Nehéz lenne megmondani, hogy mikor és hogyan kezdődött a konfliktus. Talán azzal, hogy az Egyesült Államok elszámította magát az iráni forradalommal. Hagyta megbukni az egyre népszerűtlenebb Mohammad Reza Pahlavi sahot, és hallgatólagosan támogatta a köztársaság kikiáltását. A forradalomból azonban hamarosan iszlám forradalom, vezéralakjából, Ruhollah Khomeiniből pedig Khomeini ajatollah lett, Irán szembefordult az USA-val, amely hamar visszasírta a befolyásolható és korrupt Pahlavit…
Az USA támogatja az iráni tiltakozást
Ahogy az Irak és Irán közötti, úgy most az Oroszország és Ukrajna közötti háború alatt is egyértelmű a felállás, Irán nem az Egyesült Államok oldalán áll, amely természetesen keresi a módját, hogyan is avatkozhatna be az iráni belügyekbe.
Az elmúlt hónapok iráni tüntetései innen nézve természetesen Amerikának kapóra jöttek, a magasztos emberi jogok álcája alatt igazoltan gyakorolhat nyomást a siíta muzulmán országra. S bizonyos szempontból – lásd szivárványos karszalag – a labdarúgó-világbajnokság is egyfajta emberi jogi mellékhadszíntérré vált.

A feszült belpolitikai helyzetben maguk az iráni labdarúgók is elbizonytalanodtak, hogyan is viselkedjenek Katarban. Az első mérkőzésen, Anglia ellen a csapat tagjai nem énekelték hazájuk himnuszát, ami odahaza – legalábbis a hivatalos körökben – hatalmas felháborodást váltott ki. Híre ment, hogy a játékosok akár börtönbüntetést is kockáztatnak a viselkedésükkel. S hát a pályán sem mentek jól a dolgok, az iráni válogatott meglepően simán, 6-2-re kikapott Angliától.
Ezután következett a Wales elleni mérkőzés a 2022-es foci vb-n. Az iráni futballisták ekkor már énekelték a himnuszt, s a hajrában szerzett két góllal 2-0-ra megnyerték a mérkőzést, amivel felcsillant a továbbjutást reménye. Amiért az ország esküdt ellenségével, az Egyesült Államok csapatával kell megküzdeni.