Schmitt Pál nyolcvanéves, de nem gondol a számvetésre

Ha azt mondjuk, a magyar sport korszakos egyénisége, akkor szinte semmi sem mondtunk. Schmitt Pál egészen egyedi karriert futott be a magyar sportban. Kétszeres olimpiai bajnok vívó, majd később a Magyar Olimpiai Bizottság elnökévé, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnökévé avanzsált. Ugyan a politikában is megmártózott, korábbi köztársasági elnököt tisztelhetünk benne, ám mégis sportemberként él a tudatunkban. Reméljük, még sok-sok éven át – vele együtt. Noha ma ünnepli a nyolcvanadik születésnapját, mint mondja, még nem készül számvetésre, mert annyi a teendője.

– Ennek ürügyén fordult meg a fejemben, hogyha egyszer az életben még döntési helyzetbe kerülnék – mint ahogy nem fogok –, a külföldieknek ezt a teljesen eltúlzott foglalkoztatását megpróbálnám látványosan visszaszorítani.

Annyira előnytelen, hogy az nyer, akinek pénze van. És most Vendelék ürügyén testközelből figyelem, hogy még a legsikeresebb csapatsportágunkban, vízilabdában is három-négy külföldivel áll fel a magyar bajnok, akik kétszer-háromszor annyit keresnek, mint a hazai tehetségek. Van ennek értelme hosszabb távon, hogy egy Szolnok–Körmend kosárrangadón alig van magyar a pályán? Vagy kézilabdában egy Veszprém–Szegeden már egy sem? Fociban pedig lassan Paks-szurkoló leszek, illetve Vincéék az OSC-vel bizonyítják, hogy csak magyarokkal is lehet jelentősebb eredményeket elérni. Természetesen ismerem az európai szabályozást, a lehetőségeket és a korlátokat is, de azért valamilyen formában fellépnék ez ellen.

A teljes interjú a Nemzeti Sportban olvasható.

Borítókép: Schmitt Pál tudja, hogy ma már kevesebbet szabad vállalnia, de még mindig van benne tettvágy (Fotó: Nemzeti Sport/Balogh László)