A pandémia miatt 2021-re halasztott Európa-bajnokságot már nagyszerű sorozattal a háta mögött várta az olasz válogatott, amely Roberto Mancini irányításával huszonhét meccses veretlen szériával kezdte a tornát. Az olaszok kapott gól nélkül teljesítették a csoportkört, majd legyőzték Ausztriát és a világranglista-vezetőként elbukó Belgiumot is. Az elődöntőben a spanyolok és a fináléban az angolok ellen is tizenegyesekkel nyert Olaszország, amely 1968 után másodszor nyerte meg a kontinensviadalt.
A veretlenségi sorozat végül harminchét meccsesre nyúlt, ezzel Olaszország megdöntötte Brazília és Spanyolország korábbi, harmincötös világcsúcsát. Az ősz nem sikerült ilyen jól az olaszoknak: hazai pályán nem sikerült megszerezniük a Nemzetek Ligája trófeáját – a világbajnok franciák ünnepelhettek –, de ennél is kellemetlenebb volt, hogy az azúrkékek Svájc mögött csak a második helyen zárták vb-selejtezőcsoportjukat, így márciusban pótselejtezőn kell kiharcolniuk a katari részvételt. A sorsolás pedig nem volt kegyes Olaszországhoz, ugyanis az első közel-keleti vb-re Portugálián keresztül vezethet az útja.
Nyáron Eb-lázban égtek az angolok is, hiszen Gareth Southgate válogatottja a páneurópai rendezés ellenére hétből hat meccsét hazai pályán, a londoni Wembley Stadionban vívhatta. A döntő előtt a lelkesedés túlzott méretűvé vált. Jegy nélküli drukkerek törtek be a patinás arénába, hogy kiizgulhassák Anglia első Eb-címét. A rendezői hiányosságok és a szurkolói agresszió miatt hosszú eljárás végén az angol válogatottat két zárt kapus meccsre büntette az UEFA, ebből a másodikat felfüggesztette.
Ironikus módon a büntetés letöltésekor ismét az olasz válogatott lép pályára a Wembley-ben, a 2022/23-as Nemzetek Ligájában, ugyanabban a csoportban, amelyben a magyarok is szerepelnek.
Az angol válogatott a negatív epizódok ellenére sikeres időszakot él meg, egyetlen nemzeti csapatként a legutóbbi vb-n és Eb-n is bejutott a legjobb négy közé. Ugyanezt várta mindenki a franciáktól is, az uralkodó világbajnok azonban már a nyolcaddöntőben kiesett, miután az utolsó tíz percben kétgólos előnyt tékozolt el Svájc ellen, a tizenegyespárbajban pedig az egész tornán mélyen tudása alatt futballozó sorsdöntő lövést hibázott.
Az Eb hősei
Megdöbbentő esettel kezdődött a torna: az első fordulóban, a Dánia–Finnország meccs első félidejében összeesett. A középpályást újraélesztették a pályán, amelyben kulcsszerepet játszott a dánok csapatkapitánya, Simon Kjær, aki később Eriksen helyszínen lévő feleségébe is próbált lelket önteni. A legjobb játékosát nélkülöző dán válogatott, Eriksenért is küzdve végül meglepetésre egészen az Eb-elődöntőig menetelt, ahol csak hosszabbításban kapott ki Angliától. Eriksen azóta beültetett defibrillátorával a visszatérésre készül.
Míg Kjaer olyan okból vált hőssé, amit senki sem kívánt, futballszempontból is megvoltak az Európa-bajnokság sztárjai. A torna legjobb játékosának az aranyérmes olaszok kapusát, Gianluigi Donnarummát választották meg, aki két tizenegyespárbajnak is a hőse lett összesen három védésével. Donnarumma lett az első kapus, aki elnyerte Eb-n ezt az egyéni elismerést.
Portugália címvédőként már a nyolcaddöntőben búcsúzott, legnagyobb sztárja, a gólkirályi címmel vigasztalódhatott. Ronaldo éppen az Eb-n állította be, majd ősszel meg is döntötte a válogatottban elért találatok világcsúcsát: a 2021-es esztendő végén már 115 gólnál jár a nemzeti csapatban, a korábbi csúcsot az iráni Ali Daei tartotta 109-cel. Az Európa-bajnokságon Ronaldóhoz hasonlóan öt gólig jutott a cseh Patrik Schick, kettejük között az döntött, hogy a portugál gólpasszt is jegyzett a tornán. Az Európa-bajnokság legjobb fiatal játékosa a Barcelona középpályása, lett, aki – egyetlen spanyol játékosként – a torna álomcsapatába is bekerült.
Aranylabdát érő Copa-arany
Nemcsak Európában rendeztek kontinenstornát 2021-ben, hanem Dél-Amerikát is lázban tartotta a Copa América a nyáron. A döntő igazi klasszikust hozott, Argentína és Brazília csapott össze Rio de Janeiróban. Már a finálé előtt megválasztották a Copa legjobb játékosát, s az a ritka helyzet állt elő, hogy megosztva hirdették ki az elismerést, amelyet és együtt kapott meg.
Az argentin négy góllal és öt gólpasszal, a brazil két találattal és három assziszttal várta az aranycsatát. Egyikük sem növelte tovább a számait, a mindent eldöntő gólt Ángel di María szerezte, Argentína 1-0-ra nyert, s az 1993-as Copa-sikere óta az első tornagyőzelmét aratta világversenyen. Messi ezzel megtörte az átkot, az idei nyár óta senki sem vetheti a szemére a nemzeti csapattal való sikertelenségét – korábban három Copa- és egy vb-döntőt veszített el argentin mezben.
Messinek a Copa-arany pályafutása a hetedik Aranylabdáját is meghozta, noha önmagához képest nem volt kiemelkedő éve. Ugyan spanyol gólkirályként zárta a La Liga előző idényét, de a Barcelonával csak bronzérmes lett a bajnokságban, a Bajnokok Ligájából már nyolcaddöntőben kiesett, így a Spanyol Kupa megnyerése volt az egyetlen klubsikere idén.
Sokan gondolták úgy, hogy az Aranylabda jogos gazdája inkább lett volna, aki 2021-ben a legendás Gerd Müller két korábbi gólrekordját is megdöntötte.
Egyfelől a Bundesliga előző évadjában 41 találattal szerezte meg a gólkirályi címet, amivel túlszárnyalta a nagy előd 1971–1972-es idényben felállított, megdönthetetlennek hitt, 40 találatos rekordját. Másfelől a naptári évet tekintve is felülmúlta Lewandowski Müller egy szakállas csúcsát: a lengyel 43 bajnoki gólt ért el idén a Bundesligában, így eggyel megjavította a „Nemzet Bombázójának” 1972-es teljesítményét.
Magyar a BL trónján
Bizonyos szempontból az sem lett volna meglepő, ha Messi és Lewandowski helyett Jorginho kapja meg idén az Aranylabdát – bár a brazilból lett olasz így is, úgy is nevető harmadik volt a szavazáson. A megszerzett trófeákat tekintve egyértelműen ő volt az év futballistája, hiszen az olasz válogatottal Európa-bajnok, a Chelsea-vel BL-győztes lett 2021-ben. A londoni klub sikere számunkra is különleges volt, mivel az edzői stábban dolgozó Lőw Zsolt személyében meglett az első magyar BL-aranyérmes férfilabdarúgásban.
A sorozat 1992-ben vette fel a ma ismert nevét, korábban a Bajnokcsapatok Európa-kupájának hívták (BEK). Az előző formájában Puskás Ferenc játékosként a Real Madrid színeiben háromszor hódította el a trófeát, edzőként pedig Guttmann Béla kétszer nyerte meg a BEK-et a Benficával. Tulajdonképpen az ő nyomdokukba lépett Lőw, mégis úttörőként, hiszen ő már a BL-ben vitte véghez a sikert.
A Chelsea angol házi döntőt nyert meg, a német Kai Havertz góljával 1-0-ra legyőzött ellenfél a Pep Guardiola vezette Manchester City volt – a katalán edző a Barcelonával aratott 2011-es sikere óta először jutott el a BL fináléjáig. Nem úgy a Chelsea-t irányító Thomas Tuchel, aki egymás után kétszer, két különböző klubbal döntőzött. 2020-ban még a Paris Saint-Germaint vezetve veszített a Bayern München ellen, idén azonban már a Chelsea-vel megnyerte a legrangosabb európai kupát.
A német ragaszkodik a bevált stábjához, benne a jobbkezéhez, Lőw Zsolthoz is, akivel 2018 óta együtt dolgoznak, így az sem volt kérdés, hogy január végén együtt igazolnak a Chelsea-hez.
A londoni klubnál pedig úgy tűnik, az a szokás, hogy idény közben kinevezett edzővel lehet BL-t nyerni, hiszen az együttes történetének első címe is beugró mesterrel, Roberto Di Matteóval jött össze 2012-ben.
Az Európai Szuperkupában is könnyedén angol döntőt rendezhettek volna, ám az Európa-liga fináléjában a Manchester United egy végeláthatatlanul hosszú tizenegyespárbajban 11-10-re veszített a Villarreal ellen, így a spanyol klub volt a Chelsea ellenfele. A szuperkupát is tizenegyespárbaj döntötte el, de annak a végén nem a Villarreal nevetett – 6-5-re a Chelsea nyerte meg a futball újabb orosz rulettjét. Lőwék a BL-trófea és az Európai Szuperkupa idei megszerzése után a klubvilágbajnoki címmel tehetik teljessé a nemzetközi hódításukat jövő februárban.
Szuperliga, síró Messi, hazatérő Ronaldo
Az európai klubfutballt az alapjaiban megrengető közlemény jelent meg áprilisban, amikor Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke vezetésével a legnagyobb ligák 12 topcsapata bejelentette az Európai Labdarúgó-szuperliga megalakulását. A végső formájában húszcsapatosra tervezett elit bajnokság lefejezte volna a BL-t, a legnagyobb klubok pedig extra profitra tehettek volna szert. Minderre végül nem került sor, mert a szurkolók és a játékosok felháborodását látva az érintett klubok sorra visszavonulót fújtak – mindössze néhány napot élt meg a szuperliga terve.
Így sem maradtunk a korábban elképzelhetetlen megvalósulása nélkül: augusztus elején Lionel Messi sírdogálva közölte, hogy kénytelen elhagyni élete csapatát, az FC Barcelonát, mivel az anyagi válságban lévő klub a La Liga szigorú pénzügyi szabályai mellett nem tudta meghosszabbítani a lejáró szerződését. Messi 778 meccsen 672 gólt ért el a katalán együttesben, amelyből a PSG-be távozott – Franciaországban eddig árnyéka önmagának.
Nemcsak nagy távozást, hanem nagy hazatérést is hozott 2021 az átigazolási piacon, Cristiano Ronaldo ugyanis tizenkét év után újra a Manchester United mezét öltötte magára. A portugál klasszis 2009-ben hagyta el az Old Traffordot, ahol világsztárrá vált, majd a Real Madridban és a Juventusban eltöltött évek után a nyáron talált vissza a Vörös Ördögökhöz.
Borítókép: Giorgio Chiellini beszélget Jordi Albával az Olaszország–Spanyolország elődöntőn az Európa-bajnokságon (Fotó: Pool/AFP/Andy Rain)
