Székelyföld kvintesszenciája: Korond

A székely település legnépszerűbb étterme csodálatos természeti környezetben, működik, nem messze a főúttól.

Ha valaki egyetlen településen keresztül szeretné megismerni Székelyföldet, azt hiszem, nem tudnánk alkalmasabbat ajánlani neki Korondnál. Itt szinte minden együtt van, amit Erdély legszebb részében leginkább szeretünk: gazdag népi hagyomány, fenséges táj, kézművességre alapított egzisztenciák, borvízforrások, szívélyes vendéglátás és közel színmagyar lakosság. Korondot nem vagy alig érintették a XX. és XXI. század háttérből manipulált divathullámai, napjaink Nyugatról jövő abberációit ne is említsem. Korondon járva őszintén bizakodni tudunk Orbán Viktor jóslatában, miszerint Székelyföld akkor is létezni fog, amikor Nyugat-Európa már behódolt az iszlámnak. A település 5.228 lakosából a legutóbbi népszámláláson 4.869 vallotta magát magyarnak, s mindössze 21-en románnak. A fennmaradók vagy nem nyilatkoztak, vagy cigányként határozták meg magukat.

A korondi kerámia messze földön híres, még román vendéglőkben is feltűnik, köszönhetően persze benne a sajátos román mentalitásnak, melynek jegyében mindent maguknak vindikálnak, ami a Trianonban elnyert 102.813 négyzetkilométerhez kötődik: történelmi alakokat Mátyás királytól Kőrösi Csoma Sándorig, épített örökséget, az első európai utcai villanyvilágítást, a kürtős kalácsot stb, stb.. Miként is maradna ki a pont a korondi kerámia?

„Korondon minden ember fazekas is; itt készülnek azon mázatlan s hallatlan olcsó cserép edények, melyek az egész Székelyföld (kivéve Csikot) konyhakellékeit fedezik; nyikorgó szekereiken százezreit hordják szét a korondiak ezen gyártmányuknak, s azt rendszerént nem pénzért, hanem gabonáért adják el. Faluról falura, vásárról vásárra menve, élénk cserevásárt folytatnak, s gabonát visznek haza a havason szénacsinálással foglalkozó családaiknak”– olvashatjuk Orbán Balázs „A Székelyföld leírása” című legendás művében.

A falutól nem messze található a település nevét évszázadokon keresztül öregbítő híres fürdő, amit Orbán Balázs a település legfőbb nevezetességeként említ. Ez sajnos 1938-ban csődbe jutott, fenyőfáit kivágták, épületeit lebontották. Helyét ma Árcsónak nevezik, amely sóskútjáról, forrásüledékeiről és borvízforrásairól nevezetes.

Innen kapta nevét Korond legnépszerűbb étterme, mely csodálatos természeti környezetben, működik, nem messze a főúttól, de épp elegendő távolságra ahhoz, hogy a forgalom zaja ne legyen zavaró a teraszon.

A beltér meghitt, otthonos, rusztikus. Belső gerendázat, kandalló, a tálaló tetején régi rádió, rajta pálinkásüvegek, a falon korondi kerámiák és berámázott archív fotók. Sajnos rádió szól, annyi vigaszunk lehet, hogy magyar nyelvű, természetesnek mondanánk, de láttunk Székelyföld más településein nem egy példát az ellenkezőjére. Az asztalon korondi mintás kerámia-gyertyatartó, továbbá extraszűz olívaolaj, balzsamecet, só- és borsdaráló.

Az étlap a magyar és a székely konyha népszerű ételeire épít, de megtaláljuk rajta a már- már elmaradhatatlan pacal- és parasztcsorbát, illetve a miccset is. A szokványos csirke- és sertéshúsok s az általam rendelt vagy rendelni óhajtott ételeken kívül tartanak még marhabélszínt és -hátszínt, borjúpörköltet, sült hekket, valamint pisztrángot roston, illetve kukoricadarába forgatva, mélysütve. A somlóin kívül csak palacsintát kínálnak desszertképpen, különféle töltelékekkel, beleértve a diós-csokis Gundel-ihlette, valamint a helyi, ordás változatot. (Az ordás palacsintába a cukor mellett kaprot is szoktak tenni Székelyföldön, ami első hallásra furcsának tűnik, de ha legyűrjük megütközésünket és megkóstoljuk, utána már csak a palacsintákat számoljuk. A dogmamentes fűszerezés a messziről érkezetteket is megihleti: életem egyik legjobb limonádéját egy fiatal román hölgy által nyitott sepsiszentgyörgyi Szikra étteremben ittam: uborkás, zöldborsós, lestyános ízesítésű volt, sokat kísérletezhettek vele, mert ízharmóniáit tekintve maga volt a tökély.)

Négy román nagypincészet borait kínálják, ezek közül egyik bánsági, a másik erdélyi, harmadik moldvai, a negyedik Moldova köztársaságból való. Érthetetlen és zavaró az erdélyi és az anyaországi magyar borok teljes hiánya. A kommersz sörök között üdítő kivételként feltűnik a Tiltott Csíki, a tömeggyártott tömények között pedig a nyárádszentsimoni Csípán pálinka-szortiment.

Az árak értékarányosak, a kiszolgálás udvarias, kissé személytelen. Nem figyelmeztetnek előre, rendeléskor derül ki, hogy az étlapon szereplő ételek közül sem babgulyás, sem zúzapörkölt nincs.

Végül tárkonyos krumplilevest kértem első fogásként, ízre-állagra jó volt, a krumpli és a hús jó tartású, a répa túlfőtt, de ezt nem nehéz elnézni, elég gyakori jelenség. S örül az emberfia, hogy feltűnik a választékban ez a tájjellegű étel, mely valahogy kikopott a legtöbb helyen a választékból. A kakasherepörkölthöz kevés és nem meggyőző minőségű fűszerpaprikát használtak, így inkább párolt hagymás ételnek hat, mint pörköltnek. Viszont ízre finom, a hús állaga tökéletes, a hozzá kapros juhtúrós nokedli remek. A diós, mazsolás somlói szaftos, a csokimártás gyengécske, a tejszínhab növényinek tűnik.

A kisebb hibákkal együtt jó élmény volt az Árcsóban enni, ajánlom másoknak is, ha Korondon járnak.

Elérhetőségek:

Árcsó fogadó

Korond, 1482-es szám

Telefonszám: [phone]

Honlap: www.arcsofogado.ro

E-mail-cím: [email protected]

Nyitva tartás:

Hétfőtől vasárnapig: 12.00 – 21.00