Felettébb izgalmas reggeliket kínálnak, köztük rösztit marhaszeggyel és tojással, pindzsurt posírozott tojással és krémes joghurttal (a pindzsur a zakuszkához hasonló, de az ajvárral is rokonítható zöldségkrém, aminek alapanyagai nagyjából megegyeznek a zakuszka-alaprecept legfőbb összetevőivel: padlizsán, paprika, paradicsom), hummuszt paradicsom-paprika salsa-val, ropogós csicseriborsóval, főtt tojással és olívabogyóval, több jól hangzó előételt, köztük kecskesajttal töltött szilvát, a halloumira emlékeztető Mirocki-sajtot grillezve, baracklekvárral és karamellizált dióval.
Továbbá marhahúslevest, mangalica tarját, bárányfasírtot tzatzikival, levélsalátával és marinált uborkával, érlelt steakeket, klasszikus szerb rostonsülteket a csevaptól a vesalica-ig, grillezett lazacot, spárgával és marinált zöldségekkel, rákot szarvasgombamártással és polentával, pasta-kat rizottókat, salátákat. A desszertfront erős, bár lényegében cukrászdai mono-desszerteket kínálnak s nem tányérdesszerteket, a választék megtekinthető a beltérben, a hűtött vitrinben. A bejáratnál a Gault Millau étteremkalauz matricája jelzi, hogy belekerültek a jeles sárga kalauzba.
Helyi szinten kiemelkedően szép a kimért minőségi borválaszték, mindösszesen tizenhat tétel kérhető pohárral. További harminc bor kapható palackra, főként helybéli pincéktől, de van néhány klasszikusnak számító francia boruk is, például Chablis (Chardonnay) vagy Moet & Chandon brut pezsgő.
A sörválaszték kommersz, viszont a tömények között több kiemelkedő tételt is találunk, mind a helyi gyümölcspárlatok között, mind pedig az import rovatban. Készítenek színvonalas koktélokat is. Az alkoholmentes kategóriában több átlag feletti italt tartanak, limonádéik kifejezetten jók.
A kiszolgálás legkevésbé sem szívélyes és szolgálatkész, inkább barátságtalan. Amikor jelezzük a pincérnek, hogy szeretnénk valamit, találkozik a tekintetünk, de nem biccent, elmegy, talál még magának valamilyen feladatot, majd utána jön oda nagykegyesen. Ez a jelenet kétszer is lejátszódik. Eleve abszurd helyzet, hogy van magyar pincérük, nekünk mégis angolul kell kommunikálni az arrogáns szerb kollegával, ahelyett, hogy a magyar vendégek által elfoglalt asztalhoz a magyar pincér jöjjön oda. Az is abszurd, hogy a részletezett – egyébként pontos - számlát csak azután kaptuk meg, hogy kifizettük a bemondott összeget.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!