Ruud ellenfele a US Openen Karen Hacsanov volt a döntőbe jutásért, az első játszma pedig a lehető legszorosabb küzdelmet hozta. Úgy tűnt, a szett soha nem ér véget.
– Előtte Hacsanov két nagyszerű szervát ütött, így tudtam: ez az esélyem, hogy lezárjam a játszmát. Egyikünk sem volt hajlandó hibázni, tudtuk, milyen fontos ez a labdamenet.
Gyakran a legnagyszerűbb, leghosszabb pontok a legfontosabb pillanatokban jönnek el, ez is teszi szórakoztatóvá a teniszt. Ez volt az egész meccs kulcsa, a megnyert első játszma nagy lendületet adott a másodikra is
– fogalmazott a meccs után Casper Ruud.
Valóban, a második szett simábban lett a norvégé, és innentől már nagyon nagy fordítás lett volna Hacsanovtól, aki az előző két fordulóban ötszettes küzdelmet vívott. Az orosz nem adta fel, a harmadik játszmát megnyerte, de Ruud a negyedikben lezárta a találkozót.
Ezzel eldőlt, hogy Rafael Nadal nem szerzi vissza a világelsőséget.
– Az gondolom, az lenne a legigazságosabb, ha Alcarazzal mindketten bejutunk a fináléba, és ott döntjük el egymás ellen, hogy ki lesz a világelső – mondta sportszerűen Ruud, bár azért hozzátette: – Ha világelsőként fekszem le, nagyon jól fogok aludni.
Carlos Alcaraznak a dupla tétes csúcsmeccshez Frances Tiafoe-t kellett legyőznie. Hogy Alcaraz már most mekkora sztár, azt jól jelzi a meccs hangulata: bár az amerikaiak nyilvánvalóan nagyon szerették volna, hogy Andy Roddick 2006-os menetelése után ismét legyen hazai döntős férfi egyesben a US Openen, Alcaraz ugyanakkora buzdítást kapott a lelátóról, mint ellenfele.
Kettejük stílusát ismerve a látványos labdamenetek szinte garantáltak voltak. Alcaraznak már a negyedik szettben meccslabdája volt, mégis döntő játszmára kényszerült, ott viszont szenzációs átemeléseinek köszönhetően ő diadalmaskodott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!