Olyan volt, mint amikor egy csodás színházi előadás után a közönség nem engedi le a színpadról a művészeket. Álltak a magyar futballisták a zuhogó esőben a szurkolóik szektora előtt, a meccset már régen lefújta az orosz játékvezető, a németek talán már zuhanyoztak, ám a mi játékosaink nem szabadultak. A szokásostól eltérően most kétszer is elénekelték a Himnuszt azokkal, akik Münchenbe is elkísérték őket, és a közeli képeken élesen látszott, milyen vegyes érzelmek dúlnak bennük. Egyszerre tükröztek az arcok meghatottságot, büszkeséget és hatalmas csalódottságot, különösen Schäfer András patakzó könnyeit lenne nehéz elfelejteni. Az AFP hírügynökség német portálokon is feltűnő fotója pedig egész egyszerűen zseniális: mindent elmond erről a csapatról az, ahogyan a mosolygó Marco Rossi magához ölelve vigasztalja.

Fotó: AFP/Federico Gambarini
Gondoljunk bele: a halálcsoport lezárultával a kezünkből kicsúszott továbbjutást siratta egy olyan fiatal futballista, akinek a létezéséről sokan jószerével talán nem tudtak az Európa-bajnokság előtt. Ismét eszünkbe juthat a színház, hiszen a futballban is drámaian fonódhatnak össze a sorsok. Schäfer András legfeljebb epizodista lehetett volna ezen a tornán, ha Szoboszlai Dominik és Kalmár Zsolt egészséges, ám az ő balszerencséjük ajtót nyitott a DAC középpályása előtt, ő pedig belépett rajta, élt a lehetőséggel, és a csapat egyik legjobbja, valamint az Eb egyik felfedezettje lett az utóbbi szűk másfél hétben.
Ami pedig a halálcsoportot illeti, a válogatott nem a kifogás, hanem a bizonyítás lehetőségét látta a sorsolás kegyetlenségében. Németország és Franciaország az utóbbi két világbajnokság győztese, Portugália a regnáló Európa-bajnok, velük kellett megmérkőzni, és nem is olyan régen a magyar csapatnak ebben a darabban legfeljebb a pofozógép szerepe juthatott volna. Most pedig hat percre állt attól, hogy kiejtse a németeket, és utazhasson Sevillába nyolcaddöntőt játszani a belgákkal. És, ha már hat perc: ha a rendes játékidőt nézzük, akkor a három mérkőzés 270 perce alatt a válogatott ilyen ellenfelekkel összecsapva mindössze hat percet futballozott hátrányban, a portugálok első gólját követő hátralévő időt leszámítva mindig vagy döntetlenre állt, vagy vezetett.