Ötvenöt évig várakoztak az angolok arra, hogy válogatottjuk egyáltalán döntőbe kerüljön valamely jeles tornán, a kupákról nem is beszélve, ugyanis az 1966-os világbajnokság óta legfeljebb portörlés okán kellett kinyitni a szigetországiak trófeavitrinjét. Így múlt szerdán már azáltal is megesett Londonban egy kisebb csoda, hogy a háromoroszlánosok Dánia legyőzésével kiharcolták helyüket az Európa-bajnokság fináléjában.
Természetesen, a sikerre éhes szurkolóknak ezzel még jobban megjött az étvágyuk, és senki sem akart lemaradni a mindent eldöntő estéről: a találkozó előtt órákkal több tízezer rajongó özönlötte el a Wembley környékét, akiknek csupán a töredéke rendelkezett belépőjeggyel az eseményre. Ez azonban a többieket sem akadályozta meg abban, hogy összecsapjanak a rendfenntartókkal, és a zárt kapukon keresztül megpróbáljanak bejutni a stadionba. Egyikük sem járt sikerrel, de ezzel már a találkozó végeredményétől függetlenül biztosra mentek, hogy emlékezetes estében legyen részük.
Az olaszok, ehhez képest, „mindössze” ötvenhárom év óta nem nyertek Európa-bajnokságot, ráadásul azóta kétszer, legutóbb 2006-ban világbajnoki címet is ünnepeltek, így lelkesen vágtak neki a vasárnapi estének, de illedelmes vendég módjára nem okoztak botrányt az angol fővárosban.
Kezdőcsapatok:
Olaszország: G. Donnarumma – Di Lorenzo, Bonucci, Chiellini, Emerson – Barella, Jorginho, Verratti – Chiesa, Immobile, L. Insigne. Szövetségi kapitány: Roberto Mancini
Anglia: Pickford – Walker, Stones, Maguire – Trippier, Rice, Mount, K. Phillips, Shaw – Kane, Sterling. Szövetségi kapitány: Gareth Southgate
A labdarúgóik is tartották magukat ehhez az elvhez, és már a találkozó második percében utat engedtek a hazaiaknak a kapujuk felé. Az olaszok szögletrúgása után Luke Shaw indította az angolok támadását, majd végigrobogott a pályán, hogy egy góllal be is fejezhesse azt. Kieran Trippier ívelte be a labdát Shaw elé, aki kapásból a jobb alsóba vágta a játékszert, első találatát szerezve a nemzeti csapatban – zengett a Wembley! Trippier beállításával nagyot húzott Gareth Southgate szövetségi kapitány: a jobbhátvéd a döntőt megelőző két mérkőzésen csupán csereként kapott lehetőséget az angoloknál, de a döntőben előbb a gólpasszal, majd további remek beadásokkal bizonyította, hogy helye volt a kezdőcsapatban.
Fotó: Andy Rain/AFP
Már csak azért is, mert a vezetés megszerzése után is sorjáztak a veszélyes beadások az olasz kapu elé a jobb oldalról, de a vendégek a kezdeti sokk után már összeszedettebben védekeztek. A támadások terén viszont nem jeleskedtek Roberto Mancini játékosai: a 35. percben veszélyeztettek először, Federico Chiesa távoli bombája csupán centiméterekkel zúgott el a hazaiak kapuja mellett. Ezt követően egyre többet rohamoztak az olaszok, de az első játékrészben csak egy kaput eltaláló lövést tudtak felmutatni.
