Tej, tojás, liszt, ásványvíz, egy csipetnyi só és egy kis olaj – ennyi kell csupán egy igazán jó palacsintához, meg persze némi kézügyesség, hogy a forgatásnál se ragadjon le vagy szakadjon a tészta. Ez a klasszikus, hazánkban ismert palacsinta, amibe leggyakrabban túrót, lekvárt, esetleg mogyorókrémet vagy kakaót tölt a többség. Amerikában ezzel szemben a vastagabb, de kisebb átmérőjű, sütőporral vagy szódabikarbónával „felfújt” változat terjedt el, amire gyümölcsöket halmoznak és mézet vagy juharszirupot öntenek. Franciaországban a tésztába élesztő és sok tojás kerül, de hozzánk hasonló módon vékonyra sütik és finomságokkal töltik a kész palacsintát.
Fotó: Pexels
Hazánkban a palacsintáról szóló első feljegyzés még a 16. században készült, egy szakácskönyvben írtak róla. A néphagyomány úgy tartotta, hogy húshagyókeddig minden olyan élelmiszert fel kell használni, amit a böjtben nem volt szokás fogyasztani. Mivel a tojás is ilyen volt, illetve az akkoriban a sütéshez használt zsiradék, a zsír is, előszeretettel sütöttek e napok táján palacsintát. Napjainkban bár a böjtöt kevesebben tartják, mint egykoron, a világnapokat viszont annál többen szeretik: a palacsinta világnapja éppen húshagyó keddre esik. Ennek alkalmából mutatunk három receptet!
Klasszikus palacsinta receptje
A Mindmegette receptbázisában a legjobbnak ítélt palacsinta receptje a következő:
- 20 dkg liszt
- 2 db tojás
- 3 dl tej
- 2 dl szénsavas ásványvíz
- 1 csipet só
- 0.75 dl olaj
- A sütéshez kevés olaj
A palacsintatészta elkészítéséhez keverőtálba töltjük a tejet. Hozzáadjuk a tojást, az olajat, a csipet sót, és alaposan összekeverjük. Használhatunk hozzá robotgépet is. Hozzámérjük a lisztet, és sűrű, krémszerű tésztát keverünk belőle. Végül hozzáadjuk a szódát, vagy a szénsavas ásványvizet is. Nagyon fontos, hogy csomómentesre keverjük a palacsintatésztát. Sütés előtt pihentessük legalább 10-15 percet.
Az első palacsinta sütése előtt a forró serpenyőbe egy kevés olajat öntünk (a következő palacsintáknál erre már nincs szükség, maximálisan elegendő, ami kisül a tésztából), és kisebb merőkanálnyi adagot öntünk rá a tésztából. Hagyjuk, elterülni a serpenyőben. A palacsintákat egyenként kisütjük mindkét oldalukon. Ízlés szerinti töltelékkel töltjük és feltekerjük, vagy hajtogatjuk. Megszórhatjuk porcukorral is, de nagyon jól illik hozzá a csokoládészósz és a vaníliasodó is.
A Gundel-palacsinta
A Gundel-palacsinta Gundel Károly nevéhez kötődik, ő készítette az első darált diós, rumos, mazsolás palacsintát. Mára nemcsak a hazaiak, de sok turista kedvence is lett ez az édesség. Bár az eredeti receptet csak a Gundel Étterem ismeri, igazán jó házi változatokat készíthetünk, például ezt a receptet követve:
Mákosguba-palacsinta
Nemcsak kinézetében, de ízében is egészen különleges ez a mákos guba ihlette palacsinta. Tésztáját a mák színezi feketére, belsejét pedig a krémes, főzött vaníliasodó teszi ellenállhatatlanná. Garantáljuk, senki nem csalódik majd benne!
