David James, Gary Neville, John Terry, Sol Campbell, Ashley Cole, David Beckham, Frank Lampard, Steven Gerrard, Paul Scholes, Michael Owen, Wayne Rooney. A legyőzhetetlen Arsenal, az Abramovich és Mourinho kezei alatt élre repített Chelsea, az Isztambulban csodát tett Liverpool és a Ferguson-féle világverő Manchester United kulcsemberei. Egyenként mind klasszisok voltak a maguk posztján, de együtt, angol mezben sosem tudtak nagyot alkotni, több nekifutásra sem.
A fent említett csapat állt ki a portugálok elleni negyeddöntőre a 2004-es Európa-bajnokságon. Nagy reményekkel, de végül 2-2-es döntetlent követően elbukták a büntetőpárbajt, mint oly sokszor azóta. Így volt a 2006-os világbajnokságon is, ahol ismét a legjobb nyolc között véreztek el, megint tizenegyesekkel, újra a portugálok ellen – talán emlékeznek erre a mérkőzésre, Cristiano Ronaldo ekkor „állíttatta ki” manchesteri csapattársát, Wayne Rooneyt egy kacsintás kíséretében, majd a büntetőpárbajban ő lőtte tovább Portugáliát, újabb tört döfve az angol szívekbe. A kétezres évek mélypontját azonban nem Ronaldo „árulása” jelentette, hanem a 2008-as Eb, vagyis az, hogy ki sem jutottak oda.
Rooney és Ronaldo esete:
Ezt követően a nyolcaddöntő (2010-es vb), a negyeddöntő (2012-es Eb), a csoportkör (2014-es vb) és a nyolcaddöntő (2016-os Eb) jelentette a végállomást, míg végül eljutottunk Gareth Southgate 2016-os őszi kinevezéséig, aki felpezsdítette a szigetországi futballéletet azzal, hogy 22 év után újra egy világesemény elődöntőjébe vezette a válogatottat. Azt ugyan elbukták (hosszabbítás után a horvátok ellen) és a bronzmérkőzést is (2-0-ra győzött Belgium), de elindult egy folyamat, amelynek kicsúcsosodásaként a 2021-es Európa-bajnokságon döntőbe jutott az együttes, és vasárnap este akár a kontinens királyának is megkoronázhatják a háromoroszlánosokat.
A XXI. század második évtizedében az angol klubfutball is ínséges időszakot élt át a nemzetközi porondon: a Chelsea 2012-es győzelme és a Liverpool 2018-as veresége közötti időszakban a szigetországiak nem jutottak be a Bajnokok Ligája döntőjébe. 2019-től viszont dominálnak Európában: az elmúlt három idényből kétszer angol házidöntőt rendeztek a kupasorozatban. Éppen ez utóbbi, a 2021-es Chelsea–Manchester City finálé résztvevői adják a jelenlegi angol válogatott magját, és az is sokatmondó, hogy a Premier League sztárklubjai közül több is egyre inkább a hazai játékosokra épít.