A nemrégiben kivételesen jó élményt jelentett a Dabas deli, amivel részletesen foglalkoztam e rovatban. Pár hete volt szerencsém olvasni, hogy e remek bisztró „branch manager”-e, Czinege Tamás egy új helyet jegyez „Figi és Lipike” néven, az egység egyből a célpontlistám felső szegmensébe került. S ahogy az lenni szokott, pár nappal ezelőtt el is jutottam hozzájuk.
Séfnek az Olimpiában gyakorlatot szerzett Mogyorósi Donátot nyerték meg, aki, mint megtudtam a lelkes, motivált, a szakmáját felsőfokon űző felszolgálótól, a Michelin csillagos Costes Downtownban is dolgozott.
Az étlap összefogott, lényegre törő. Az „Olimpiai” ajánlat mellett, ami az általunk is rendelt gazpacho-t, valamint a tigrisgarnélával, angus marhaszeggyel vagy tonhalsteakkel kínált vajbabos tagliatelle-t foglalja magába, kínálnak gyümölcs- és gulyáslevest, hideg tálakat, csirkepaprikást, „furmingnon”-t (a burgundi marha tokaji verziója), mangalicakarajt hagymavariációkkal, tökfőzeléket különféle feltétekkel, salátákat és desszerteket.
Figyelemre méltó az italválaszték is, Reketye söröket tartanak, ezek egyikét számukra főzték le, remek nyári sör lett, továbbá huszonkét, decire kimért különleges bort, melyek között a mindig újat vadászó, felfedező lelkületű borínyenc is talál számára ismeretlen tételeket.
Ilyen esetben az ember akár vakon is rendelhet, de azért mindenkinek megvannak a kedvenc témái, alapanyagai. Végigfutva az étlapot a zöldborsófőzeléket kerestem, aminek a világhálón felelhető fotóit igencsak meggyőzőnek találtam, ezt már kivették a választékból, de örömmel fedeztem fel a már említett tökfőzeléket, aminek a patisszonos-bébi cukkinis változatát kértem. Selymesség, ízegyensúly és -intenzitás jellemezték e remek átiratot, úgy volt a fogásnak újhullámos karaktere, hogy a klasszikus ízharmóniákat sikerült megőrizni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!