Nem Dárdai Pál kirúgása volt Bobic egyetlen bűne a Hertha élén

Frankfurtban istenítették, Berlinben kárhoztatják. Fredi Bobic sportigazgatóként másfél év alatt leszerepelt a Hertha élén, miután módszeresen kigyomlálta a klub éltető gyökereit, az együtteshez ezer szállal kötődő embereket. Bobic feketelistáján Dárdai Pál csak az első áldozatok egyike volt, és végül egy vezérszurkolóból lett klubelnök volt az, aki megálljt parancsolt a sportigazgatónak. Kay Bernstein intenzív osztályon fekvő beteghez hasonlította a Herthát, amelynek életmentő beavatkozásra van szüksége. A gyógyszer Dárdai Pál is lehetne – újra.

2023. 01. 31. 6:05
Dárdai Pál
Fotó: MTI/AP/Michael Sohn
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Véget ért egy korszak a Hertha életében: a 2021 nyarán kinevezett Fredi Bobic sportigazgatót az Union Berlintől elszenvedett szombati derbivereség után egyhangú döntéssel kirúgta a fővárosi klub vezetősége . Bobic szakmai ténykedéséről sokat elmond, hogy rövid uralkodása alatt a Hertha négy vezetőedzőt fogyasztott el, akik közül az első, Dárdai Pál volt a legeredményesebb a csapattal, az egyetlen, akit nem Bobic nevezett ki, hanem csak megörökölt.

Fredi Bobic
Fredi Bobic dicstelenül távozott a Hertha éléről Fotó: Sport1.de

Bobic első berlini idényét, a 2021–2022-es évadot Dárdai Pállal a kispadon kezdte meg a Hertha, miután a klubikon magyar edző az ezt megelőző tavaszon tűzoltóként benntartotta a csapatot a Bundesligában. Dárdai november végéig húzta, ekkor 13 forduló után a 14. helyen állt a Hertha, egy ponttal megelőzve az osztályozós helyet. Bobic úgy érezte, hogy változásra van szükség, de az edzőváltással rossz lóra tett.

Dárdait Tayfun Korkut követte vezetőedzőként, akit még az idény vége előtt el kellett küldeni a kilátástalan eredmények miatt, hogy aztán a hetvenhez közelítő Felix Magath osztályozón tartsa benn a csapatot az élvonalban. Magath nem vállalta tovább a munkát, így őt tavaly nyáron az Oroszországból hazatért Sandro Schwarz váltotta, akit másodedzőként jelenleg is Bódog Tamás segít.

A Bobic-érában Dárdai átlagosan 1,33 pontot szerzett a Herthával meccsenként, ugyanez az adat Korkutnál 0,64, Magath-nál 1,11 volt, a vezetőedzőként a bizalmat továbbra is élvező Schwarznál pedig jelen pillanatban 0,74. Ebből jól látható, hogy egyértelműen Dárdai vezetése alatt teljesített a legjobban a berlini együttes az elmúlt másfél évben. 

Ami viszont a vezetőedző személyétől függetlenül állandósult, hogy a Hertha folyamatosan a kiesés ellen vív harcot, noha Bobic érkezésétől éppen azt várták, hogy a csapat meginduljon felfelé. Ennek az anyagi feltételei is adva voltak, hiszen a Herthának 2019-ben tehetős többségi tulajdonosa lett Lars Windhorst személyében, aki 374 millió eurót fektetett a klubba. Ő azonban a sikertelenségek hatására tavaly novemberben bejelentette, hogy kiszáll, s eladja a 64,7 százalékos részesedését. Pedig Bobic Windhorst pénzére is figyelni akart, a kinevezésekor közölte, hogy elődei 224 millió eurót szórtak el koncepció nélkül, és azt hangsúlyozta, hogy ő sváb ember, véget vet az észszerűtlen költekezésnek.

Mi volt Fredi Bobic legnagyobb bűne?

Bíztak benne. Elsősorban nem azért, mert játékoskora alkonyán két felejthető évig futballozott a Herthában, hanem azért, mert sportigazgatóként letette a névjegyét az Eintracht Frankfurtnál. Bobic vezetésével a klub 2018-ban megnyerte a Német Kupát, harminc évvel azután, hogy ezt legutóbb Détári Lajos góljának köszönhetően tette meg. A német Bild információja szerint a Hertha 2,5 millió eurót fizetett a Frankfurtnak azért, hogy megszerezze a sportigazgatót, akinek évi hárommillió eurós fizetést ajánlott 2024-ig.

Bobic a saját módszerei szerint és a saját embereivel vetette bele magát a munkába Berlinben (a keret kialakításáért felelős Dirk Dufnert és az akadémia fejének megtett Pablo Thiamot stuttgarti, az új technikai vezetőt és a játékosmegfigyelő-hálózat vezetőjét frankfurti kapcsolataiból hozta), a legfőbb bűne pedig visszanézve az volt, hogy kigyomlálta azokat a döntéshozókat, akik ismerték és hitelesen képviselték a klubot.

Rövid időn belül három jelentős figura is elhagyta a Herthát: távozott az általános igazgatói székből Michael Preetz, aki 93 találatával a klub gólrekordere a német élvonalban – tőle gyakorlatilag Bobic vette át a marsallbotot. Dárdai Pál kirúgása is ebbe a sorba illik, hiszen ő a Hertha pályára lépési csúcstartója 286 meccsel. S ugyancsak berlini klubikon a vb-bronzérmes és Eb-ezüstérmes Arne Friedrich, aki Bobic mellől távozott a menedzsmentből.

Intenzív osztály és életmentő kezelés

Sokak szerint a Hertha szakmai vesszőfutása oda vezethető vissza, hogy elvesztette az identitását. Meggyőződéssel vallja ezt Kay Bernstein is, akit tavaly nyáron meglepetésre választottak meg a klub új elnökének, s gyakorlatilag az ő beköszönésével kezdődtek el megszámlálódni Bobic napjai.

– Korábban azt mondtam, hogy a Hertha olyan, mint egy intenzív osztályon fekvő idős hölgy. Most végre elkezdhetjük az életmentő kezelést, hogy újra egészséges legyen. Olyan emberekre van szükségem, akik kötődnek a Herthához, és készek mindent megtenni a sikerért – fogalmazott Bernstein, aki 1998-ban társalapítója és vezérszurkolója volt a Hertha egyik ultra csoportjának.

Király Gábor a klub nagykövete lett Bobic felkérésére Fotó: Hertha BSC

Az üzenet egyértelmű volt: a Hertha csak akkor lehet sikeres, ha épek a gyökerei. Tápanyagnak pedig kevésnek bizonyultak Bobic látszatintézkedései, amelyekkel az egyre erősödő identitáskérdést kezelni igyekezett, például nagyköveteket nevezett ki a csapat korábbi legendás játékosai közül – első körben Király Gábor, Marco Rehmer és Axel Kruse került ebbe a szerepbe –, akiknek azonban valódi beleszólásuk nincsen az egyesület működésébe.

Mit hoz a jövő? Visszatérhet-e Dárdai Pál?

Bobic távozásával egyidejűleg a klub máris megtette az első lépéseket, hogy megtalálja önmagát, hiszen a Herthához ízig-vérig kötődő Benjamin Weber és Andreas Neuendorf tért vissza és vette át a feladatokat – előbbi sportigazgatóként, míg utóbbi kapocs lesz az akadémia és a profi csapat között. Weber korábban 2004 és 2022 között állt a Hertha alkalmazásában különböző pozíciókban, tavaly februárban a saját kérésére távozott (ugye, a Bobic-hatás). A klub korábbi futballistája, Neundeorf pedig 149 Bundesliga-mérkőzésen segítette az együttest másodedzőként Dárdai mellett a 2021. novemberi menesztésig.

Mindeközben Dárdai Pál az elmúlt hét végén Kecskeméten nézte legidősebb fia, Palkó meccsét a Fehérvár mezében. Ideje éppenséggel van rá, a Herthának viszont pont az időből van egyre kevesebb: 18 forduló után az utolsó előtti, kieső helyen áll a Bundesligában. Dárdai edzőként kétszer már megmentette a csapatot hasonló helyzetben, nem véletlenül emlegetik a nevét egyre gyakrabban a klub háza táján az utóbbi időben.

Borítókép: Dárdai Pál nem sokáig dolgozhatott Fredi Bobic szakmai felügyelete alatt Berlinben (Fotó: MTI/AP/Michael Sohn)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.