Kitűnő pörköltek a dunapataji Tanya bisztróban

Számottevő erényeinek köszönhetően a Tanya bisztró egy kiváló pörköltöző.

Mint tette ezt Léder Zoltán egy alkalommal, midőn a kultikus magyar alapanyagról, a pacalról beszélgettünk, javasolva, hogy menjünk el együtt a dunapataji Tanya bisztróba. De mielőtt rátérnék a pataji élményünk részletezésére, hadd szóljak két szót az ötletadóról.

A Borbaráti magazin 7x7-es kóstolósorozatának köszönhetően ismerkedtünk meg a barátai, ismerősei által Köpcösnek becézett borásszal. A kóstoló belépőjegye mellé ajándékba kapott, a részvevőket hét szempont szerint csoportosító és bemutató kötet így ír arról a hetes csapatról, ahová Köpcöst is sorolták a szervezők: "Rejtőzködők. Egyesek szemében ők testesítik meg az igazán szabadok csoportját, a többség azonban nem tud - háttérbe szorulásuk miatt - nem is tudhat róluk és boraikról. (...) Ha (...) a jó értelemben vett profizmust vagy az önmagán túlmutató útkeresést nem várnánk el e csoportba sorolt birtokoktól, ide vehetnénk a kis családi szabadidőkertek megannyi tulajdonosát, hiszen ők is örömből vincellérkednek, s ők is minimális felületen érintkeznek a piaccal. A rejtőzködők alkotják e könyvben a borászok legszemélyesebb, legintimebb csoportját." Érdemes felidézni, kik voltak a 2008-as "rejtőzködők": Debreczeni Kálmán, Drozdik József, Kaló Imre, Köpcös pince (Léder Zoltán), Szarka Dénes, Szecskő Tamás, Szentesi József.

E sorok megfogalmazása után másfél évtizeddel a csapatból ketten is (Kaló Imre és Szentesi József) megkapták már a „Borászok borásza” titulust, Szarka Dénes egyik borát a számomra az éttermi élmények csúcsát jelentő Clarisse-ban kóstoltam a minap, mely az egyetlen olyan étterem, ahol két Michelin csillagos magyar séf (Mészáros Ádám) vezeti a konyhát. Ők lassan a main streamhez tartoznak, de legalábbis a téma iránt érdeklődők ismerik a nevüket. Szecskő Tamásról és Debreczeni Kálmánról nem sokat hallottunk az utóbbi években. Léder Zoltán továbbra is „örömből vincellérkedik”, ami mellett készít magának és barátainak mindenféle ínyencséget: meggyes csokit, lekvárt, ketchupot, kolozsvári és angol szalonnát, füstölt kacsamellet és sertésszüzet, tokaji borban pácolt, alacsony hőmérsékleten kíméletesen kezelt libamájat. Emellett könnyen kapható olyan kulináris kalandozásra is, ahol nem ő az ötletadó, mint dunapataji célpontunk esetében.

A Tanya bisztró beltere hangulatos, sok régi patinás használati tárgy ad népies romantikát a helynek a sparhelttől a parazsas vasalókon, petróleumlámpákon, régi mérlegen, varrógépen át a különféle konyhai edényekig. A csárdaszerű épület előtt kerekeskút. A zenét jobban is meg lehetne válogatni, a rapes pop cseppet sem illik a helyhez.

Kínálnak hagyományos leveseket (babgulyást, májgaluskalevest, bográcsgulyást) pörkölteket, kalapos hagymásbabot, csülköt pékné módra, frissen sülteket a rántott velőtől a roston sülteken át a különféle töltött-rántott szeletekig, s végül hagyományos desszerteket, palacsintákat, réteseket, madártejet. Az árak többnyire zavarba ejtően kedvezőek.

Itallap nincs, az italválaszték jócskán bővíthető lenne, nagyipari üdítőket és söröket kínálnak. A borok és tömények között akad néhány jobbacska, helyinek mondható tétel, mint például a kiskőrösi Szentpéteri pincészet Néró roséja, mely megjelenése óta a műfaj egyik legjobbja.

A bisztró mellett ínyencbolt is működik, de sajnos 14 órakor bezár, így erről csak annyit tudok mondani, amit a honlapról tudhatunk, tételesen, hogy a helyi termékekre összpontosít. A nem kóstolt rántott borjúláb mellett még egy ok, hogy visszatérjünk ide.

Hamar meg tudtunk egyezni a mosolygós, kedves felszolgáló hölggyel, hogy a pörköltekből fél adagot kapjunk, így kóstoltunk pacalból, birkából és zúzából készültet is, kissé már oxidálódott hegyes erőssel, korrekt kovászos uborkával és ropogós héjú, friss ipari kenyérrel kísérve.

Ettünk továbbá messze nem meggyőző medvehagymakrémlevest, amihez füstölt sajtos minifánkot ígér az étlap. Hogy a fánk még nem készült el, az csak a leves felszolgálásának pillanatában derült ki. Ráadásul a lében több volt a sűrítőanyag (főként krumpli), mint a medvehagyma. Nem is fogyott el, aminek okát jeleztem a felszolgálónak. Csak azért nem morgolódtam azon, hogy a számlára felkerült a tétel, mert annyira kedvezőek az árviszonyok, hogy egy fogás ide vagy oda nem sokat számított.

A szottyadt bundájú, menzaszintű sertésszűz mellé meglepően jól sikerült mézes gyöngyhagymás sült céklát adtak.

A jól elkészített tökös-mákos réteshez a szintetikus íztől nem mentes (szerencsére kis mennyiségű) meggymártás nem sokat adott hozzá, inkább mellőztem volna. A Gerbeaud (diós, ízes, csokiöntetes) palacsinta korrekt volt, élvezetes.

A pörköltek jellemzését hagytam a végére, mert alapelvem, hogy elsősorban a jót nézzük. Márpedig itt kitűnő, szemre is megnyerő pörkölteket készítenek. (Egy teljes adag ára 1590 és 2190 forint között mozog.) A szaft és a hús állaga, az ízesítés egyaránt kiváló volt mindhárom esetben. Ráadásul a marhapofával készült pacal újdonságként hatott, ettem már marhalábszárasat, császárszalonnával, csülökkel, körömmel gazdagítottat (hogy a klasszikus, velős, gombás változatokról ne szóljak), de pofásat még nem. Az asztalon Kotányi só-, bors- és chilidaráló, utóbbival még erősítettünk kicsit a remek pörkölteken.

A Tanya bisztrónak vannak számottevő erényei, kevés odafigyeléssel a hely sokkal jobbá tehető lenne.

Jelen formájában is kiváló pörköltöző.

Elérhetőségek:

Tanya bisztró

Dunapataj, Hartai út 37

Telefonszám: [phone], 

Honlap: https://tanyabisztro.hu

E-mail-cím: [email protected]