A fertőrákosi Krois és a Klauzál téri Craft

A hazai sörfőzdék között talán a legnyugatabbi a KROIS Brewery, mely 2016 óta van jelen a hazai piacon. A fertőrákosi sörfőzde a település német gyökerű nevére asszociálva választotta ezt a nevet. Alapítói közül Németh Gábor nemrégiben társult a budapesti Italom üzlet vezetőjével Orbán Mártonnal, és együtt hozták létre a Klauzál téri vásárcsarnokban a Klauzál Craftot.

Fotó: Zuggó Zsolt

A Krois sörfőzdét 2016-ban alapította Fertőrákoson Németh Gábor és Mühl Erik. Első benyomásra azt mondhatjuk, hogy a Krois sörök árban, kiszerelésben és termékstruktúrában abszolút beleillenek a hazai minőségi kisüzemi sörről alkotott asszociációinkba. Ugyanakkor egykori pécsi, jelenlegi budapesti lakosként úgy gondolom, hogy az, hogy eddig nem igazán hallottam róluk rávilágít a marketing és különösen az online marketing hiányosságaira. Természetesen nem akarom, hogy úgy tűnjön jómagam vagyok a zsinórmércéje annak, hogy egy főzde jól marketingel-e, viszont az „algoritmus” nem mutatta meg őket nekem egy felületen sem, noha a többi üzem hirdetései folyamatosan megtalálnak.

Persze azt a kérdést is pedzegethetnénk, hogy mekkora esélye van a piacszerzésre egy olyan kisüzemi sörfőzdének, aki egy nagyüzemi (Soproni) szomszédságában működik, hiszen ott a kisüzemi alapvetően hátrányból indul a helyi piacon.

 Ugyanakkor ma már nem csak a helyi piacon, hanem a budapestin is helyt kell állnia egy üzemnek, ha sikeres akar lenni. Az pedig, hogy azzá váljon, a Krois esetében nem esélytelen, hiszen a söreik megállják helyüket tágabb összehasonlításban is, amihez megjelenésben az is hozzátesz, hogy vannak dobozos kiszerelésű tételeik is. 

Sörfőző tartályok Fertőrákoson Fotó: Németh Gábor

Maga az üzem Fertőrákoson egyébként egy saját vendéglátóegységet is fenntart, ahol nyilván csapról adják a söröket, ám a hazai trendek egyértelműen mutatnak a doboz irányába.

A Krois budapesti terjeszkedésének jele, hogy több budapesti vendéglátóegységbe és delikátba szállít, sőt az egyik alapítójuk nemrég összeállt az Italom sörszaküzlet vezetésével is, és közösen hozták tető alá a Klauzál téri Vásárcsarnokban a Klauzál Craftot, mely a város ezen pontján kínál egyaránt polcról és csapról kisüzemi söröket. 

A Klauzál Craft kínálatának egy része Fotó: Zuggó Zsolt

A termékpaletta láthatóan hozzáértő módon lett kialakítva. Megtaláljuk benne a hazai kisüzemi sörgyártás mainstream gyártóit (pl. Mad Scientist, First, Szent András), de a perifériára szorult vagy még ott levő üzemek (Félegyházi, Kapucinus stb.) termékeit is. Ami előnye továbbá a helynek (összhangban az Italom más helyen levő üzleteivel), hogy 

abszolút követik a hazai trendeket és sok újdonság már a megjelenéskor elérhető náluk, jöjjenek ezek akár a nagy gyártóktól, akár a gerilla főzdéktől.

 Ez rámutat arra is, hogy a cégvezetés követi a kisüzemi újdonságokat és persze arra is, hogy az üzemek sikeresen építették ki kereskedelmi csatornáikat a megfelelő helyekkel, így az Italommal és a Klauzál Crafttal is.

Ahogy lassan rátérünk néhány Krois sör bemutatására, itt is megemlítjük, hogy természetesen az Italomnak is megvan a saját címkés Krois söre Italom IPA néven. Ez is egy magától értetődő és jól látható trendbe illeszkedik, azaz, hogy egyes sörfőzdék szívesen címkézik söreiket adott vendéglátóhelyek részére, ahogy az több Szent András, Fehér Nyúl vagy újabban például Monyo terméknél is megfigyelhető, ezzel pedig térjünk is át néhány Krois sör megkóstolására.

Fotó: Németh Gábor

A főzde német pilseni söre Klassik néven van jelen az alapszortimentben. A címkén megjelenik a főzde logója is, mely fehér alapon vörös rák, amelynek ollói komlótobozokat formáznak. Megjelenésében a sör szűretlen és kicsit az alapstílushoz képest túl mély színű és a tétel egyértelműen túl ködös egy német pilsnek. 

Habja nagyon szép és közepesen tartós, illatában visszaköszönnek a karakteres német komlók és a tipikus stílusra jellemző ászok karakter, míg kapunk egy kellemes édeskés malátaillatot is.

 Ízében testes, nagyon gabonás a sör, nem az a könnyed ivósör, amire az ember asszociálna, cserébe a nedű hozza azt az élményt, amit a legtöbb nagyüzemi és minőségi német sör is tud, ugyanakkor az éles karaktere miatt talán a Festbierek közé sorolnám szívem szerint.

Fotó: Németh Gábor

Második kóstolt tételünk az Aviso nevet hordozó American Pale Ale. A címke eleje itt is lenyűgöző, nagyon jó a grafika. A leírás ugyanakkor kiemeli milyen komlókat használtak a készítéskor, de azt nem mondja el milyen malátákat. 

A sör színe itt is sötétebb, mint, amit talán a stílus megenged, noha a borostyános megjelenés még beleférne az APA kategóriába. Az illata ugyanakkor kifejezetten komlós és friss, üde illatú. A sör ködös, nagyon ködös, melyet talán a komlók magas aránya is okozhat.

 Ízre finoman gabonás, kellemesen komlós.

Fotó: Németh Gábor

Harmadik egy DH azaz Dry Hopped (hidegkomlózott) Sour IPA volt, melynek szintén jól eltalált a címkéje egy tengeri, világítótorony motívummal. A sör színe világos, kifejezetten szép, a habja nagy és tartós. 

A sör maga nagyon finom, de sem a keserűt, sem a savanyút nem igazán érezni belőle. 

Hogy ez azért van, mert túl sok maradékcukor van-e a sörben azt pedig nem tudjuk kiszámolni, hisz ezen adatok nem találhatóak meg a címkén, de vélhetően ez állhat annak hátterében, hogy nem jön sem a savanyú sem a keserű íz, miközben maga a sör egyébként kifejezetten ízletes.

Fotó: Németh Gábor

A kóstolási sor negyedik tételét a Krois és a Hajnali sörfőzők közös terméke az Acid Stroke jelentette, amely ribizlivel és tonkababbal ízesített savanyú sör. Ennél a tételnél jött elő először negatívan az, hogy az üzem nem pasztőrözi és nem szeparálja a termékeit, ugyanis futott, vélhetően a gyümölcsaddíció plusz cukrai miatt. 

Így egy ködös, vörös, habnélküli nedű került végül poharunkba, amely cserébe nagyon szépen hozta a ribizli és a tonkabab karaktereit is, és ízre meglepő módon ez sem volt igazán savanyú,

 azaz még így is kompenzálni tudták a sörfőzők a savasságot a maradékcukorral és a tonkababbal.

Fotó: Németh Gábor

A főzde Parrotdise nevű NEIPA söre volt az ötödik, amely kóstolásra került. A sör szép, bár kicsit lehetne ködösebb is, miközben az illatai nagyon jól hozzák a benne levő komlókat. Ugyanakkor ezek (Nelson Sauvin és Azacca) egy kicsit kilógnak az átlagos NEIPA komlózásból, ahol inkább a Mosaic komló és az ahhoz hasonló ízek dominálnak mostanában. 

Érdemes lehet a jövőben a komlózás újragondolása mellett búzamalátát is tenni a sörbe, mert annak ködössége és íze sokkal jobbá tudná tenni a nedűt.

Hatodik kóstolt tételünk az Italom Ipa volt, mely a Falconer’s Flight komlókeverékből állt. A sör egy klasszikus West Coast IPA, szép karamelles színnel, kellemes malátás alappal, amely ugyanakkor kicsit hajlik a túlpörkölt irányba, tipikus gyantás komlókarakterrel. 

Fotó: Németh Gábor

Záró tételünk a soproni One Elevennel közös, friss, pörkölt kávéval készült porter sör volt, amit a pörkölt karakter miatt nevezhetnénk stoutnak is. Megjelenése is inkább stoutos, szép barnás habbal. 

A sör a frissen pörkölt kávé miatt ráadásul hozott egy füstös karaktert is, amire érdemes lenne a jövőben építeni, és akár Rauchbier irányba is elvinni azt.

 A narancsos-étcsokis karakter, amit a kávé kapcsán ígértek, szépen jött a nedűből, amelynek emiatt jól állt volna egy magasabb alkoholszázalék is.

Összességében tehát azt láthatjuk, hogy a Krois sörök technológiailag rendben vannak, és megállják a helyüket, mindegyiken csak minimális kifogásolni valót találunk. Összességében a Krois sörei mindenképpen méltósággal foglalhatják el helyüket az ország legjobb kisüzemi sörei között, így a Klauzál Craft polcain is.

A szerző közgazdász, sörfőző, a Sördoktor Youtube csatorna alapítója

Borítókép: Életkép a Klauzál Kraft sörboltból (Fotó: Zuggó Zsolt)