilencvenes években én már nem táncoltam, én a hetvenes és nyolcvanas években táncoltam volna, de mi „Ricsések” voltunk, úgyhogy nem táncoltunk, mi Omegát, Illést majd Fonográfot, Piramist, Hobót, Eddát és Beatricét hallgattunk, s leginkább persze Pink Floydot, hosszú házibulikon, földön fekve, világot megváltva, ha pedig néha mégis táncoltunk, akkor Boney M.-re meg a Da-Da-Da-ra, és sikítva röhögtünk magunkon. De ez pusztán életkor kérdése, gondolom, semmi köze a tehetséghez, és Majka tehetséges.
És most készített egy új dalt, „Bindzsisztánról” és annak vezetőjéről, az ellenzék és a „függetlenobjektív”, vagyis az ellenzéki propagandát toló sajtó sikkantgatva élvez azóta, hogy na lám, tessék, milyen jól megmondta a Majka is, még Gyurcsány is szükségét érezte megdicsérni a produkciót.
A szerző pedig – ó, a szerző, ó, azok az elvek! – igazi, hamisítatlan Tartuffe-ként sietett leszögezni, miszerint: „Ahogy eddig, úgy ezután sem kívánok politikai oldalakhoz sorolni, a nóta elsősorban a szórakoztatásra született.” Továbbá: „Fontosnak tartom a párbeszédet, az érvek ütköztetését, számomra természetes, ha olykor másként gondolkodunk, hogy bárkiről véleményt formálhatunk, rólam is. És engedtessék meg ez nekem is. A hergeléssel, uszítással ugyanakkor nem tudok azonosulni, pláne kikérem magamnak, ha valaki megkérdőjelezi a magyarságomat az egyet nem értés miatt.”
Persze, persze és még egyszer persze. De azért a pontosság, a jelenkor és az utókor kedvéért rögzítsük a szórakoztató nóta keletkezésének körülményeit, hogy megkapja a történet a szükséges vajszínű árnyalatot. Tehát: Majka otthagyta a kormánypártinak titulált TV2-t, és átigazolt az RTL-hez. Az átigazolásért, mint a focisták, vagyis a szerződés aláírásáért kapott nettó negyvenmillió forintot (40 000 000). A szerződése kettő plusz egy évre szól, s évente kapott további nettó ötvenmillió forintot (50 000 000). Ha csak a két évvel számolunk, akkor ez nettó száznegyvenmillió forint (140 000 000), ha odacsapjuk hozzá a plusz egy évet is, akkor százkilencvenmillió forint (190 000 000).
