A közleményt szó szerint közöljük:
„Mérhetetlen csalódást jelent számunkra, hogy a közelmúlt budapesti, telt házas, biztonságos és sportszerű hangulatú mérkőzéseit követően az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) után immár a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) is engedett a nemzetközi politikai nyomásnak, és olyan szigorú szankciókkal sújtotta a Magyar Labdarúgó-szövetséget, amelyeket messze nem indokolnak a helyszínen egyáltalán nem vagy alig tapasztalható, a feljelentők által bemutatott vélt vagy valós szabálytalanságok. Felfoghatatlan volt a budapesti magyar–angol mérkőzés előtti és utáni médiakampány a brit sajtóban, amely már a találkozó előtt igyekezett rasszistának bélyegezni a magyar szurkolókat, majd komolyan vehető bizonyítékok híján is könyörtelenül megtette ezt a mérkőzés után. Nem egy főcím és mainstream üzenet sugallta, állította, hogy egész Magyarország rasszista, aminek semmi köze a valósághoz, és mérhetetlen cinizmus azok után, hogy éppen Angliában szabadult el tömeges és ijesztő mértékben a rasszizmus az Európa-bajnoki döntő után. Az egész világ által hitetlenkedve figyelt erőszakhullám és egy sor rendezési hiányosság, biztonsági és járványügyi szempontból is rendkívül aggályos szabálytalanság, ezernyi gyalázkodó, rasszista megnyilvánulás, az ellenfél himnuszának kifütyülése után, amelyek mind az olasz–angol Eb-döntőn voltak tapasztalhatók, egyelőre semmilyen szankcióval nem sújtotta az UEFA azt az Angliát, amelynek még a miniszterelnöke is engedett a példátlan, minden igazságalapot nélkülöző médianyomásnak, és a közösségi médiaterekről kitiltott ezernyi angol szurkoló megbüntetése helyett a magyar szövetség elleni példás fellépést követelte a FIFA-tól.
Nincs illúziónk, tudjuk, hogy a mi hangunk nem fog eljutni azokhoz, akik most mind azt gondolják, szörnyű, rasszista hangulat uralkodik a budapesti meccseken. Pedig maga Cristiano Ronaldo mondta a júniusi magyar–portugál után, hogy bárcsak minden meccs telt ház előtt, ilyen hangulatban zajlana, de semmilyen rasszista megnyilvánulással nem találkoztak a mérkőzés után megkérdezett francia vagy angol szurkolók, stábtagok sem. Kiábrándító volt látni, olvasni az egykor világszerte az objektivitás mércéjeként tisztelt BBC végletesen elfogult mondatait vagy az iSport szélsőségesen gyűlöletkeltő címlapját, amelyen egész Magyarországot bélyegezte rasszistának: England vs Racists 4–0.
Elítéljük és visszautasítjuk a hazánkat büntető hecckampányt, és kérjük, hogy senki se higgyen fenntartások nélkül annak, amit Magyarországról a fősodratú nemzetközi média terjeszt, állít. Inkább higgyenek a saját szemüknek és azoknak a turistáknak, futballszurkolóknak, vendégeknek, akik mostanában Magyarországon jártak, és a csöppet sem rasszista magyarok vendégszeretetét élvezhették.
A rendkívül abszurd és igazságtalan helyzetre egy régi mondás alkalmazható: Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Avagy: The pot calls the kettle black!
A Magyar Sportújságírók Szövetsége elnöksége”
Csatlakozunk!
A Magyar Nemzeti Média Szövetség csatlakozik a sportújságírók tiltakozásához, és ezúton fejezi ki, hogy ugyancsak elfogadhatatlannak tartja a Magyarországot, a magyar embereket megalapozatlan előítéletek és politikai elfogultság alapján megbélyegző, kivétel nélkül a nemzetközi mainstream liberális médiához köthető közelmúltbeli beszámolókat, címeket, méltatlan támadásokat.
A magyar–angol labdarúgó világbajnoki selejtező-mérkőzés és Ferenc pápa látogatása után is durván eltorzított, a tényektől független, előregyártott, hamis panelekből építkező tudósításokat olvashattunk még az olyan, egykor mértékadónak tekintett orgánumok felületein is, mint a brit BBC, amely a pápalátogatás alkalmával jószerével szóba sem kerülő antiszemitizmust emelte ki a címében vagy az amerikai The New York Times, amely hosszú ideig nem is javította a súlyos tárgyi tévedését, miszerint nem Budapesten, hanem Bukarestben járt a katolikus egyházfő.
A magyarokat kollektív módon rasszistának bélyegző, sporttudósításnak álcázott politikai kampányjelentések méltatlanok nem csak országunkhoz, de az egykor szebb napokat látott, méltán etalonnak tekintett angolszász médiához is.
